Egykori magas rangú észak-koreai tábornok adott részletes interjút a BBC-nek az országról
Hosszú hetekig tartó alkudozás eredményeképpen több részletben interjút adott a BBC brit közszolgálati médiának egy Dél-Koreában élő, szökevény észak-koreai hírszerző tábornok, és felfedte a phenjani vezetés hírszerzési hadviselésének és legsötétebb üzelmeinek egyes részleteit. Az interjú hétfőn jelent meg.
A BBC szerint ez volt az első eset, hogy egy ilyen magas rangú, volt észak-koreai katonai tisztségviselő interjút adott egy jelentős műsorszolgáltató médiumnak. Megjegyezte, hogy nem tudja független forrásból ellenőrizni a férfi állításainak igazságtartalmát, de személyazonosságára vonatkozóan talált megerősítő bizonyítékokat.
Az interjúban Kim Kuk Szongnak nevezett férfi 30 éven szolgálta az észak-korai hírszerzést annak különböző szervezeteiben, és eljutott a legmagasabb tisztségekig. A kommunista rendszert hűségesen kiszolgáló, "legvörösebb vörösként" jellemezte magát. De – mint mondta –
Akkor döbbent rá, hogy családjával együtt el kell szöknie Észak-Koreából, amikor annak fiatal vezetője, Kim Dzsong Un 2013-ban kivégeztette saját nagybátyját, Csang Szong Teket, mert elterjedt az a híresztelés, hogy amikor apja, Kim Dzsong Il rossz egészségi állapota miatt már nem tudta ellátni az ország vezetését, Csang volt a tényleges vezető. A tábornok azt gondolta, hogy Csang Szong Teket csak száműzni fogja vidékre Kim Dzsong Un. A szökési terv 2014-ben meg is valósult, a család most Szöulban él, és Kim Kuk Szong a dél-koreai hírszerzésnek dolgozik.
A tábornok beszélt arról, hogy milyen stratégia áll a Dél-Korea elleni katonai támadások mögött, hogy konkrétan ő kinek a meggyilkolását irányította, és azt állította, hogy az ország hírszerzése és a nyolcvanas évek óta folyamatosan fejlesztett kibernetikai hadserege a világon bárhol képes lecsapni. „Észak-Koreában a terrorizmus a legfelsőbb vezető méltósága megvédésének, a lojalitásnak a politikai eszköze” – jelentette ki Kim Kuk Szong.
A tábornok arra a kérdésre, hogy miért vállalta az interjút, azt válaszolta: mostanra ez maradt az egyetlen, amit kötelességből meg kell tennie.
– tette hozzá.
Mint mondta, több mint 30 ezer észak-koreai szökevény él Dél-Koreában, és eddig közülük csak néhány volt hajlandó beszélni a médiának. Minél magasabb tisztséget töltöttek be volt hazájukban, annál nagyobb kockázatot vállalnak magukkal és családtagjaikkal kapcsolatban, ha beszélnek.