KULT
A Rovatból

Egyszerre retró és science-fiction Dombóvári István új regénye

A szerzővel a Pisti vagyok, ments ki innen! című könyvről beszélgettünk.


A napokban jelenik meg Dombóvári István Pisti vagyok, ments ki innen! című könyve. A regény tulajdonképpen egy humoros életrajz, amelyben végigkövethetjük Pisti földi pályafutását a megszületésétől egészen az utolsó pillanatig. A késő Kádárizmus langymelegétől egészen addig, hogy az első magyar kocsma megnyílik a Holdon, Pisti tulajdonképpen két dologra vágyik: sikert aratni a nőknél, és a munkában. De valahogy sosem jön össze. A könyvről kérdeztem a szerzőt.

Miután Dombit azóta ismerem, hogy először eljött egy nyíltnapra az Esti Showderbe – ami után Fábry Sándor biztatására elment a Dumaszínház tehetségkutatójára – az interjú során tegeződtünk.

Az egyik, amiért mindig is nagyon tiszteltelek, hogy nem vagy biztonsági játékos. Mindig feszegeted a határaidat, keresed az új kihívásokat. Az írás is ilyen határfeszegetés?

Igen, bár azért az eredeti kaptafától nem esik annyira messze. Félig-meddig. Azért mégsem repülőgép-modellt raktam össze. A saját műsoraimat is magam írom. Igaz, hogy ez nem stand-up, de azért annyira nem idegen műfaj.

Az nem merült fel, hogy a stand-upos és kabaré írásaidat add ki?

Van ilyen elképzelés is. De a Pisti vagyok, ments ki innen! is már nagyon régóta készül. Három különböző munkacíme volt. Azért lett belőle könyv, mert a tavasszal megjelent Félkövér olyan sikeres lett, hogy a kiadó látott benne fantáziát.

Megkérdezték, hogy mi van még, úgyhogy leporoltam a félkész művemet, és befejeztem.

Mesélj kicsit a Félkövérről is...

A Félkövér az egy fogyás történetébe csomagolt önéletrajzféle. Pont tavasszal jött ki, amikor amúgy is aktuális a fogyókúra sokak életében. Annak a sikerén felbuzdulva gondoltuk, hogy megnéznék egy másik műfajt is. A Pisit vagyok, ments ki innen! inkább regény.

dombovari

Forrás: Facebook

Miután a regényed főszereplőjét Pistinek hívják, óhatatlanul felmerül az olvasóban a kérdés, hogy mennyi benne a valós életből átvett történet.

Mindenkit ki kell ábrándítanom: itt minden fikció.

Azért lett Pisti, mert egyrészt ez egy nagyon gyakori név, másrészt minden idióta gyereket a viccekben vagy Mórickának hívnak, vagy Pistikének. Úgy gondoltam, kicsit rehabilitálom a Pistiket.

Azért a Pistikéknek ez a könyv sem feltétlenül javítja a megítélését, hisz Pisti meglehetősen kétbalkezes figura.

Egy fokkal azért mégis jobb szerintem, mint a viccekben, ahol minden rajtuk csattan.

Most kicsit szomorú vagyok, olvasás közben ugyanis örültem, hogy ezek szerint nem csak én voltam ilyen balfék annak idején a lányokkal. De ezek szerint igen.

Fontos, hogy mindenki magára ismerhet kicsit, de azért ezek mégsem valós történetek. Főleg, hogy több idősíkon játszódik, retróval indul, de a vége már szinte science-fiction. Nagyon mély tartalom nincs benne, kikapcsolódásra szántam.

Azért valami többletet mégis érzek benne. Pontosan azt, hogy ha a kamasz fiam kezébe adom, tökéletesen megmutatja neki, milyen volt nekünk felnőni a Kórház a város széléntől, a feljelentős szomszédon át, a sör-jägerig.

Nyilván mindenki szeretne valami kis pluszt belecsempészni az írásába, de ez mindig utólag derül csak ki. Ha sikerült, csak örülök.

konyv

Néhány éve egy interjúban arról beszéltél, hogy ha majd könyvet írsz, az online könyv lesz...

Amiről akkor beszéltem, az az online könyv, az még mindig készül. Rengeteg félkész ötletem van. Minden, amit mondtam, az úgy van, csak még idő kell hozzá.

Az nem merült fel benned, hogy a komoly írásaidat is kiadd? Hiszen mint tudni lehet, ilyen is akad bőven.

Épp most szedtem össze őket, és sokkal több van, mint amire emlékeztem. De nem tudom, az mennyire piacképes. Majd ha a kiadó lát benne fantáziát, de ez nem mostanában lesz.

Ami nekem nagyon rokonszenves, hogy azt szoktad mondani interjúban önironikusan, hogy "B kategóriás humorista" vagy. Ez azért nem gyakori, hogy valaki így beszéljen magáról. Mit értesz ezen, és ez alapján hova sorolod magad szerzőként?

Nem én helyeztem oda magam, hanem mások, amikor egyszer volt egy ilyen elvetélt ötlet, hogy kategorizáljunk be embereket. De miután megláttam, hogy mi mindennel jár az, ami "A", így nem is bánom. Íróként, ha nagyon be kéne lőnöm, akkor azt mondanám, hogy "C", hiszen még nagyon tanulom ezt a műfajt.

Szerénykedsz, de közben te vagy az egyik legsokoldalúbb humoristánk. Hiszen például évek óta műsorvezetőként is láthatunk és az, hogy már a sokadik ilyen feladatot kapod, azt mutatja, hogy megálltad a helyed. Jelenleg hol láthatunk, a Showder Klub kivételével?

A reggeli műsorban most három héten keresztül macska "ki mit tud?" videókat értékelünk, kis könnyed valami, és szombat délelőttönként van a Pénzügyesek, a fiatalok pénzügyi vetélkedője. Jelenleg ennek vagyok a műsorvezetője.

Mire készültök Nádai Anikóval? Rejtélyes közös képeket láttam a Facebook-oldaladon.

Az nem műsor lesz, hanem egy nagy volumenű, vicces reklám. Az RTL-en láthatják majd a nézők, karácsonykor.

Mesélj még a színházról, hiszen van a pályádnak egy ilyen vonulata is.

Kettő darabban vagyok benne, két teljesen különböző dolog. A Micimackó színes, jelmezes, zenés előadás, egy nagy játék. Még én is énekelek, mint Micimackó. A Pumukli sokkal komolyabb feladat, mert Éder mester a jelenetek 90%-ban jelen van. Én húzom az egész darabot.

Amikor megtaláltak ezzel az ötlettel, hogy gyerekszínházban szerepeljek, akkor először nevettem, aztán néztem egy nagyot, hogy komolyan gondolják.

Körülbelül tízszer annyi munka van vele, mint a stand-uppal. Nem vagyok színész, nagyon lassan tanultam, rengeteg segítségre volt szükségem.

A gyerek az szigorú közönség. Ha nem jól csinálod, nem figyel oda. Itt nem számít, hogy ki vagy, hány műsorban voltál, mi a neved. Mindenképp nagyon érdekes élmény.

Egy részlet a regényből, amikor kis Pistit a szülei hazaviszik a kórházból:

– Nagyon kedves, Imre bácsi, hogy hazavisz minket! Ilyen egy igazi rendes szomszéd!

– Nem szívesen és nem is lesz olcsó. Biztosan felkészültek maguk erre a gyerekre? Van stabil hátterük, munkájuk, lakásuk? Mert kocsijuk, az biztos nincs.

– Tudja, ő csak úgy jött. Nem voltunk ellene. Fiatalok vagyunk, majdcsak lesz valahogy.

– Na, éppen erről beszéltem valamelyik nap magas beosztású emberekkel. Az ilyen felfogás taszítja nyomorba a nemzetünket. A miniszter elvtárs, aki mellett dolgoztam, sosem tűrt volna el ilyen felelőtlen életvitelt.

– Én és a feleségem igenis komolyan gondoljuk! Nagyon vártuk már, hogy gyereksírás töltse be a lakást.

– Hát ez az! Az a sírás az én lakásomba is át fog szűrődni! Mi lesz az én nyugalmammal, kérem? Egyáltalán megkérdezték erről az egészről a szomszédokat, mielőtt hozzáfogtak a kivitelezéshez?

– Ugye ezt csak viccnek szánta? Csak nem fogjuk erről mások véleményét kikérni? Ez a mi magánügyünk!

– A szemtelenség a nemtörődömség melegágya.

Címkép: Instagram


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: