SZEMPONT
A Rovatból

Tapasztó Orsi: Mindent felülír egy 3 éve a kórházban élő, beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell

A kisfiúért petíciót indító mentálhigiénés szakember bízik benne, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú végre hazaérhet szerető családjához. De az eset nem egyedi, vannak más gyerekek is, akik másfél-két éve élnek kórházban.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 04.



Már több mint 230 ezren írták alá azt a petíciót, amit Tapasztó Orsi indított, hogy egy születése óta, azaz 3 éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú végre szerető családba kerülhessen. A kisfiú történetét az RTL Házon kívül című műsora mutatta be. Ebből kiderült, a gyermek értelmileg ép, azonban egy veleszületett rendellenesség miatt speciális ápolást igényel, több műtéten is átesett, születésekor lemondtak róla. Az ott dologozó egyik csecsemő- és gyermekápoló megszerette a kisfiút, ahogy a családja is. Nyolc hónapja eldöntötték, örökbe fogadják, de hiába végezték el az örökbefogadó tanfolyamot, azt mondták nekik, nem ők választják ki, ki kerül hozzájuk. Közben a kisfiút nemzetközi örökbefogadási listára tették.

Ügyvédhez fordultak, aki szerint a gyermekvédelemben több hibát is elkövettek. A 60 napos eljárás már 8 hónapja tart, nem biztosítottak iratbetekintést, és a pár kiskorú gyerekeinél is pszichológiai vizsgálatot végeztek. A tévéműsor és a petíció után csütörtökön váratlanul megjelent a családnál egy miniszteri biztos, aki ígéretet tett az ügy felgyorsítására, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig egy videóban arról beszélt, fontos, hogy a gyermek minél előbb szerető családba kerülhessen. Ezért elvégeztetnek egy harmadik pszichológiai vizsgálatot, amit az állam fizet, ahogy a gyermek eddigi költségeit is az állam fizette, beleértve egy nyári, tíz órás életmentő műtétet - mondta a miniszter. A fordulatról a petíciót elindító Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakemberrel, örökbefogadó anyával beszélgettünk.

– Mit mond el a gyermekvédelmi rendszerről az, hogy sajtónyilvánosság és petíció kell ahhoz, hogy egy három éve kórházi ágyban élő kisfiú kikerülhessen onnan?

– Hogy nagyon nagy bajok vannak. Abban például, hogy a gyerek érdeke sehol nem jelenik meg ebben a történetben. Örökbefogadás esetén szabály, hogy nem a szülő választ gyereket, viszont mindent felülír ebben egy beteg gyermek érdeke, aki senki másnak nem kell, csak ennek a családnak. Egyértelmű, hogy nem lehetne ilyesmivel takaróznia egy gyermekvédelmi rendszernek. Jelenleg inkább bántalmazzák tovább a hároméves gyereket és kényszerítik arra, hogy elhanyagolásban éljen egy kórházban. Minden szinten felülvizsgálatot igényelne, hogy milyen emberek ülnek a gyermekvédelemben döntéshozóként, és ők milyen elvek mentén hoznak döntéseket.

– Hogyan alakulhat ki ilyen helyzet, és mennyire jellemző, hogy ez így megtörténik?

– A három év kiemelkedően sok, ezért is lett ügy ebből az esetből. Sok gyerek azonban hosszú ideje van kórházban, tudunk egy éve vagy másfél éve bent lévő gyerekekről is, ami már önmagában borzasztó, de ez a három év különösen súlyos. Ez nem egy ember mulasztásán múlik. Kell hozzá egy gyerek, akinek olyan egészségügyi problémái voltak, amelyek miatt kórházi tartózkodásra volt szükség. Ez azonban már két éve nem áll fenn: ma már nem igényel kórházi ellátást, tehát két éve már örökbeadható, egy család pedig örökbe is fogadná, mégis akadályoztatva vannak.

– Az akadályoztatás miben nyilvánult meg?

– Amikor a leendő szülők elkezdték a kötelező tanfolyamot, azt mondták nekik, hogy nincs válogatás: azt kapják, akit kiajánlanak. Alapvetően ez egy nagyon fontos szabály, mert gyermekvédelmi szakemberek csoportja a gyermek igényeihez „illeszt” szülőpárt, és nem fordítva, hisz ebben is a gyerek érdeke az első. De amikor egy gyerek senkinek nem kell, és ráadásul nemzetközi listára is felkerült, akkor végképp érthetetlen az akadályoztatás. Ezt senki nem érti. Ez az empátia és az emberség hiányát mutatja egy olyan rendszerben, ahol ezeknek alapvetőnek kellene lenniük.

Tehát van szabály, de a gyerek érdeke mindent felülír. Ha senkinek nem kell, annak kellene megkapnia, akinek kell.

– Ha viszont ennyire ragaszkodnak a szabályokhoz, akkor az nem érthető, hogy bizonyos szabályokat a gyermekvédelem részéről rúgtak fel: például a családban élő gyermeket is pszichológiai vizsgálatra kötelezték.

– Több ilyen szabályokon való átlépés volt. Erről a család jogi képviselője biztosan tudna részletesebben beszélni.

– Milyen indoklással tiltották meg a családnak, hogy érintkezhessenek a kisfiúval?

– Az indoklás ugyanaz: „nem a család választ”. Itt elég volt egy ember döntése, ami mindent megakasztott. Az is

gyanús volt számukra, hogy a család ennyire lelkes a kisfiúval kapcsolatban, és hogy „milyen érdekek” fűzik őket az örökbefogadáshoz,

miközben a különböző vizsgálatok során semmilyen „érdekekre” nem derült fény. Több pszichológiai jelentés készült, egymásnak ellentmondó megállapításokkal. Az egyik nagyon pozitív volt, a másik megakasztotta az ügyet. Utóbbi sem tiltotta el a családot az örökbefogadástól, csak azt állapította meg, hogy egészséges gyerekre megfelelnek, betegre nem, miközben egy ápolónőről és egy osztályvezető szakápoló férjről beszélünk. Ez érthetetlen.

– És itt jött Hankó Balázs, aki lehetőséget ígért egy új vizsgálatra. A szabályok szerint további vizsgálatokat már a családnak saját költségére lehetett volna végeztetnie, ez félmillió forint lenne. A miniszteri ígéret szerint ez most egy államilag finanszírozott vizsgálat lesz?

– Az az ígéret, hogy ők ezt kifizetik.

– De egyáltalán nem biztos, hogy ettől a dolog megoldódik?

– Ez a család rendben van, minden adott ahhoz, hogy szeretetben és biztonságban neveljék fel ezt a kisfiút. Ha ez a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, ennek az ügynek sínen kellene lennie.

– Annál is inkább, mivel a kisfiú hároméves múlt. Ezek a legalapvetőbb évek, ami ilyenkor történik, sokszor reparálhatatlan. Ugyanakkor még „csak” hároméves. Ha holnap örökbe fogadnák, lelkileg mekkora hátránnyal indulna?

– A kérdésre nehéz általános választ adni. Saját példát hozok: a gyermekemet háromévesen fogadtuk örökbe, életének két évét, egyéves korától, a rendszerben töltötte. Jól látszottak rajta a rendszer okozta elhanyagolás jelei. A szerető, biztonságos környezet azonban nagyon gyorsan csökkentette ezek nyomait. Ez nem jelenti azt, hogy egy percig is tovább kellene rácsos ágyban ülnie egy gyereknek. Azonnal családba kellene kerülnie. A gyerek reagál a szeretetre és a biztonságra, a lelke gyógyulni kezd.

Hosszú távon azonban a kapcsolataiban visszaköszönhet a sérült ősbizalom: az a belső bizonyosság, hogy a világ alapvetően egy jó hely, ahol elfogadnak és szeretnek, ahol megérdemlem, hogy figyeljenek rám.

Ezek a gyerekek gyakran kérdőjelekkel lépnek be az életbe: van-e jogom itt lenni, elég vagyok-e a szeretethez? Ilyesmit mindannyian átélünk, de náluk ez sokszoros teher. Valószínűleg „csomagként” viszik tovább, remélhetőleg szakmai segítséget kapnak. Kérdés, hogy a hospitalizált gyerekek közül hányan jutnak majd segítő szakemberhez vagy pszichológushoz.

– Hankó miniszter azt mondta a videójában, hogy minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a gyermek minél hamarabb szerető családban nőhessen fel.

– Minden információ megvan ahhoz, hogy a döntés megszülethessen, és ez a gyerek ahhoz a családhoz kerüljön, akivel már elkezdett kialakulni egy kapocs és akik harcolnak érte hónapok óta. Akik kész gyerekszobával és mérhetetlen mennyiségű szeretettel várják. Azt tudom mondani, hogy az információkat kellene megvizsgálni és nem húzni tovább az időt, mert ami most történik, azt személy szerint felesleges időhúzásnak érzem.

– Azt is fontosnak tartotta elmondani a miniszter, hogy a gyermek minden ápolási költségét eddig is biztosították, és a nyáron végzett életmentő műtétet is támogatták.

– Nem is tudom, hogy erre mit lehet reagálni. Jogi szempontból jelenleg az állam a gyermeknek a szülője. Az anyukája és az apukája egy személyben az állam, a magyar állam. Innentől nem kérdés, hogy anyagilag az állam támogatja ezt a gyereket, és nem hagyja ott például egy életmentő műtét nélkül.

– Hankó Balázs szerint a tavaly nyáron elindított 6 hetes örökbefogadási szabálynak köszönhetően a kórházba hagyott gyerekek közül azóta 122-en kerültek családhoz.

– Az a gond, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amekkora munkaerőt, pénzt, paripát és fegyvert erre biztosítanak. Nagyságrendekkel nagyobb a baj.

Tudunk olyan gyerekekről, akik egy-másfél-két éve élnek kórházakban. Sajnos nem ez az egyedi eset, amiről most beszélünk, ez egy kiemelkedő, kimagaslóan rossz eset, de nagyon sok hasonló eset van.

És nem fordítanak elég erőforrást arra, hogy ténylegesen segítséget kapjanak ezek a gyerekek, akiknek egy napot sem lenne szabad törődés nélkül kórházban tölteniük. Az csodálatos, hogy meggyorsították az örökbeadási folyamatot, de nagyon messze vagyunk attól, hogy az állam a képességeihez és lehetőségeihez mérten javítson a rendszeren. Mert sokkal több minden megvalósulhatna, ha a prioritási lista élére kerülne a gyermekvédelem.

– Hány gyermek vár örökbefogadásra?

– A gyermekvédelmi rendszerben 23 ezer gyermek van, közülük kb. 2 ezer adható örökbe. Nagyon sok olyan történet jutott el hozzám az utóbbi években, hogy biológiai szülők hónapokig nem keresték gyereküket, esetleg csak telefonon, a telefonhívást pedig kapcsolattartásnak minősítették, így nem nyilvánították a gyereket örökbeadhatónak. Természetesen a gyermekvédelem célja a hazagondozás és nem az örökbeadás, de a történetek alapján azt gondolom, lenne mit javítani azon, hogy egy objektívebb képet kapjunk egy gyerek hazakerülési esélyeiről és a biológiai szülők reális szándékairól és lehetőségeiről. Rengeteg mindenen lehetne javítani, hogy

ne 23 ezer gyerek éljen a gyermekvédelmi rendszerben, vagy ha már benne kell élnie, egy jobb rendszer vigyázzon rájuk, a bántalmazás és kizsákmányolás helyett.

Erre egyelőre nem látok valódi törekvést.

– A jelen törvények szerint például egynemű párok sem fogadhatnak örökbe gyermeket. Jobb állami gondozásban élni, mint egy szerető meleg családban?

– Ez a rendszer eldöntötte, hogy akár gyerekek bántalmazása árán is tartja magát ahhoz, amit az ideológiája képviselni szeretne. Itt nincs más út, és ez borzasztó.

A meleg párok esetében sem az jut érvényre, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Képzeljük el azt, hogy egy egyedülálló ember, vagy akár egy azonos nemű pár családjában hogy élne egy gyerek. Nekem nagyon jó barátaim vannak, azonos nemű párként élnek. Nem egy, hanem két gyereket fogadtak örökbe, és csodálatosan nevelik őket, a gyerekeknek fantasztikus életük van. Élhetne így nagyon-nagyon sok gyerek. Ehelyett az állami gondozásban élik a mindennapjaikat, amelyben ha véletlenül kifognak egy odaadó gondozót, a család szeretetét és az otthon melegét sajnos ez sem pótolhatja.

– Változhat valami a mostani eset után?

– Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa pénteken reggel nyilatkozott egy rádióműsorban, miután előző nap meglátogatta a gyermeket a kórházban. Szavaiból azt éreztem, hogy próbálja hitelteleníteni a családot, megkérdőjelezve azt, hogy egy beteg gyerek ápolására vajon alkalmasak lennének-e. Ne feledjük, ápoló házaspárról beszélünk. Kardosné sok minden mellett arról is beszélt, hogy ez a gyerek szeretetben él a kórházban, nincs is olyan rossz állapotban, egyáltalán nem egy rácsos ágy az otthona. Egyszóval azt érzem, hogy

elindult egy olyan narratíva, ami a helyzet súlyosságát hivatott bagatellizálni.

Ettől függetlenül bízom a független szakértői véleményben, és annak erejében, hogy három évnyi pokol után ez a kisfiú is végre hazaérhet szerető családjához. Bízom abban, hogy a döntéshozók belátják, nincs az a gyerek, aki egy perccel is tovább kellene maradjon egy kórházban, mint amennyit egészségi állapota megkíván, főleg szülői gondoskodás nélkül, magára hagyva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Frész Ferenc a Tisza adatbotrányáról: Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak, inkább manipuláltnak, összeállítottnak tűnik
Egy alapos vizsgálathoz azonban hetek vagy hónapok kellenek, minden más propaganda - mondja az ország egyik legismertebb kibervédelmi szakembere, aki korábban a kormányzati rendszerek védelméért felelt. Azt javasolja, aki érintett, cseréljen jelszót.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 05.



200 ezer felhasználó adatai kerülhettek ki a Tisza Világ applikációból, és ez most a legerősebb kampánytéma. Orbán Viktor azt állítja, átvizsgálták a kiszivárgott adatokat, és megállapították, hogy azok Ukrajnába kerülhettek, ami nemzetbiztonsági kockázat. A miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el. A kormánypárti sajtó pedig már azzal riogat, hogy akár a regisztrálók bankkártyaadatai is az ukránoknál lehetnek. Magyar Péter szerint nem adatszivárgás történt, hanem adatlopás. A rendszereiket hónapok óta támadják, és ez orosz mintát követ. A Tisza Párt elnöke szerint a hatalomnak állhatott érdekében az applikáció feltöretése, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza-szavazókat, és akadályozzák meg az előválasztást, amihez épp ezt a felületet használták volna. Magyar Péter szerint ennek ellenére az előválasztást megtartják.

Hogyan lehet kideríteni, mi az igazság? Ki állhat az adatszivárogtatás vagy az adatlopás mögött? Erről beszélgettünk Frész Ferenc kiberbiztonsági szakemberrel, aki 2015-ig a kormányzati szervek kiberbiztonságáért felelős Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője volt.

— Mi valószínűsíthető a Tisza Világ applikációval kapcsolatban, adatszivárgás vagy adatlopás történt?

— Ha az adatbázis naplóállományait szakértők megvizsgálják, ezekből látszani kell, történt‑e nagy tömegű adatlekérés, voltak‑e jogosulatlan hozzáférési kísérletek, milyen mintázatok utalnak online támadásra. Ha nincs ilyen minta, akkor valószínű, hogy az adatok máshonnan származnak, például egy korábbi mentésből, egy elemzésre összeállított adathalmazból vagy egy betöltésre előkészített állományból.

Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak.

Én is inkább azt feltételezem, hangsúlyozom: feltételezem, hogy nem egy online feltörésből származó „dumpról” van szó, hanem egy elemzésre vagy biztonsági mentésként tárolt, akár USB‑re vagy merevlemezre kimentett adathalmazról.

— Akkor itt nem klasszikus „hekkerekről” van szó, hanem lehetett belső ember?

— Simán lehet insider. De amíg erre utaló konkrét nyom nincs, ez hipotézis marad. A vizsgálat mindig hipotézisekkel indul, amelyeket az adatok igazolnak vagy cáfolnak. Nincs „jóslás”, csak módszeres kizárás és bizonyítás.

— Hogyan zajlik ez a módszeres feltárás?

— Az adatkezelés teljes életútját feltérképezzük: hogyan keletkezik az adat, hol és hogyan kezelik, mikor és hogyan semmisítik meg. Ha például egy irodai gép merevlemezén lévő mentés a releváns forma, akkor nem az online alkalmazás feltörését vizsgáljuk elsődlegesen, hanem az adott gépet, és azt, hogy ki fért hozzá fizikailag és logikailag, jogosultan vagy jogosulatlanul, mikor, és mit mutatnak a naplók. Így lehet a normál folyamatokat leválasztani a rendellenes eseményekről.

— Az is jelenthet valamit, hogy nagyon kerek szám, pontosan 200 ezer adat?

— Igen, ez gyanús lehet. Többen kérdezték, hogy ez a teljes adatbázis‑e? Szerintem a teljes állomány nem feltétlenül csak 200 000 rekordból állna.

Nekem inkább manipulált, összeállított adathalmaznak tűnik.

Lehet, hogy arra jogosult személy rakta össze egy adatsorba valamilyen elemzési célból, vagy betöltéshez készítette elő, lehet üzemeltető, fejlesztő is, de az is lehet, hogy különböző forrásokból „összeragasztották”.

— A kormányoldal szerint az ukránokhoz is eljuthattak az adatok, míg Magyar Péter azt állítja, az oroszok keze van az akcióban. Ennyire gyorsan, ilyen kevés információ után felelősen ki lehet ilyesmiket jelenteni?

— Szerintem nem. Informatikai rendszerek ellen folyamatosan vannak támadások és próbálkozások. Nagyjából előre is jelezhető, mely geolokációkból érkezik sok automatizált kérés. Napi működés mellett a robot‑hálózatok aktivitása mérhető Észak‑Koreából, Kínából, thaiföldi, amerikai, orosz IP‑címekről, stb. De ezek mögött jellemzően nem ül valaki és célozza a magyar rendszert, hanem automaták keresik a gyengeségeket.

Első ránézésre így könnyű azt mondani, hogy „orosz” vagy „ukrán”, de ez nem feltétlenül tükrözi a szándékot.

— Tehát attól, hogy egy IP‑cím adott helyre utal, még nem biztos, hogy onnan irányult a támadás?

— Gyakran használnak proxikat, VPN‑eket, Tor‑hálózatot, vagy feltört átjárókat, hogy máshonnan érkezőnek tűnjön a forgalom. A forrás azonosítása, az attribúció, kifejezetten nehéz, mert egy felkészült támadó eltakarja a saját IP‑jét, vagy „darkwebről”, láncolt proxykon keresztül jön. A támadások forrásának visszafejtéséhez nemzetközi együttműködés kell: a megtámadott ország kiberbiztonsági hatósága megkeresi a következő ország hatóságát, akik az ottani eszköz tulajdonosáig mennek, és így tovább. Ez nagyon nehéz és hosszadalmas munka, jellemzően a lánc első olyan pontjáig jutunk el, ahol már csak egy köztes proxy látszik.

— Gondolom, ez drága is, tehát csak nagyon nyomós érdek esetén viszik végig.

— Alapvetően igen. Ha nincsenek előre kialakított, két‑ és többoldalú együttműködési protokollok a kiberbiztonsági központok között, az adatcsere esetleges. Ráadásul egy felkészült támadó a nyomait el is tüntetheti.

— Tehát egy‑két nappal a kiszivárgás vagy lopás nyilvánosságra kerülése után nagy valószínűséggel nem lehet kijelenteni, honnan jött.

— Az elején legfeljebb hipotézisek vannak. A szakma ezt „gyors triázsnak” hívja: a szakértők „konzílium” jelleggel áttekintik a nyomokat, és meghatározzák, milyen hipotéziseket érdemes vizsgálni. Aztán az elemzés igazolja vagy cáfolja ezeket.

— Nyissunk egy zárójelet: az elhíresült esetnél, amikor a magyar külügy rendszereibe az orosz titkosszolgálatok bejárkáltak, annak az eredetét minden kétséget kizáróan bizonyítani tudták?

— Úgy tudom, igen. Készült erről hivatalos levél, ha jól emlékszem, 2021‑ben, amelyben az illetékes szakszolgálat vezetője a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetését tájékoztatta, forrást és eseményeket is megnevezve.

Ez nem feltételezés volt, hanem kivizsgált eset.

A részleteket nem verték nagydobra, de ott nagy bizonyossággal állították, hogy az FSZB‑hez és a GRU‑hoz köthető hacker‑csapatok álltak a támadások mögött.

— Térjünk vissza a Tisza Világ applikációra: ez akkora horderejű ügy, hogy azonnal kormányzati szintű vizsgálatot kellett indítani?

— Szerintem minden ilyen ügyben így kellene eljárni. Ugyanígy kellett volna kezelni anno a KRÉTA‑ügyeket is, és ugyanilyen erővel kellett volna ráugrani a VBÜ‑re, a Védelmi Beszerzési Ügynökség esetére is, amikor ott történtek incidensek.

Most a kampányban sajnos gyakran eszközként használják a kiberbiztonságot olyanok, akik nem értenek hozzá.

Emlékszik a banki csalások esetére? Ott is ukránokat neveztek meg felelősként a politikai kommunikációban. Ez viszont nem szakmai állítás, hanem propaganda.

— Elvárható‑e, hogy ha kampánycélból ugrottak rá az ügyre, de nem az elvárt eredmény születik, akkor azt is nyilvánosságra is hozzák?

— Nem hiszem, hogy teljesen transzparensen fogják kommunikálni. Abban bízom, hogy a hatóságok szakmai szempontból fogják lefolytatni a vizsgálatot, és ha elég információ áll rendelkezésre, meg is tudják állapítani a történteket. De a kommunikáció ritkán teljes körű.

— Mennyi idő kell egy ilyen vizsgálathoz? Most nagyjából öt hónap van a választásokig.

— Gyors elemzéssel hamar látszik, van‑e elég adat érdemi vizsgálathoz. Ha igen, 1–2 hét alatt eredményt hozhat az első kör. Ha nemzetközi együttműködés kell, például szolgáltatóknál, más országoknál további adatgyűjtés, akkor hónapokig is elhúzódhat.

— De az is lehet, hogy nem vezet eredményre.

— Előfordulhat, igen.

— Ahogy a bűncselekmények kivizsgálásakor is az az első kérdés, hogy „cui prodest”, fel kell tenni a kérdést, hogy egy választási kampány kellős közepén kinek az érdeke egy párt adatbázisát feltörni és nyilvánosságra hozni?

— Ez az egyik első kérdés a támadóprofil‑építésnél: kinek állhatott érdekében.

A motiváció vizsgálata a módszertan része.

Emellett nézzük az infrastruktúrát, a bejutás módját, a használt eszközöket. Még ha ez önmagában nem is azonosítja az elkövetőt, leszűkíti a kört és jellemzi a támadás típusát.

— A kormány azt mondja, ukrán nyomokat találtak. Ez mennyire hihető?

— Ez inkább propaganda. A „ukrán nyomok” állítás gyakran arra épül, hogy vannak ukrán fejlesztők vagy ukrán IP‑címek a forgalomban.

De ukrán, orosz, kínai, amerikai IP‑címek minden nagy rendszer naplóiban megjelennek a folyamatos szkennelés miatt.

Ebből önmagában semmilyen szándék nem következik.

— Az viszont bizonyított, hogy oroszok beavatkoztak például a Brexitbe, a francia, holland, román választásokba. Ez alapján nem valószínűbb, hogy inkább orosz érdek állhat mögötte?

— Az orosz félnek lehet motivációja, de nem csak nekik. Az információs hadviselésben, dezinformáció, zavarkeltés, szürkezónás beavatkozások, több szereplő is lehet érdekelt. Ez már geopolitikai elemzés kérdése. Kézenfekvő, hogy az ellenzék gyengítése bizonyos aktoroknak kedvez, de ez nem kizárólag orosz–ukrán kérdés.

— Attól tartok, hogy itt sosem fogjuk megtudni az igazságot, mert ez senkinek sem érdeke.

— Könnyen lehet, hogy politikai szinten marad az ügy. Mindazonáltal mindenkinek azt javaslom,

aki érintett lehet, hogy változtasson jelszót, állítson be erős, lehetőleg többfaktoros hitelesítést az összes online fiókján, és ne használja mindenhol ugyanazt a jelszót.

Erről kellene beszélnie egy felelős vezetésnek is, nem egymásra mutogatni.

— Jól sejtem, hogy öt hónappal a választások előtt ez az eset még csak egy könnyű nyári teadélután az angolkisasszonyoknál, jöhetnek durvább dolgok?

— Simán lehet. De ebben nincs semmi újdonság: a kampányok idején rendszeresek az ilyen próbálkozások. Emlékezhetünk a ’98‑as választások környékén az MSZP levelezőszerveréhez való hozzáférés ügyére is, már akkor volt hasonló.

— Ezekkel komolyan alá lehet ásni valamelyik politikai erő iránti bizalmat?

— Akkor, ha tömegesen jelennek meg az érintettek ellen célzott támadások, például fiókfeltörések, közösségi profilok elfoglalása, bankszámlás csalások, és ezeket összekötik a mostani incidenssel. Nem akarok ötleteket adni, de ha „felfújják a lufit”, akkor lehet politikai hatása. Ugyanakkor ez általában zavarkeltés, vihar a biliben.

— Állampolgárként teljesen védtelennek érzem magam. Ha Romániában vagy Moldovában történik valami hasonló, ott keményen fellépnek a hatóságok...

— Valóban, voltak határozott lépések a régióban. Nálunk is vannak kiváló szakemberek a titkosszolgálatoknál és a rendvédelemben, napi szinten foglalkoznak ilyen ügyekkel. Amit most érez, a közbizalom megingását, gyakran az a támadás célja maga. Szakmailag van kapacitás és tudás, de a politikai akarat és a transzparens kommunikáció sokat számít. Ugyanis, a korábban említett példákkal szemben Magyarországon most fordított a helyzet: nem a kormányt kell megingatni, hanem az ellenzéket gyengíteni, de a vektorok ugyanabba az irányba mutatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák” – Pottyondy Edina nyílt levélben válaszolt Orbán Balázsnak
Orbán Balázs azután találta be a humoristát, hogy legújabb videójában terítékre került az a mesterséges intelligencia által generált videó is, amelyben Orbán Viktor Amerika Kapitányként, Szijjártó Pókemberként, Lázár János pedig Vasemberként pózol.


„Az a megtiszteltetés ért, hogy az ország leggyávább embere, a miniszterelnök politikai igazgatója és a Fidesz kampányfőnöke belém mélyesztette méregbe mártott fogait” - írta szerda reggeli Facebook-bejegyzésében Pottyondy Edina.

Orbán Balázs Pottyondy legutóbbi videója miatt ment neki a humoristának. A videóban ugyanis terítékre került az a Szijjártó Péter TikTokjára feltöltött, mesterséges intelligencia által generált videó is, amelyben Orbán Viktor Amerika Kapitányként, Szijjártó Pókemberként, Lázár János pedig Vasemberként pózol. Pottyondy ezzel kapcsolatban hosszasan kifejtette, hogy szerinte a videóban szereplő hősök személyisége nincs összhangban a kormánypárt politikusainak karakterével.

Erre reagált aztán Orbán Balázs, a Fidesz kampányfőnöke, aki háborúpártiként jellemezte Pottyondyt és azt is pedzegette, vajon saját gondolatokat közvetít a tartalmaiban vagy „rendesen megfizetik ezért a munkásságáért”.

Orbán Balázs posztjára Pottyondy egy nyílt levélben regált.

„Bármennyire is hihetetlen, engem egy cseppet sem zavar, ha a miniszterelnököt kitalált mesehőshöz hasonlítják. Csak azt nem értettem, hogy miért éppen Amerika Kapitányt találták erre a legalkalmasabbnak, amikor Döbrögitől Gollamon át egészen Káig, A dzsungel könyve legendás kígyójáig bőven akadt volna olyan karakter, aki jobban illik a Főnihez”

- írta Pottyondy.

Hozzátette:

kicsit zavarban van, hogy ezt épp Orbán Balázsnak kell magyaráznia, aki „még az ‘56-os forradalomból is azt a tanulságot vonta le, hogy fegyverrel nem szállunk szembe a zsarnok, imperialista birodalommal. Ugyanis Amerika Kapitány az a hős, aki a legreménytelenebb helyzetben is a harcot választja, és az utolsó leheletéig küzd a gyilkos agresszorral szemben. Ahogy Önök mondanák, Amerika Kapitány egy háborúpárti karakter”.

Kiemelte: nem azt fejtegette korábban, hogy jobboldali politikusok ne lehetnének pozitív szereplők, hanem azt, hogy szerinte túlzás Lázár Jánost „sikeres cégvezetőként és feltalálóként” ábrázolni, Szijjártó Péterről pedig szerinte nem a „vicces, kedves, barátságos Pókember” jut az ember eszébe. A kormányzati szereplők popkulturális beállítását ezért kifogásolja.

Azt is kifejtett: azt sem érti, hogy Orbán Balázs holt talált talált utalást arra, hogy szakítsuk meg a diplomáciai kapcsolatainkat az illiberális országokkal.

„Pusztán arra hívtam fel a figyelmet - ahogy ezt Kitti barátnőmnek is mondtam, amikor súlyos párkapcsolati válságban volt -, hogy mindig van középút a »leszopni« és a »nem beszélni vele« hozzáállás között”

- fogalmazott.

A háborúval kapcsolatos álláspontokról azt írta, nem kéri számon a „békepártiságot”, viszont szerinte „az erőszaktevő mellé állni nem erőszakellenes álláspont”.

„Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák. Nem a békét akarják, hanem Putyin győzelmét óhajtják. És még csak az sem érdekli Önöket, hogy hány magyar katona életébe kerül az elégtelen felszerelés vagy a légvédelem hiánya, a civil áldozatokról nem is beszélve”

- fogalmazott Pottyondy, aki szerint abban egyetértenek, hogy a háborús pszichózis életekbe kerül, és súlyos gazdasági károkat okoz.

„Amiben viszont eltér a véleményünk, hogy szerintem a háborús pszichózisban nem Európa és a liberálisok, hanem Moszkva szenved. Putyint még Trump sem tudta rábírni a fegyverszünetre, de nyilván Ön erre is azt fogja mondani, hogy csak azért, mert az európai vezetők és a libsik nem engedték. Hahaha. Mókás kis szőrpamacs maga, Balázs!”

- jegyezte meg.

A posztban kitér arra is, hogy a személyére vonatkozó sorokat - bár tudja, hogy Orbán Balázs sértésnek szánta - megtiszteltetésnek veszi.

„Az Ön megvetése számomra egyszerre jutalom és elismerés. Ezt úgy tudom viszonozni, hogy felhívom becses figyelmét arra, hogy a napokban megjelenő könyvemben van egy hosszabb elbeszélés egy 2031-ben zajló ukrán-magyar háborúról, amelyben Önnek is a jelentőségéhez és a jelleméhez mért szerep jutott. Remélem, hogy megkarcolja a cinizmusból, aljasságból, önhülyítésből és szolgaságból eszkábált szamovárt, amit a személyisége helyére növesztett”

- fogalmazott.

A poszt végén pedig megjegyezte: nagyon jó a kép, amit Orbán Balázs róla talált, ehhez külön gratulál. „Nagyvonalú, igazi konzervatív úriemberhez méltó gesztus” - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: