FELFEDEZŐ
A Rovatból

6 szomorú igazság arról, hogyan készülnek a kedvenc ruháid

Halálos munkakörülmények, modern kori rabszolgaság, szeméthegyek.
Listverse - szmo.hu
2017. augusztus 22.


Link másolása

Minden bizonnyal te is hallottál már a kegyetlen munkakörülményekről, melyek között az ázsiai ruhaipar dolgoztatja munkásait. A Listverse most összegyűjtötte a legsokkolóbb tényeket.

Gyerekmunka

Kambodzsában a hivatalos legalsó korhatár a munkáltatásra 15 év, de néhány ruhagyárban már akár 12 éves kortól is láthatunk lányokat dolgozni. Átlagos napi bérük 130 forint/nap, kortól függetlenül. Mivel a gyerekeknek segíteni kell a szegénységben élő családjaiknak, nem járnak iskolába és nem szereznek végzettséget. Egy olyan mókuskerékbe kerülnek bele, melyből nehéz kiszállni, ezért jó eséllyel a jövőben sem tudnak majd továbblépni.

Az UNICEF és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint

jelenleg 170 millió gyerek dolgozik a ruhaiparban világszerte.

Mivel az édesanyáknak nincs más választásuk, kisgyerekeiket vagy otthon hagyják egyedül, vagy a gyárba viszik őket, ahol nem sok felügyeletet kapnak. Mivel egész nap egy gyárban unalmas gyerekként egyedül lenni, sokszor a kicsiket is befogják dolgozni az unalom ellen.

Veszélyes munkakörülmények

Egészen a gyárbalesetek megtörténtéig Bangladesben semmilyen előírás nem szabályozta a biztonságos munkakörülmények megteremtését. 2012-ben a Tazreen Fashion ruhagyárban

112 varrónő halt meg egy tűzvészben,

ezután nem sokkal 1100 munkás halt meg a Rana Plaza összeomlásakor.

Mindössze ezek után kezdték el átgondolni a biztonsági előírások létrehozását, mivel a szakszervezetek létezése illegális az országban. A gyártulajdonosokat pedig nem vonják felelősségre. Az ismert márkák mint a Walmart és Gap köztudottan hasonló gyárakban gyártatják ruháikat.

A Walmart mindössze annyit közölt az események kapcsán, hogy üzleteikben nagyon szigorúan veszik az előírásokat, és igyekeznek a gyárakban is megfelelő oktatást biztosítani majd.

Rossz minőség

A gyáraktól annyira gyors gyártást várnak el a megrendelők, hogy képtelenség minőségtelen anyagokkal minőségi munkát végezni. Továbbá mivel a tömeges eladás a cél, a legolcsóbb eszközökből próbálják megoldani a ruhák előállítását. Így fordulhat elő, hogy elmegyünk kedvenc ruhánkban bulizni és másnap dobhatjuk is ki.

Vagy a divatnak épp megfelelő farmerünk pár hét alatt szétszakad.

A márkajelzés ezeknél a gyártóknál már nem feltétlenül jelent minőséget is. Ritkán találunk olyan márkát, amely felelősséget is vállal saját termékeiért, tehát ha adott esetben tönkremegy, azt bármikor vissza is veszik.

Halálos munkatempó

A gyárakban az egyetlen cél a minél nagyobb eredményesség elérése. Emiatt a vezetők nem foglalkoznak azzal, ha valakinek egészségügyi vagy bármilyen más problémája van. Ha szorít a határidő, akár egész éjszaka is dolgoztatják munkásaikat. A fizetett túlórák fogalma pedig a legkevésbé sem ismert opció.

Egyszer egy munkásnak annyira végzett az orra, hogy ahelyett, hogy összevérezné az anyagokat, inkább elment a üzemorvoshoz.

Hiába kapott igazolást, kirúgták a gyárból, mert a kimaradása megakasztotta a munkafolyamatot.

Ugyanez történik a terhes nőkkel, hiszen kevesebb munkát bírnak, ezáltal rosszabb munkaerőnek is számítanak.

Egy norvég fiatalokból álló csapat dokumentumfilm formájában mutatta be az ázsiai ruhagyári munkások életét, melynek címe Sweatshop: Dead Cheap Fashion. Európai szemmel felfoghatatlan milyen életük van ezeknek a munkásoknak, emiatt a fiatalok igyekeznek minél több módon felszólalni az igazságtalanság ellen.

Elképesztő mennyiségű hulladék

Amerikában évente 11.39 millió tonna elhasznált ruhát dobnak kukába, melynek mindössze 15%-át adják jótékony szervezeteknek vagy használt ruha boltoknak, a maradék 85%át egyerűen kidobják.

1999 és 2009 között 40%-al nőtt a ruhahulladék mennyisége és ez évente folyamatosan növekszik.

Amennyiben a cégek, tegyük fel, egy évre beszüntetnék a ruhák beszállítását, a megmaradt készletből is bőven tudnának ruhákat biztosítani a vevőknek.

A hulladék csökkentése csökkentené egyben az előírt munkatempót a gyárakban, ami sokkal humánusabb megoldás lenne a jelenleginél. Nem mellesleg, nem állítanának elő annyi ruhadarabot fölöslegesen.

Emberkereskedelem

2015-ben a Patagonia nevű cég, mely túrázáshoz gyárt felszerelést, vizsgálatot folytatott, hogy belelásson gyári munkásai életébe. Mint az kiderült, Tajvanban a migráns dolgozókat olyan közvetítők tartják sakkban, akik munkát ajánlanak nekik busás közvetítői díj fejében. 7000 dollárt kérnek tőlük és 3 évi munkát biztosítanak, ami azt jelenti, hogy az első 2 évben törlesztenie kell a munkavállalónak, majd 1 évvel később újrakezdődik a kör.

Így megint le kell dolgoznia a közvetítői bért, hogy legyen munkája.

Patagonia ugyan lépést tett az ügy érdekében és szigorúan felülvizsgálta a gyárakban az emberi jogokat, hogy hasonló emberkereskedelem ne fordulhasson elő, azonban más gyárakban munkások ezrei, ha nem milliói esnek csapdába az emberkereskedelem miatt. Legtöbbször pedig a vezetők a saját profitjukat nézik és nem fektetnek erőforrást az emberi jogok védelmébe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kiderült: ez a testrész árulkodik a férfi nemi szerv méretéről, megdőlt a láb- és kézméret elmélet
Kutatók alaposan megvizsgálták a témát, és kiderítették, hogy az eddigi teóriák hibásak voltak, mert egy egészen más testrész mérete mutatja meg a férfi nemiszerv méretét.

Link másolása

Megcáfolta egy tanulmány a korábbi teóriákat. Sokáig úgy tartották, hogy "nagy láb, nagy pénisz", de a kéz méretből is többen következtetéseket próbáltak levonni.

Japán kutatók azonban most új testrészt találtak: szerintük az orr mérete szorosabb összefüggést mutatott a péniszmérettel.

Vizsgálatuk alapján az derült ki, hogy

a nagyobb orrú férfiaknak átlagosan legalább 5,3 hüvelyk, körülbelül 13,5 centi hosszú volt a pénisze merev állapotban, míg a kisebb orrú férfiaknak 4,1 hüvelyk, azaz 10,4 centi.

A tanulmányt Dr. Rena Malik, egy Beverly Hills-i sebész értékelte a Diary of a CEO podcastnek - írja a The Sun. A szakember szerint a tanulmány megcáfolta a láb- és péniszméret közti összefüggéstt.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy harminc év alatt változott a férfi nemiszerv mérete, 25 százalékkal nőtt, így a 12,2 centiről 15,2 centire nőtt.

Aa Basic and Clinical Andrology című szaklapban megjelent tanulmány arról írt, hogy 124 férfi boncolásából származó adatok alapján nézték a nemi szerv és más testrészek méretének összefüggését, és itt is az derült ki, hogy a lábméret nem befolyásoló.

A kutatók szerint már az anyaméhben eldől a pénisz mérete, ami független a férfi korától, magasságától és súlyától.

Dr. Malik sebész szerint a pénisz növelhető, mert megfelelő húzóeszközzel akár két centivel is nagyobb lehet.

Egy másik tanulmány még egy összefüggést talált: az Asian Journal of Andrology című szaklapban publikáltak szerint a férfiak mutató- és gyűrűsujja közötti méretkülönbség is megmutatja, mekkor a férfi pénisze. A dél-koreai Gachon Egyetem munkatársa azt közölte: „A pénisz méretével összefüggést mutat a férfiak gyűrűsujja és mutatóujja közötti hosszkülönbségnek. Adataink szerint minél rövidebb a mutatóujj a gyűrűsujjhoz képest, annál hosszabb a pénisz".

Forrás: RTL.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
Belenézett a főnök a dolgozók híváslistájába, majd ki is rúgott három home office-olót
Az ausztráliai értékesítők eleinte 15 percenként hívták az ügyfeleket, majd ezt fokozatosan kitolták két órára. Volt olyan szakasza a napnak, amikor egyáltalán nem csináltak semmit.

Link másolása

Arra gyanakodott egy ausztráliai értékesítéssel foglalkozó cégvezető, hogy néhány otthonról dolgozó alkalmazott kevesebbet dolgozik az elvártnál. A főnök ezért belenézett a dolgozók híváslistájába, a kutakodásnak pedig az lett a vége, hogy három embert is kirúgott, írja a Unilad.

A cégvezető akkor fogott gyanút, amikor a home office-ban dolgozók munkahelyi chatelése egyre passzívabb lett, a e-mailekre adott válaszok is egyre lassabban érkeztek meg, időnként pedig nem is reagáltak az értékesítők, ha hívták őket.

Az eleinte 15 percenként tervezett munkatelefonok egy idő után 20 percenként valósultak csak meg, aztán már csak félóránként, majd néha kétórás szünetek is előfordultak, de olyan is akadt, amikor egyszerűen semmit sem csináltak.

A problémás dolgozók egy idő után már naplót sem vezettek arról, hogy milyen feladatokat végeztek el és milyen ügyfeleket hívtak fel.

A főnök másfél évig figyelte a dolgozókat, mielőtt úgy döntött, hogy hármuktól is megválik. Szerinte a munkatársai tisztában voltak azzal, hogy nem könnyű jó munkaerőt találni, és ezt kihasználva lazsálni kezdtek. Azonban egyre többet lógtak, ami végül az elbocsátásukhoz vezetett.

Nem ez volt az első eset az utóbbi időben Ausztráliában, hogy egy otthonról dolgozó kollégának a munkavégzés mennyisége miatt mondtak fel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Figyelték a billentyűzetét, majd kirúgták, miután kiderült, hogy alig dolgozik
Az ausztráliai tanácsadó óránként átsimogatta a billentyűzetet, több napon egyáltalán nem is dolgozott, és néha még a megbeszéléseken sem vett részt. Ezután még neki állt feljebb.

Link másolása

Kirúgtak egy otthonról dolgozó nőt, miután a munkáltatója ellenőrizte a billentyűleütéseit, írja a Unilad. Suzie Cheikho közel húsz évig volt Ausztrália legnagyobb biztosítótársaságának tanácsadója, mielőtt kiadták az útját.

Cheikhót két évvel ezelőtt már figyelmeztette az Insurance Australia Group (IAG), hogy javítson a teljesítményén. Ezután kezdték monitorozni a nő billentyűleütéseit otthoni munkavégzés közben.

Kiderült, hogy a tanácsadó képtelen betartani a vállalt határidőket, nem készültek el a rábízott biztosítási dokumentumok sem, ezután döntöttek az elbocsátása mellett.

Suzie Cheikho munkavégzését 49 napon át figyelte a cég, az eredmények pedig lehangolók lettek. A tanácsadó ebből csak két napon tudott pontosan munkába állni, miközben 29 olyan nap is volt, amikor korábban fejezte be a munkavégzést. A biztosítótársaság adatai szerint négy napon egyáltalán nem csinált semmit, ráadásul a többi napon sem szaggatta szét az istrángot: átlagosan óránként 54 alkalommal nyomott meg valamilyen billentyűt a számítógépén. Csak hogy legyen összehasonlítási alapunk: a cikk előző mondata szünetekkel együtt 216 billentyűleütésből állt.

Amikor mindezzel szembesítették, Cheikho azt mondta: egy percig sem hiszi el, hogy a technológia által mért adatok valósak, és soha nem fordult elő olyan, hogy ne dolgozott volna. Az adatok láttán a nő azt mondta, hogy személyes traumák érték, talán ez befolyásolhatta kedvezőtlenül a munkavégzését és a mentális egészségét. Állítása szerint erről tájékoztatta feljebbvalóit is, majd az orvosnál töltött időt később bepótolta.

Suzie Cheikho a történtek után pert indított volt munkaadója ellen, a pert azonban elutasították. Az ausztrál munkaügyi bíróság megállapította, hogy a nő valóban határidőket hagyott figyelmen kívül, nem vett részt megbeszéléseken, ezen felül gyakran nem volt elérhető sem.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Végtelen hosszú sorban álltak a fehérváriak – ott is megnyitott a Simon's Burger
A burger-lánc megnyitóján hatalmas tömeg várakozott, volt aki órákkal előbb érkezett, csak azért, hogy az elsők között lehessen. Igaz a cég nagy akciót is hirdetett.

Link másolása

Hatalmas tömeg gyűlt össze Székesfehérváron az Alba Plázában, ahol megnyitott a Simon's Burgerező.

Az nyitásra nagy akciót hirdettek. Azt ígérték, hogy az első 500 vendég ingyen sajtburgert kap. És ajándékokkal és merch-el is csábították a burgerezni vágyókat. Az Instagramon közzétett képek szerint volt, aki már reggel ötkor kelt, hogy elsők között lehessen a sorban.

A délután közzétett videó szerint pedig hatalmas tömeg gyűlt össze, végtelen sorban álltak a plázában, hogy megkaphassák a burgert.

Egy hete Győrben nyitottak üzletet, ott szintén nagy sorok álltak. Sőt, most azt is bejelentették, hogy hamarosan Szeged következik.

VIDEÓ: A tömegről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk