Reagált a Bud Spencer-portré készítője a történtekre
A Facebookon reagált az elmúlt napok történéseire a Filatorigátnál található Bud Spencer emlékgraffiti készítője, TakerOne. Ahogyan azt mi is megírtuk, hatalmas felháborodást okozott, amikor a népszerű graffitit többször is megrongálták.
Aggodalomra azonban semmi ok: egy fiatal srác megmentette, ami menthető volt az eredetiből, TakerOne pedig ígéretet tett rá, hogy nem maradunk sokáig Bud Spencer portré nélkül. :)
TakerOne teljes üzenetét változtatások nélkül közöljük:
Kedves Mindenki!
Többen érdeklődtek az elmúlt körülbelül egy hét történéseivel kapcsolatos véleményemről, úgyhogy csapjunk is a hagymás babba: ami a kereskedelmi TV csatorna műsorpromóját (vagy mit), illetve G.L. portréját illeti, az a kép nem a Bud Spencer rajz hátterébe került, hanem mellé, csupán az volt a szerencsétlen döntés, hogy szintén fekete hátteret kapott, és így egybemosódott az én munkám hátterével. Azt gondolom, hogy ha más háttérszínnel készül el az a kép, akkor az a botrány egyáltalán nincs. S így, mivel technikailag nem érintette az én rajzomat, személy szerint egyéb hozzáfűznivalóm nincs.
A piros csíkkal kapcsolatban sajnos szintén nincs sok elmondanivaló. Nemcsak az én munkámba fújtak bele, hanem az egész falon végigment az illető. Nemcsak az én rajzomért kár, a többiért is, amelyekbe az alkotója több ezer forintot, időt és energiát ölt. Annyi bizonyos, hogy sokkal rosszabb lehet olyan emberként élni, aki ezen a színvonalon kell, hogy levezesse a feszültségét, mint nekünk, kiegyensúlyozott lelkivilágú embereknek eltűrni az ilyen gyerekes ténykedését.
Ami a csütörtök reggelre történő átfestést illeti: tény, hogy a filatorigáti fal nem emlékfal. 2006-tól kezdődően több, mint 25 alkalommal festettem egyébként arra a falra, és az alapos szemlélő megállapíthatja, hogy jelenleg nincs kint 25 rajzom a Filán. Ennek az az oka, hogy rendkívül korlátozott hely áll rendelkezésre, így az a normális eljárás, hogy cserélődnek a rajzok, tehát ha valaki festeni akar oda, akkor valaki más munkájára fest rá, ezzel pedig vállalja azt, hogy hónapokon, heteken, vagy akár napokon belül az ő munkájára is ráfestenek.
Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ebben az esetben egyik ember nézőpontja nem értékesebb a másikénál. Személy szerint nekem nem az a problémám, hogy eltűnt a falról a portré, hiszen a fentiek szerint erre számítottam.
Viszont azzal, hogy valaki ilyen nem túl elegáns módon fejezte ki magát az ügyben, pontosan azt tette, mint ami ellen, ha jól sejtem, tüntetőleg kívánt fellépni: rákényszerítette a saját véleményét mindenki másra, méghozzá anélkül, hogy bármilyen további értéket adott volna a dologhoz. Aligha javít az ügyön a kínossá sikerült művészettörténeti utalás.
Azt hiszem, az a tanulsága a dolognak - már ha szándékunkban áll más (jellem)hibájából tanulni -, hogy
amíg valami, ami más(ok)nak fontos, vagy mást jellemez, nem okoz kárt senkinek, addig fogjuk vissza a bennünk rejlő, szükségszerűen hibásan abszolútnak vélt igazságérzetet, és próbáljunk meg tisztelettel kezelni másokat és tisztelettel kinyilvánítani a véleményünket.
Végül pedig: amellett, hogy számomra evidens, hogy festéssel fejezem ki magamat, azzal is tisztában voltam, hogy sokaknak sokat jelenthet az elkészült kép, habár olyan volumenű pozitív reakcióra, mint ami érkezett, abszolút nem számítottam.
Természetesen rendkívül örülök neki, hogy ennyi embernek örömet okoztam a portré elkészítésével, az ilyen visszajelzések a munkásságomnak olyan (gyakran váratlan) hozadékai, amelyek miatt - többek közt - érdemes újra és újra festékszórót ragadnom.
Ettől függetlenül szeretném megjegyezni, hogy én alapvetően két dolgot tettem: személyes indíttatásból megfestettem a képet, és feltöltöttem róla egy fotót a Facebook-oldalamra. Ami utána és azóta történt, arra nekem ráhatásom már nem volt. Ezzel párhuzamosan nem tettem, nem tehettem senkinek semmilyen ígéretet arra vonatkozóan, hogy egyrészt mi fog történni a képpel a Filatorigáton, másrészt mi fog történni, ha azt átfestik egyszer.
DE!
Természetesen nem kerülte el a figyelmemet sem nekem, sem másoknak, hogy ez milyen fontos volt több tízezer embernek (ezen a ponton nehezen is kerülhette volna, ugyebár), úgyhogy most csak annyit mondanék, hogy
TakerOne
Címkép: Mervai Márk