SZEMPONT
A Rovatból

„A magyar alvilág azért nem tud jelentős tényezővé válni, mert nem tart össze” – Dezső Andrással a kokainról szóló új könyvéről beszélgettünk

Dezső András nem fél az alvilág bosszújától, mesél legújabb könyvéről, elmondja, mi volt a kommunista elit kedvenc drogja, és hogy miért nem tartott a többi kollégával a Telexhez.


- Jó pár éve fordítottam Edward Follis visszaemlékezéseit, aki az amerikai drogellenes hatóság, a DEA ügynökeként körbenyomozta a világot. A könyvében említi a Juarez drogkartell elleni munkáját is, és elég durva dolgokat írt arról, hogyan bántak el a mexikóiak a nekik útban lévő emberekkel. Adja magát a kérdés: mennyire veszélyes Magyarországon a maffiáról és a kokainról írni könyveket?

- Engem szerencsére semmilyen baj nem ért eddig. Magyarországon messze nem olyan veszélyes a közeg, mint Mexikóban, messze nincs akkora tétje, nincs annyi pénz benne.

Ha visszagondolunk a 90-es évek valóban véres olajszőkítő korszakára, azzal is foglalkoztak az akkor aktív bűnügyi újságírók, és nekik sem esett bajuk.

- Ennek mi az oka? A magyarok nem olyan kemények?

- Nem lehet összehasonlítani Mexikót és Magyarországot. De ne is menjünk ilyen messze. Nézzük Szerbiát, ami szerintem veszélyesebb terület. Ott is van újságíró, aki az alvilággal foglalkozik, kap fenyegetéseket, de nem esik bántódása.

Ha valaki a szervezett bűnözéssel foglalkozik, akkor általában eszes emberekről ír.

Az alvilág nem hülyegyerekekből áll. Fel tudják mérni, hogy a cselekedeteiknek milyen súlya van.

Azt is fel tudják mérni, milyen súlyos következményekkel járhat, ha mondjuk egy rendőrt vagy újságírót bántanak. Egészen más ez, mint amikor bűnözők más bűnözőket fenyegetnek.

Az más kérdés, hogy lehetnek kirívó esetek, mint például a Kuciak-gyilkosság Szlovákiában. De annak is éppen azért lett akkora visszhangja és olyan következménye, mert ott is kirívó egy ilyen eset. Ha általános lenne, akkor nem is volna ekkora hírértéke.

Másrészt a könyvben olyan esetekről van szó, amelyek a közelmúltban vagy régebben történtek, és többnyire lezárt ügyek, amelyeknek a szereplői rács mögött vannak.

Nem az volt a célom, hogy megírjam, ki az név szerint, aki éppen most kokainnal kereskedik. Ehelyett inkább bemutatok konkrét eseteket, illetve különféle portrékon keresztül jellemzem, hogy miként kell elképzelni egy magyar „kokainbárót”.

- Mi a helyzet a Magyarországon dolgozó külföldi bandákkal? Te is említed a könyvben például a Nigériaiakat. Tőlük sem kell tartani?

- Vannak, akiktől lehetne félnivalóm. Tudok például olyan szerb bűnözőkről, akik aktívak Magyarországon, és igen, a nigériai maffia is jelen van egész Európában. A kábítószer kereskedelemben a profitszerzés a lényeg, nem az erőszak. A kilencvenes években, amikor az alvilági körök védelmi pénzeket szedtek, vagy a biztonsági piacot uralták, akkor jellemző volt a fizikai erőszak. De a kábítószer-kereskedelem az üzleti vállalkozás.

Ezek az ügyletek jórészt láthatatlanul zajlanak, így nagyon kicsi a lebukás veszélye.

Általában akkor bukik le valaki, ha nyomot hagy maga után, vagy a saját emberei, esetleg a konkurencia felnyomja.

Még csak az sincs, hogy fel lehetne sorolni, kikből áll ma a magyar alvilág. A 90-es években ez még működött.

- Magyarországon, ha a drog korai használatáról beszélünk, elsősorban a morfinisták jutnak eszünkbe. Csáth Géza például. A kokain mikor jelent meg itthon?

- Például Csáth Géza is használt kokaint, azzal próbált leszokni a morfiumról. Európában és Magyarországon a kokain először az 1800-as évek végén jelent meg, de ekkor még jellemzően a gyógyszerészek, orvosok használták drogként.

Általánosan, mint kábítószer, az első világháború végén tűnt fel, és a 20-as években terjedt el egész Európában. Az első világháború végén, mint ismeretes, az ország egy része rövid ideig román megszállás alá került, és a román katonák például hoztak magukkal kokaint. De hoztak haza a külföldre járó magyar üzletemberek is. Ők tovább adták a budapesti éjszakai életben a táncos lányoknak, prostituáltaknak. Gyakorlatilag a lányok kezdték terjeszteni a port, hogy meg tudják vásárolni a saját adagjukat. Kialakult a kereslet, és a kereslet hatására megjelentek a csempészek is.

A szervezet csúcsán gyakran olyan gyógyszerészek álltak, akik legálisan, nagykereskedelmi mennyiségben hozzá tudtak jutni az anyaghoz. A 20-as évek közepétől a 30-as évek közepéig aztán nagyon erősen jelen volt Magyarországon az anyag.

- A 20-as 30-as években a hazai alvilág mennyire volt „durva”? Mert a korabeli irodalom hatására erről inkább romantikus elképzeléseink vannak. Molnár, Szép Ernő írásai... Ligeti csibészek, apacsok, vagányok...

- Tényleg rejtői alakok voltak.

„Úriemberek”, abban az értelemben, hogy ők még az öklüket használták a konfliktusok rendezésére, nem lőtték tarkón egymást.

Az a fajta kegyetlenség nem volt jellemző, ami mondjuk ugyanabban a korszakban Amerikában Al Capone bandáját jellemezte. A hazai alvilág inkább betörőkből, szélhámosokból, tolvajokból állt.

Talán annyiban is illik rá a romantikus jelző, hogy egész Budapest éjszakai életét nagy pezsgés, vidámság jellemezte. A mostani – koronavírus előtti – bulinegyed semmi ahhoz képest, ami akkor ment.

- A könyvben írod, hogy a kommunizmus alatt az utcáról eltűnt a kokain. Ugyanakkor a rezsim nem maradt teljesen „tiszta”.

- Igen. A Medimpexen keresztül legálisan exportáltunk metakvalont az USA-ba. Csakhogy a katonai titkosszolgálatnak volt egy svájci fedőcége, ezen keresztül illegálisan a hivatalosnál jóval nagyobb mennyiséget exportáltunk. Az USA-ba így szállított illegális drog mennyisége 1979-ben és 1980-ban megközelítette az évi huszonöt tonnát.

A metakvalon rendkívül erős nyugtató- és altatószer, ami a hatvanas–hetvenes években lett különösen népszerű drog. Ez a gyógyszer szerepel A Wall Street farkasa című filmben is.

De az utcákról a kokain tényleg eltűnt. Legfeljebb a nyugatra szakadt honfitársaink hoztak néha-néha, ha hazalátogathattak. Illetve ismerhették azok az üzletemberek, filmesek, zenészek, akik ki tudtak utazni külföldre.

- A pártelit sem élt vele? Hiszen ők azért sok mindenhez hozzájutottak, amihez halandó ember nem.

- Bármilyen meglepő, nem. Én is azt gondoltam, de semmilyen erre utaló bizonyítékot nem találtam.

Ők maradtak annál a drognál, amit ma is a legnagyobb mennyiségben fogyasztunk, ez az alkohol.

A kábítószerek közül a marihuána, hasis volt ismert a kommunista rendszer alatt is, de azt is csak egy nagyon szűk kör tudta megszerezni. Vagy az LSD-t, de ahhoz is legfeljebb csak alkalomszerűen és olyan művészkörökben lehetett hozzáférni, amelynek tagjai megfordultak külföldön és néha csempésztek haza ilyen drogot.

- Ami kicsit szíven ütött a könyvedben, hogy egy interjú alanyod, egy hölgy arról beszélt, a magyar bűnözők azért nem tudnak komoly szintre jutni nemzetközi szinten, mert nem tartanak össze.

- Igen. Ez engem is meglepett. De tényleg az az igazság, hogy egy ország elitje leképezi az egész országot.

Tehát az, amit mondjuk a politikában látsz, hogy nem tartanak össze, az minden szinten jelen van, az alvilágban is.

Például az albánok össze tudnak tartani, és nagyon komoly nemzetközi bűnszervezeteket építenek ki. Az albán maffia van olyan erős, mint a kolumbiaiak vagy a mexikóiak.

De ez igaz a lengyelekre vagy a románokra is. Erősebb bennük a nemzeti öntudat. A magyarok simán felnyomják egymást a hatóságoknál.

- Akkor talán ennyi jó van a „turáni átokban”, hogy emiatt nincs komoly szervezett alvilág Magyarországon.

- Tulajdonképpen igen.

- Manapság leginkább akkor találkozunk a hazai hírekben a kokainnal, ha telefonnal felvesznek egy-egy politikust kokózás közben. A hazai politikai elit és celebvilág hány százalékát érintheti a probléma?

- Százalékot nem tudok mondani, de az biztos, hogy jelen van, mondjuk annyira, mint a szivar vagy bármilyen más legális élvezeti cikk. A kokain is élvezeti cikk a celebek, topmenedzserek világában. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek állandó használók lennének, hanem például elmennek egy adriai jachtkirándulásra, és ott a kokain is előkerülhet.

Vannak olyan körök, ahol annyira természetes, hogy ez egyfajta bizalmi kérdés is. Ha valaki nem kokainozik, akkor úgy érezheti, hogy nincs benne ebben a körben, és majd nem kap üzleti megrendeléseket ebben a körben, ezért inkább kokainozik, hogy a többiek érezzék, megbízhatnak benne.

És persze státuszszimbólum is, mert drága és jelzésértékű, ha valaki megengedheti magának.

- Mekkora a lebukás veszélye? Ha te ennyire tudod ezeket, nyilván a rendőrség is tudhatja.

- Kicsi. A státusz védi az embert. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy rendőrségi kapcsolatai vannak. Például adott egy társaság, akik egy luxusszálloda bárjában jönnek össze rendszeresen. Ilyen helyre eleve nem megy be a rendőr. Teljesen védett helyzetben van a fogyasztó.

Nem úgy, mint egy diszkóban az egyszerű, vidéki gyerekek, akik kipróbálják a bika nevű dizájner drogot, vagy egy autó feltörő, akit elkapnak, és megmotozáskor előkerül tőle a kábítószer.

Azokat az öltönyös embereket, akik megengedhetik maguknak a kokaint, nem fogják csak úgy megállítani és igazoltatni, mint mondjuk az egyszerű füvezőket, akik balhésabban is néznek ki.

De a vásárlók általában amúgy sem kerülnek rendőrkézre. Ha a rendőrség lekapcsol egy kokain dílert, nem arra kíváncsiak, hogy kinek adott el, hanem hogy kitől vásárolt, mert a rendőr mindig felfelé néz, azt keresi, akitől a díler vette.

- Maffia, kokain... megvan az új téma?

- Nagyon tetszik, hogy a könyvben alaposabban utána lehet menni egy-egy történetnek, mint a cikkekben. Ezért mindenképp szívesen folytatnám a könyvírást. Vannak ötleteim, de korai beszélni róluk, mivel még a kiadóval sem egyeztettem.

Ami biztos: olyan zárt világokat szeretek bemutatni, amiket én sem ismerek, vagy legalábbis nem olyan jól. Ezekbe belelátni, ezekben elmélyedni.

- Kicsit más téma, de nem lehet elmenni mellette: Milyen az élet az Index után? Te azok közé tartozol, akik nem tartottak a „maggal”, hanem a HVG-nél helyezkedtél el.

- Amikor mindaz történt, ami történt, én ezer százalékkal belevetettem magamat a könyvírásba. Mondhatjuk úgy, a könyvbe menekültem.

A mostani Indexet nem szeretném minősíteni. Ilyen az élet, én már a HVG csapatánál vagyok.

Nagyon örülök a Telexnek, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült beindítani. Azért sem tartottam velük, mert a könyvre kellett koncentrálnom, és egy teljesen új dolgot beindítani, az egész embert kíván.

Most leköt a könyv. Szerintem majd hónapok múlva fog kijönni belőlem mindaz, ami az indexes sztorival kapcsolatban lecsapódott bennem. Egyébként az Index-ügy fontos hatása, hogy emiatt sokkal intenzívebben kezdtem dolgozni a könyvön.

Éreztem ugyanis, hogy itt az ideje kifejleszteni egy új „lábat”, hogy ne függjek annyira csak egy dologtól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.


Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak
A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.


Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Az első napon alig találkoztunk otthon startos ügyfelekkel a bankokban - csak hétfő éjjel jelent meg az önrészről szóló rendelet
Hétfőn elmaradt a nagy roham. Ebben közrejátszhatott az önrész körüli bizonytalanság is: a Magyar Közlönyben csak az éjjel jelentek meg az új szabályok, amik a 41 éven felülieknél is lehetővé teszik a 10 százalékos önrész elfogadását. De Budapesten a földhivatalok leállása sem segít.


Az előzetes érdeklődések alapján várható volt, hogy az Otthon Start elindulásának napján megrohamozzák a bankokat a lehetőséggel élni kívánó (és tudó) honfitársaink. A bankok is erre készültek, néhány bank az előírt 3 százalékos kamatplafon alá is ígért.

Ezzel szemben egy sor budapesti pénzintézetet kerestünk fel, és mindenhol csend volt. Útba ejtettük az OTP, az Erste, a Unicredit Bank, az MBH, és a Raiffeisen fiókjait, több helyen is. Az egyik banki munkatárs azt mondta,

bár egész augusztusban sokan érdeklődtek a hitel iránt, de az első napon alig találkoztak otthon startos ügyfelekkel.

Például aki ezt az információt adta, egyetlen egyet sem látott hétfőn, pedig akkor már jócskán délután volt. Amikor végre egy MBH bankfiókban a szokásos 2-3-nál több ügyfelet láttunk, rákérdeztünk a recepciósnál, hogy van-e köztük Otthon Startot intéző, de határozott nem volt a válasz.

Hogy mi lehet ennek az oka, arról több magyarázatot is hallottunk.

Budapesten pont szeptember első hetében állt le a Földhivatal, azaz jóval nehezebbé vált a szerződésekhez szükséges tulajdoni lapok beszerzése, az adásvételik leadása, pedig ez feltétele a hitelfolyamat elindításának.

Az önerő körül is bizonytalanság volt egészen az utolsó pillanatig.

Bár a kormány azt ígérte, mindenki 10 százalékos önrésszel veheti fel az új hitelt, a Magyar Nemzeti Bank szabályai ezt csak a 41 éven aluliaknál tették lehetővé, a többiektől 20 százalékot kellett megkövetelniük a bankoknak. Csak hétfő délután jelentették be, hogy ezen változtatnak, és az új rendelet csak az éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben.

Ebben egyben egy szigorítással is szembesülhettek az új hitelre pályázók: ezentúl a magasabb (a kereset arányában 60%-os) eladósodottsághoz 600 ezer forint helyett már 800 ezer forint igazolt nettó jövedelemet kell megkövetelniük a bankoknak. Azt nem tudni, hogy emiatt hányan esnek el attól, hogy igénybe vehessék a legmagasabb, 50 milliós támogatott kölcsönt.

Azt kérdésünkre több bankfiókban is egybehangzóan állították, hogy amikor majd valóban beindul a roham,

az Otthon Startos hitelek akkor is prioritást élveznek, hasonlóan például a Babaváró hitelhez.

Ez azt jelenti, hogy öt munkanap alatt döntés is várható, ha az igénylő mindenben megfelel a feltételeknek. Hogy mire érdemes odafigyelni, és kell-e sietni, arról az alábbi interjúban írtunk részletesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„A 9 százalékot azt komolyan gondoltuk, de...” - ezt mondta valójában Tarr Zoltán a TISZA szja-val kapcsolatos terveiről
A kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke elismerte, hogy felszámolnák az egykulcsos adót és brutális adóemelésre készülnek. Megnéztük az etyeki belső fórumról készült teljes videót, mit is mondott a politikus ténylegesen Magyar Péter pártjának terveiről.


„Nem lennék Tarr Zoltán helyében. Magyar Péter most nyilván őrjöng miatta, és minden sz@rnak elhordja, hogy miért kellett össze-vissza pofáznia az eltitkolt adóemelési tervről, miközben Ő az országjáráson próbálja átverni az embereket az ellenkezőjével” - írja Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról a videóról, ami a TISZA etyeki belső fórumán készült, és amit a Magyar-kút Tisza Sziget nyilvános YouTube-csatornájára maguk a tiszások tettek ki nemrég.

A fideszes politikus és a kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke a fórumon elismerte, hogy „brutális adóemelésre készülnek, de erről még beszélni sem szabad.” Mindezt azután, hogy az Index egy névtelen „belső feljegyzésre” hivatkozva azt írta, a Tisza megszüntetné az egykulcsos személyi jövedelemadót, az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne az adó.

Magyar Péter szerint ebből az egészből egy szó sem igaz, sőt, csökkentenék is az SZJA-t, ahogy megígérték, 15%-ról 9%-ra.

A Tarr Zoltán-féle fórumból a kormánypárti sajtó összevágott egy montázst, ami szerintük alátámasztja az Index értesüléseit. Mi megnéztük a teljes videót, amiből kiderül például, hogy eddig Tarr vezette a kormányzásra való felkészülést a TISZÁ-n belül, ezt a funkciót most adta át valaki másnak.

Az alelnök egy kérdésre válaszolva valóban beszélt a személyi jövedelemadóról is. Kijelentette:

„Amiről beszélünk, a 9%-ot azt komolyan gondoltuk. És amit mondunk, azt próbáljuk majd csinálni.”

Ugyanakkor hozzátette, ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Csakhogy szerinte ennek nem most van itt az ideje, mert vannak bizonyos témák, bizonyos kérdések, amik tabuk a magyar társadalomban. Annyira túlfűtött a hangulat, hogy nem lehet róluk értelmesen beszélni.

„Most egy olyan kérdést vetett fel, amiről tipikusan nem szoktunk beszélni. Mert ha valamit most mondok, ezt össze lehet úgy rakni, hogy akár bukás is lehet a választásokon” - fogalmazott a politikus. Aztán mégis részletesen belement a kérdésbe, mert „tanulságos”.

Szerinte az egykulcsos szja-ról az emberek nagy része azt gondolja, hogy igazságos. „Hogyha mindenki ugyanannyit fizet, akkor az egy igazságos dolog.” Emiatt nem időszerű a téma egy választási kampány közepén.

„Ez az a változás, amit a TISZA meglátott, és Péter meglátott. Nem lehet dolgokról beszélni, amikről mások másképp beszélnek, és az emberek meg elhiszik.”

Tarr Zoltán ezt részletesebben is kifejtette a belső fórumon.

„Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást.”

A fórumon elhangzottakból annyi egyértelműen látszik, hogy az ellenzéki párton belül komolyan gondolkodnak azon, hogy visszahozzák a többkulcsos, progresszív adózást, amikor azok, akik többet keresnek, arányaiban is több adót kell, hogy befizessenek.

Dálnoki Áron, a TISZA gazdaságfejleszési bizottságának tagja a fórumon meg is szavaztatta a résztvevőket, az egykulcsos vagy a többkulcsos adót támogatnák-e inkább. A jelenlévők 80-85%-a szerinte a többkulcsos adó mellett tette le a voksát. Dálnoki szerint az egykulcsos adónak is vannak előnyei, de egy ilyen rendszerben a szegények fizetnek többet, ugyanis az szja mellett őket arányaiban jobban sújtja a magas ÁFA, ami az élelmiszervásárlásokat terheli, és a gazdagok alapvetően nem munkajövedelemből, hanem tőkejövedelemből élnek, ami után még alacsonyabbak az adók.

Tarr Zoltán szerint egy adórendszer mögött alapvető társadalmi igazságossági, családtámogatási, és egyéb más koncepciók húzódnak.

„És amikor mi azt mondjuk, hogy egy adórendszer átgondolásban vagyunk, akkor ez nem pusztán a gazdasági összefüggések mérlegelése. Hanem ez alapvetően egy társadalompolitikai kérdés, hogy milyen az adórendszer. És hogyha a társadalompolitikai kérdésekben közös nevezőre tudunk jutni, és megértjük, hogy az egész erről szól, akkor tudunk az adórendszerről is beszélgetni. Önmagában az adórendszert az lehet jobbra-balra huzigálni, de összességében az egy eszköze annak, hogy egy jó országban éljünk. Jó országban szeretnénk élni, ahol békesség, nyugalom van, az emberek megbecsülik egymást, mi az az adórendszer, ami ezt lehetővé tudja tenni? Hogy tud egy igazságos élet lenni, ami az adórendszerében is igazságos?”

Tarr Zoltán azonban az etyeki fórumon hozzátette, azért is korai még egy ilyen beszélgetés, mert fogalmuk sincs az adatokról.

„Nem tudjuk, hogy mi a helyzet az országban, aki azt mondja magáról, az se tudja. Nincsenek elfogadható, normális adatok. A másik az, hogy felelősségteljesen kell ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és meg kell beszélni bizonyos dolgokat, hogy mit szeretnénk, és ahhoz képest lehet egy adórendszerhez, egy egészségügyi rendszerhez, és sok minden egyébhez hozzányúlni.”

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET: