KULT
A Rovatból

A Dr. Dolittle szórakoztató film, de az eredetinek a nyomába sem ér


Link másolása

A 2020-as Dr. Dolittle a háttértörténet szerint egyszer nagy szívességet tett az angol királynőnek, aki ezért megajándékozta egy óriási birtokkal. A doktor itt – az állatsereg mellett – feleségével, a felfedező Lily Dolittle-lel élt együtt, mígnem az asszony egy nap ismét felfedező útra indult, és egy viharban a tengerbe veszett. A doktor bánatában magába fordult, kapuit bezárta a nagyközönség előtt, teljesen kizárta a külvilágot, és azóta afféle viktoriánus hippiként tengette életét.

Az állatsereg is módosult némileg a könyvekhez képest. Hogy más ne mondjak, Csi-csi ott csimpánz, itt félénk gorilla lett, a kacsa pedig (a film magyar fordításban Háp-háp lett Dab-dab helyett) pedig kicsit idióta, aki nem tudja megkülönböztetni a sebész csipeszt a zellerszártól – a könyvekben ő a Doktor esze, aki számon tartja a kiadásokat és irányítja a teljes háztartást.

Egy nap két behatoló érkezik a birtokra: az ifjú, árva Stubbins (Harry Collett), aki akarata ellenére meglőtt egy mókust, és Lady Rose (Carmel Laniado), aki a még gyermekkorú Viktória királynő (Jessie Buckley) üzenetét hozza: az ifjú uralkodó súlyos beteg, haldoklik, és a doktort hívatja. (Megjegyzem, Stubbins karakterét Lofting találta ki, de a könyvekben például egy csizmadia fia.)

Dr. Dolittle némi kötelező vonakodás után beadja a derekát – no nem emberbaráti szeretetből, hanem mert rájön, ha a királynő meghal, elveszíti a tőle kapott birtokot. Így veszik kezdetét a kaland, melynek tétje, hogy megszerezzék az Élet fája gyümölcsét, hogy megmentsék a királynőt a biztos haláltól.

Ebben próbálja megakadályozni őt Dr. Blair Müdfly (Michal Sheen) illetve Lord Thomas Badgley, akit a Harry Potter filmekből és a Molin Rouge-ból ismert Jim Broadbent alakít – nem tehetek róla, de én mindig jó kedvre derülök, ha meglátom az arcát egy filmben.

Közben még meg kell küzdeniük Rassouli királlyal (Antonio Banderas), akiről kiderül, hogy igen nyomós okból gyűlöli Dr. Dolittle-t – ő az apósa.

Ennél többet nem akarok lelőni a sztoriból, ami, ha nem Dolittle-feldolgozásként nézem, akkor tényleg szórakoztató, sok poénnal, a látvány pedig csodálatos.

Na és persze ott a sztárparádé, igaz, a szinkron miatt a magyar nézők lemaradnak Emma Thompson, Rami Malek, Ralph Fiennes vagy épp Selena Gomez (hang)játékáról. Szerencsében a magyar hangok is remekek. A teljesség igénye nélkül Fekete Ernő, Rátóti Zoltán, Németh Gábor, Kovács Nóra, Galambos Péter, Kocsis Mariann, Kautzky Armand, Csifó Dorina, Csuha Bori – Básti Juli pedig a sárkány hangjaként különösen kellemes meglepetés. A teljesség kedvéért említsük meg, hogy a magyar szöveg Speier Dávid munkája, a szinkront pedig Dóczi Orsolya rendezte.

A show jelentős részét elviszik az állatok, és bármilyen fura is kimondani,

ha Dolittle-t kivesszük a képletből, ez a film tulajdonképpen nem egyéb, mint a Harry Potter – Legendás Állatok filmek (amúgy jól sikerült) remake-je.

Hiszen az alap ugyanaz: van egy különc tudós, aki az állatokkal jobban kijön, mint az emberekkel. Még egy botsáska is feltűnik, amiről azonnal a bólintér jut az ember eszébe. De ez nyilván teljesen véletlen egybeesés. Vagy mégsem?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: