SZEMPONT
A Rovatból

Tapasztó Orsi: Mindent felülír egy 3 éve a kórházban élő, beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell

A kisfiúért petíciót indító mentálhigiénés szakember bízik benne, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú végre hazaérhet szerető családjához. De az eset nem egyedi, vannak más gyerekek is, akik másfél-két éve élnek kórházban.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 04.



Már több mint 230 ezren írták alá azt a petíciót, amit Tapasztó Orsi indított, hogy egy születése óta, azaz 3 éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú végre szerető családba kerülhessen. A kisfiú történetét az RTL Házon kívül című műsora mutatta be. Ebből kiderült, a gyermek értelmileg ép, azonban egy veleszületett rendellenesség miatt speciális ápolást igényel, több műtéten is átesett, születésekor lemondtak róla. Az ott dologozó egyik csecsemő- és gyermekápoló megszerette a kisfiút, ahogy a családja is. Nyolc hónapja eldöntötték, örökbe fogadják, de hiába végezték el az örökbefogadó tanfolyamot, azt mondták nekik, nem ők választják ki, ki kerül hozzájuk. Közben a kisfiút nemzetközi örökbefogadási listára tették.

Ügyvédhez fordultak, aki szerint a gyermekvédelemben több hibát is elkövettek. A 60 napos eljárás már 8 hónapja tart, nem biztosítottak iratbetekintést, és a pár kiskorú gyerekeinél is pszichológiai vizsgálatot végeztek. A tévéműsor és a petíció után csütörtökön váratlanul megjelent a családnál egy miniszteri biztos, aki ígéretet tett az ügy felgyorsítására, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig egy videóban arról beszélt, fontos, hogy a gyermek minél előbb szerető családba kerülhessen. Ezért elvégeztetnek egy harmadik pszichológiai vizsgálatot, amit az állam fizet, ahogy a gyermek eddigi költségeit is az állam fizette, beleértve egy nyári, tíz órás életmentő műtétet - mondta a miniszter. A fordulatról a petíciót elindító Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakemberrel, örökbefogadó anyával beszélgettünk.

– Mit mond el a gyermekvédelmi rendszerről az, hogy sajtónyilvánosság és petíció kell ahhoz, hogy egy három éve kórházi ágyban élő kisfiú kikerülhessen onnan?

– Hogy nagyon nagy bajok vannak. Abban például, hogy a gyerek érdeke sehol nem jelenik meg ebben a történetben. Örökbefogadás esetén szabály, hogy nem a szülő választ gyereket, viszont mindent felülír ebben egy beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell, csak ennek a családnak. Egyértelmű, hogy nem lehetne ilyesmivel takaróznia egy gyermekvédelmi rendszernek. Jelenleg inkább bántalmazzák tovább a hároméves gyereket és kényszerítik arra, hogy elhanyagolásban éljen egy kórházban. Minden szinten felülvizsgálatot igényelne, hogy milyen emberek ülnek a gyermekvédelemben döntéshozóként, és ők milyen elvek mentén hoznak döntéseket.

– Hogyan alakulhat ki ilyen helyzet, és mennyire jellemző, hogy ez így megtörténik?

– A három év kiemelkedően sok, ezért is lett ügy ebből az esetből. Sok gyerek azonban hosszú ideje van kórházban, tudunk egy éve vagy másfél éve bent lévő gyerekekről is, ami már önmagában borzasztó, de ez a három év különösen súlyos. Ez nem egy ember mulasztásán múlik. Kell hozzá egy gyerek, akinek olyan egészségügyi problémái voltak, amelyek miatt kórházi tartózkodásra volt szükség. Ez azonban már két éve nem áll fenn: ma már nem igényel kórházi ellátást, tehát két éve már örökbeadható, egy család pedig örökbe is fogadná, mégis akadályoztatva vannak.

– Az akadályoztatás miben nyilvánult meg?

– Amikor a leendő szülők elkezdték a kötelező tanfolyamot, azt mondták nekik, hogy nincs válogatás: azt kapják, akit kiajánlanak. Alapvetően ez egy nagyon fontos szabály, mert gyermekvédelmi szakemberek csoportja a gyermek igényeihez „illeszt” szülőpárt, és nem fordítva, hisz ebben is a gyerek érdeke az első. De amikor egy gyerek senkinek nem kell, és ráadásul nemzetközi listára is felkerült, akkor végképp érthetetlen az akadályoztatás. Ezt senki nem érti. Ez az empátia és az emberség hiányát mutatja egy olyan rendszerben, ahol ezeknek alapvetőnek kellene lenniük.

Tehát van szabály, de a gyerek érdeke mindent felülír. Ha senkinek nem kell, annak kellene megkapnia, akinek kell.

– Ha viszont ennyire ragaszkodnak a szabályokhoz, akkor az nem érthető, hogy bizonyos szabályokat a gyermekvédelem részéről rúgtak fel: például a családban élő gyermeket is pszichológiai vizsgálatra kötelezték.

– Több ilyen szabályokon való átlépés volt. Erről a család jogi képviselője biztosan tudna részletesebben beszélni.

– Milyen indoklással tiltották meg a családnak, hogy érintkezhessenek a kisfiúval?

– Az indoklás ugyanaz: „nem a család választ”. Itt elég volt egy ember döntése, ami mindent megakasztott. Az is

gyanús volt számukra, hogy a család ennyire lelkes a kisfiúval kapcsolatban, és hogy „milyen érdekek” fűzik őket az örökbefogadáshoz,

miközben a különböző vizsgálatok során semmilyen „érdekekre” nem derült fény. Több pszichológiai jelentés készült, egymásnak ellentmondó megállapításokkal. Az egyik nagyon pozitív volt, a másik megakasztotta az ügyet. Utóbbi sem tiltotta el a családot az örökbefogadástól, csak azt állapította meg, hogy egészséges gyerekre megfelelnek, betegre nem, miközben egy ápolónőről és egy osztályvezető szakápoló férjről beszélünk. Ez érthetetlen.

– És itt jött Hankó Balázs, aki lehetőséget ígért egy új vizsgálatra. A szabályok szerint további vizsgálatokat már a családnak saját költségére lehetett volna végeztetnie, ez félmillió forint lenne. A miniszteri ígéret szerint ez most egy államilag finanszírozott vizsgálat lesz?

– Az az ígéret, hogy ők ezt kifizetik.

– De egyáltalán nem biztos, hogy ettől a dolog megoldódik?

– Ez a család rendben van, minden adott ahhoz, hogy szeretetben és biztonságban neveljék fel ezt a kisfiút. Ha ez a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, ennek az ügynek sínen kellene lennie.

– Annál is inkább, mivel a kisfiú hároméves múlt. Ezek a legalapvetőbb évek, ami ilyenkor történik, sokszor reparálhatatlan. Ugyanakkor még „csak” hároméves. Ha holnap örökbe fogadnák, lelkileg mekkora hátránnyal indulna?

– A kérdésre nehéz általános választ adni. Saját példát hozok: a gyermekemet háromévesen fogadtuk örökbe, életének két évét, egyéves korától, a rendszerben töltötte. Jól látszottak rajta a rendszer okozta elhanyagolás jelei. A szerető, biztonságos környezet azonban nagyon gyorsan csökkentette ezek nyomait. Ez nem jelenti azt, hogy egy percig is tovább kellene rácsos ágyban ülnie egy gyereknek. Azonnal családba kellene kerülnie. A gyerek reagál a szeretetre és a biztonságra, a lelke gyógyulni kezd.

Hosszú távon azonban a kapcsolataiban visszaköszönhet a sérült ősbizalom: az a belső bizonyosság, hogy a világ alapvetően egy jó hely, ahol elfogadnak és szeretnek, ahol megérdemlem, hogy figyeljenek rám.

Ezek a gyerekek gyakran kérdőjelekkel lépnek be az életbe: van-e jogom itt lenni, elég vagyok-e a szeretethez? Ilyesmit mindannyian átélünk, de náluk ez sokszoros teher. Valószínűleg „csomagként” viszik tovább, remélhetőleg szakmai segítséget kapnak. Kérdés, hogy a hospitalizált gyerekek közül hányan jutnak majd segítő szakemberhez vagy pszichológushoz.

– Hankó miniszter azt mondta a videójában, hogy minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a gyermek minél hamarabb szerető családban nőhessen fel.

– Minden információ megvan ahhoz, hogy a döntés megszülethessen, és ez a gyerek ahhoz a családhoz kerüljön, akivel már elkezdett kialakulni egy kapocs és akik harcolnak érte hónapok óta. Akik kész gyerekszobával és mérhetetlen mennyiségű szeretettel várják. Azt tudom mondani, hogy az információkat kellene megvizsgálni és nem húzni tovább az időt, mert ami most történik, azt személy szerint felesleges időhúzásnak érzem.

– Azt is fontosnak tartotta elmondani a miniszter, hogy a gyermek minden ápolási költségét eddig is biztosították, és a nyáron végzett életmentő műtétet is támogatták.

– Nem is tudom, hogy erre mit lehet reagálni. Jogi szempontból jelenleg az állam a gyermeknek a szülője. Az anyukája és az apukája egy személyben az állam, a magyar állam. Innentől nem kérdés, hogy anyagilag az állam támogatja ezt a gyereket, és nem hagyja ott például egy életmentő műtét nélkül.

– Hankó Balázs szerint a tavaly nyáron elindított 6 hetes örökbefogadási szabálynak köszönhetően a kórházba hagyott gyerekek közül azóta 122-en kerültek családhoz.

– Az a gond, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amekkora munkaerőt, pénzt, paripát és fegyvert erre biztosítanak. Nagyságrendekkel nagyobb a baj.

Tudunk olyan gyerekekről, akik egy-másfél-két éve élnek kórházakban. Sajnos nem ez az egyedi eset, amiről most beszélünk, ez egy kiemelkedő, kimagaslóan rossz eset, de nagyon sok hasonló eset van.

És nem fordítanak elég erőforrást arra, hogy ténylegesen segítséget kapjanak ezek a gyerekek, akiknek egy napot sem lenne szabad törődés nélkül kórházban tölteniük. Az csodálatos, hogy meggyorsították az örökbeadási folyamatot, de nagyon messze vagyunk attól, hogy az állam a képességeihez és lehetőségeihez mérten javítson a rendszeren. Mert sokkal több minden megvalósulhatna, ha a prioritási lista élére kerülne a gyermekvédelem.

– Hány gyermek vár örökbefogadásra?

– A gyermekvédelmi rendszerben 23 ezer gyermek van, közülük kb. 2 ezer adható örökbe. Nagyon sok olyan történet jutott el hozzám az utóbbi években, hogy biológiai szülők hónapokig nem keresték gyereküket, esetleg csak telefonon, a telefonhívást pedig kapcsolattartásnak minősítették, így nem nyilvánították a gyereket örökbeadhatónak. Természetesen a gyermekvédelem célja a hazagondozás és nem az örökbeadás, de a történetek alapján azt gondolom, lenne mit javítani azon, hogy egy objektívebb képet kapjunk egy gyerek hazakerülési esélyeiről és a biológiai szülők reális szándékairól és lehetőségeiről. Rengeteg mindenen lehetne javítani, hogy

ne 23 ezer gyerek éljen a gyermekvédelmi rendszerben, vagy ha már benne kell élnie, egy jobb rendszer vigyázzon rájuk, a bántalmazás és kizsákmányolás helyett.

Erre egyelőre nem látok valódi törekvést.

– A jelen törvények szerint például egynemű párok sem fogadhatnak örökbe gyermeket. Jobb állami gondozásban élni, mint egy szerető meleg családban?

– Ez a rendszer eldöntötte, hogy akár gyerekek bántalmazása árán is tartja magát ahhoz, amit az ideológiája képviselni szeretne. Itt nincs más út, és ez borzasztó.

A meleg párok esetében sem az jut érvényre, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Képzeljük el azt, hogy egy egyedülálló ember, vagy akár egy azonos nemű pár családjában hogy élne egy gyerek. Nekem nagyon jó barátaim vannak, azonos nemű párként élnek. Nem egy, hanem két gyereket fogadtak örökbe, és csodálatosan nevelik őket, a gyerekeknek fantasztikus életük van. Élhetne így nagyon-nagyon sok gyerek. Ehelyett az állami gondozásban élik a mindennapjaikat, amelyben ha véletlenül kifognak egy odaadó gondozót, a család szeretetét és az otthon melegét sajnos ez sem pótolhatja.

– Változhat valami a mostani eset után?

– Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa pénteken reggel nyilatkozott egy rádióműsorban, miután előző nap meglátogatta a gyermeket a kórházban. Szavaiból azt éreztem, hogy próbálja hitelteleníteni a családot, megkérdőjelezve azt, hogy egy beteg gyerek ápolására vajon alkalmasak lennének-e. Ne feledjük, ápoló házaspárról beszélünk. Kardosné sok minden mellett arról is beszélt, hogy ez a gyerek szeretetben él a kórházban, nincs is olyan rossz állapotban, egyáltalán nem egy rácsos ágy az otthona. Egyszóval azt érzem, hogy

elindult egy olyan narratíva, ami a helyzet súlyosságát hivatott bagatellizálni.

Ettől függetlenül bízom a független szakértői véleményben, és annak erejében, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú is végre hazaérhet szerető családjához. Bízom abban, hogy a döntéshozók belátják, nincs az a gyerek, aki egy perccel is tovább kellene maradjon egy kórházban, mint amennyit egészségi állapota megkíván, főleg szülői gondoskodás nélkül, magára hagyva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk