SZEMPONT
A Rovatból

Méhekkel állítanák meg a külföldre készülő fiatalokat

Egy edelényi iskola tanárától származik az ötlet.
Forrás: Abcúg - szmo.hu
2017. június 10.



Egy borsodi kisváros fiatalja jó eséllyel mosogatni megy külföldre, de minimum elköltözik valamelyik nagyvárosba, ha nem talál helyben munkát. Ezt próbálja a méhészkedés segítségével megállítani az egyik edelényi általános iskola tanára. Szakkört szervezett a diákoknak, az oda járó tízéves gyerekek pedig már most tudnak szinte mindent, ami a méz előállításához kell. Ha csak egy gyereknek sikerül annyira megszeretnie ezt a szakmát, hogy a környéken maradjon, már akkor megérte az a pár méhcsípés.

"
Az nem egy méh, úgyhogy ne féljél! - Biztos? - Biztos. - Jó, köszi

– két ötödikes fiú nyugtat, miközben az arcvédő hálóm előtt köröz kitartóan valamilyen rovar, ami ezek szerint nem méh. Először oda sem akarok menni a kaptárakhoz, főleg, hogy már az autóból kiszállva hallani lehet a monoton, de annál erősebb zúgásukat. Aztán amikor meglátom, hogy tízéves kisfiúk halál nyugodtan veszik fel a védősisakot, és indulnak befelé, rájövök, hogy muszáj mennem.

4

“Titeket csípett már meg?” – kérdezem tőlük, reménykedve a határozott nemben. Helyette kórusban mondják, hogy persze. “A Balázsnak múltkor a hálón keresztül csípte meg az orrát, be is dagadt neki akkorára, mint egy krumpli” – mesélik olyan vidáman, mintha kb. arról beszélnénk, hogy a délutáni focimeccsen lőttek két gólt. Egyébként is, a méhcsípés egészséges, kivéve, ha allergiás az ember – viccelődnek velem tovább a fiúk, szerintem direkt élvezik, hogy szívathatnak.

A Borsod megyei Edelénytől alig pár kilométerre vagyunk, egy erdei tisztáson, ahol az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola három kaptárában készül a méz. Balázsnak, az iskola biológia-technika szakos tanárának is vannak itt saját méhei, évek óta méhészkedik családjával a pedagógusi pálya mellett. Tavaly arra gondolt, hogy ha már itt van ez a remek lehetőség, akkor vonják be a diákokat is, és tanítsák ki nekik ezt a szakmát.

“A környék ideális a méztermesztésre: van repcénk és kiváló akácosunk, őstermelők, akik ezzel foglalkoznak, csak sajnos nem elegen. Pedig ha valaki jól csinálja, tisztességesen meg lehet belőle élni. Innen jött az ötlet: próbáljuk meg ezt a szép szakmát megismertetni a gyerekekkel, hátha így helyben tudjuk legalább néhányukat tartani. Sajnos azt látjuk, hogy az iskola után a diákok elmennek Angliába mosogatni, vagy a fővárosba, Miskolcra, mert itt nem találnak munkát” – meséli.

3

A szakkör idén indult el, jelenleg hét-nyolc diák a tagja, ők hetente legalább egyszer kimennek az erdőbe, és tanulják, hogyan készül a méz. Jellemzően fiúk járnak, de van köztük egy nyolcadikos lány is. A mézet nem adják el, hanem hazavihetik majd a gyerekek. Ez utóbbi nagyon fontos része a programnak, mert kell, hogy a saját szemükkel lássák, hogy előállítottak valamit, abban a mézben, amit majd a teájukba tesznek, az ő kezük is benne van. A program Balázs szerint még gyerekcipőben jár, de szeretnék, ha később minél több gyerek csatlakozna a szakkörhöz.

"
Ma szép időnk van, ideális a virágpor hordásához, látszik is a méheken, hogy jókedvűek

– mondja Balázs, miközben egy teáskancsóra emlékeztető fémedényben füstöt csinál. Hát, én nem látok rajtuk semmit, csak abban bízom, hogy még véletlenül se vegyék észre, hogy a világon vagyok. Ezt mondjuk megnehezíti, hogy még reggel befújtam magam parfümmel, ami nem túl szerencsés, ha méhek közé készül az ember. “A füst azért kell, mert attól megnyugszanak” – mondja a fiatal tanár a gyerekeknek. Pár perc múlva az is kiderül, hogy miért kell őket lenyugtani, miközben pont az előbb hangzott el, hogy ma kifejezetten jókedvűek. Balázs füstölni kezdi a kaptárak tetejét, majd belenyúl és kihúz egy tálcát, amin többszáz méh dolgozik éppen. Az életükbe történő durva beavatkozásnak nem örülnek, ezért kell előtte őket füsttel lenyugtatni.

Ezt most még Balázs csinálja, egyrészt mert neki van védőkesztyűje, másrészt ennyire még nem profik a gyerekek. De elméletben már mindent tudnak a petékről, az anyaméh szerepéről, arról, hogy csak a női méhek dolgoznak, hogy egyik méh nem mehet csak úgy be egy másik kaptárba, mert megöli a többi méh, hogy ha esik az eső vagy fúj a szél, akkor ingerültek lesznek.

2

Nem csak a szakkörös gyerekeket vonják be a méhészkedésbe, a téma egy sima biológia órán is szóba kerül.

Az iskola nemrég vett egy robotkészletet, amiben méhrobotok és egy földre tett tábla segítségével tanítják meg, hogy mi is az a nektár, és mivel indul az a folyamat, aminek a vége, hogy üvegbe kerül a méz.

“Azt gondolom, hogy ha egy gyerek a kezébe vesz egy ilyen eszközt, és ezen keresztül tanulja meg, hogy mit is csinálnak ezek az állatok, az jobban berögzül, mintha kiállok a tábla elé és erről magyarázok tíz percet” – mondja Balázs, aki nem csak a méhészkedéssel próbálja kitágítani a sokszor dögunalmas oktatási kereteket: falmászást is tanít a diákoknak, illetve egy társával együtt LEGO robotika szakkört is tart délutánonként. Az iskolában folyó LEGO oktatási módszerről korábban már írtunk, azt a cikket itt olvashatja el. Ezen kívül folyamatban van egy pályázatuk, amit ha megnyernek, erdei iskolát is nyitnának. Akkor pedig a száraz könyvek helyett tényleg testközelből tapasztalhatnák meg a gyerekek, hogyan néz ki egy gomba, vagy hol nő a fákon a moha.

Végzettséget nem ad ez a képzés, de a tanév végén kapnak majd egy oklevelet. A nem titkolt cél viszont az, hogy annyira felkeltsék az érdeklődést a szakma iránt, hogy annak akár egy OKJ-s méhész tanfolyam legyen a vége. A gyerekek közül egy van, akinek a szülei már most is méhészkednek, igaz, nem ebből élnek. Meg is lepődik rajta, hogy mennyivel olcsóbban árulják ők a mézet, mint amennyiért mi vesszük.

1

Szeretik ezt csinálni, annyira, hogy van, hogy szombaton járnak ki Balázzsal a kaptárakhoz. De azért még nem vágják rá egyből, hogy méhészek lesznek, amikor a jövőről kérdezem őket. Van, aki egyenesen Texasba készül, a többség viszont informatikus szeretne lenni. De már az is nagy eredmény, ha csak hobbiszinten folytatják majd ezt a szakmát.

A mai munka nagyjából egy órán keresztül tart, Balázs kiveszi a tálcákat, megnézi, hogy mi a helyzet bennük, aztán megméri a kaptárak súlyát, ebből lehet következtetni rá, hogy hány kiló mézük lesz, egy itatóba vizet önt a méheknek. Mindent ő csinál, de a gyerekek szorosan mellette állnak, és minden lépést alaposan elmagyaráz. Bár nagy volt a fiúk szája, azért néha látom rajtuk, hogy bizony ők is félnek a méhektől. Akármikor rászáll valamelyik kabátjára egy, már megy a hessegetés, bár ezt ugye elvileg nem szabad. Nekem is elmondják az elején, hogy ha rámszáll egy, akkor maradjak mozdulatlan és higgadt, ennek ellenére egyikük teljes rémületbe esik, amikor úgy érzi, hogy bemászott egy a sisakja alá. A többiek próbálják neki mondani, hogy az nem méh volt, de láthatóan nem lehet lenyugtatni. Végül saját magában oldja meg a helyzetet annyival, hogy akkor biztos egy kullancs mászott rá.

Fotók: Hajdú D. András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hatvanpusztán alig van berendezés, ami ne kerülne több millióba – ennyi lehet a teljes összeg
A Telex belsőépítészekkel próbálta meg kiszámolni a „félkész gazdasági épület” összköltségét. Alapnak a Hadházy Ákos által közölt, kiszivárgott fotókat vették.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Immár hónapok óta posztol a hatvanpusztai kastélyról Hadházy Ákos, akinek több emlékezetes látogatása is volt a komplexumnál, sőt tüntetést is szervezett oda. Orbán Viktor több interjúban is állította, hogy a területen gazdasági épületek vannak, amik édesapja tulajdonát képezik, kormánypárti szereplők pedig sokszor értékmentésként és műemlékvédelemként hivatkoznak a munkálatokra. A független országgyűlési képviselő szerint azonban több jel utal arra, hogy Hatvanpusztán egy luxuskastély és -birtok építése zajlik, ami ráadásul szorosan a miniszterelnökhöz köthető.

Hadházy legutóbb a „tisztilaknak” vagy „rezidenciának” nevezett épület belsejét mutatta meg. Korábban már posztolt a könyvtárról, az ebédlőről és a társalgóról is. A Telex több belsőépítésszel is végignézte a képeket. A legnagyobb értékű helyiség a könyvtár lehet, amit egykori cselédházból alakítottak ki. A képeken tömörfa könyvespolcok, galéria, kovácsoltvas csigalépcső és kosfejes kandalló is látszik.

A könyvespolcos blokkok darabonként nettó 6,5 millió forintba kerülhettek. A díszes korlát folyóméterenként egymillió forint. Ha négy blokk van mindkét oldalon, az összesen 52 millió forint. A 20 méter hosszú korlát 20 millió, így a teljes könyvtár berendezése elérheti a 91,5 millió forintos bruttó árat. Ha a hátsó falat is beépítették, akkor 116 millió forint lehetett a költség.

A könyvtárban látható kovácsoltvas csigalépcső hasonlít a British Spirals and Castings nevű brit cég SPV1-es típusára. Egy ilyen lépcső ára 8600 és 15 000 font között van, ami körülbelül 4 és 7 millió forint. A cég szerint a fotón szereplő lépcső nagyobb, annak ára 15 000 font, azaz körülbelül 6,8 millió forint.

A könyvtári kandalló betétje legalább egymillió forint. A kéményes munkák másfél millióba kerülhettek, a kőburkolat pedig másfél-kétmillió forintba. A teljes kandalló ára így minimum négy millió forint lehet.

A nyílászárók is drágák lehettek. A fürdőszobai kép alapján a szakértő szerint nem fenyőből, hanem uruguayi eukaliptuszból készültek. Mivel ebből nincs előregyártott fríz, az ablakokat fűrészáruból kellett gyártani. Egy darab eukaliptusz nyílászáró ára bruttó 1,6 millió forint lehetett.

A tetőn lévő manzárdablakokból több mint száz van. Egy ilyen ablak beépítési költsége nagyjából százezer forint.

A padló is sokba kerülhetett. Egyes képeken úgy tűnik, tömörfa parketta van. A négyzetméterár 40–50 ezer forint lehet, lerakással együtt. Hadházy szerint az épületegyüttes 6000 négyzetméteres. Szakértők becslése szerint a burkolatok lakossági áron is több mint 115 millió forintba kerülnek, de itt minimum másfeles szorzóval számoltak, így a teljes burkolás körülbelül 177 millió forint lehetett.

Hadházy egy fürdőszobáról is posztolt képet. A padlón süttői mészkő van, aminek ára lerakással együtt 50–60 ezer forint négyzetméterenként. A falon látható fehér csempét Hadházy szerint már leverették, és színeset raktak helyette.

A mosdó a Globo Paestum PA028BI típusú, ára 120–200 ezer forint, de egy másik forrás szerint jelenleg csak egy lengyel kereskedőnél kapható 330 ezer forintnak megfelelő összegért. A csaptelep Bugnatese LEM típusú, ára 64 ezer forint.

A teljes berendezés költségeiről pontos adat nincs, de a szakértők szerint a birtok belsőépítészete sok százmillió forintba kerülhetett. Korábban egy kertépítő a kertet is több százmilliós beruházásnak becsülte, éves fenntartása 25–50 millió forint lehet.

Orbán Viktor kedden az Öt műsorában Hadházy Ákos hatvanpusztai beszámolóiról úgy nyilatkozott, hogy a független képviselő hálás lehet neki, mert „belőle él”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk