Meghalt Bölcs István újságíró, tanár, filmesztéta.
1969 és 1980 között a Magyar Rádió ifjúsági főosztályán volt rovatvezető-helyettes, majd rovatvezető, 1980 és 1984 között művelődési rovatvezető. 1982-től 1994-ig a 168 óra szerkesztő-műsorvezetője volt,
1994 és 2011 között pedig a 168 Óra című lap főszerkesztő-helyettese.
1984-től tíz éven át a Gondolat-Jel felelős szerkesztője. 1986 óta a heti Filmlevél szerzője - írja a hvg.hu.
Meghalt Bölcs István újságíró, tanár, filmesztéta.
1969 és 1980 között a Magyar Rádió ifjúsági főosztályán volt rovatvezető-helyettes, majd rovatvezető, 1980 és 1984 között művelődési rovatvezető. 1982-től 1994-ig a 168 óra szerkesztő-műsorvezetője volt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Kívánom, hogy legyen igazuk azoknak, akik ettől azt várják, hogy végre eltűnik a Fidesz-propaganda – és ne az történjen, hogy kamu „civil” fedőszervezeteken keresztül ugyanúgy hirdetnek tovább, miközben a Városháza hivatalos csatornáin és az én oldalamon már nem mutathatjuk meg, mi történik a városban”
– írta bejegyzésében a főpolgármester.
Szerinte ők nem keresnek kiskapukat, hanem alkalmazkodnak – ezért arra kér mindenkit, hogy csatlakozzanak a Messenger-csatornájához, ahol közvetlenül tőle lehet értesülni Budapest ügyeiről. „Nem lesz spam, nem lesz propaganda. Csak Budapest” – ígéri Karácsony.
A Meta már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.
A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint
Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.
A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították. A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde.
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tompos Márton: „A Fidesz csinovnyikjait azért fizetik, hogy megtalálják a kiskapukat” – Eltűntek a politikai hirdetések a Facebookról
Mi is azt tapasztaltuk, hogy szinte nincsenek az utóbbi időben feltűnően elszaporodott fizetett AI- és egyéb videók a Meta felületein. A képviselő szerint azért van, aki átcsúszik a kapun. És szerinte a Fideszben „mindent meg fognak tenni, hogy kikerüljék az új szabályokat.”
Tompos Márton (Momentum) észrevette, hogy a tegnap óta eltűnt fizetett politikai hirdetéseken túl azért átcsúszott egy-két poszt a Meta szűrőjén. Ő Bohár Dániel videóját említette, amely szerinte más, mint az eddigi AI- és egyéb hirdetések.
"A taktikája most nem a jól megszokott agyrohasztó gyűlölettel átitatott, megkomponált propagandavideó volt, mint eddig" - írta a Facebook-bejegyzésében a képviselő.
Mi is megnéztük reggel hogy az utóbbi időben feltűnően elszaporodott (főként kormánypárti) fizetett politikai hirdetések, jellemzően AI-videók eltűntek-e a Facebookról (és egyéb META-felületekról).
Azt tapasztaltuk, hogy valóban, egyáltalán nem látni ezeket már, tehát a klasszikus propagandavideókat sikerült kiszűrnie a Metának.
Képek, fotómontázsok és a propagandasajtó hirdetett posztjai még átcsúsznak, bár az nem világos, hogy a Meta ezeket is fizetett politikai hirdetésnek tekinti-e. De a videókból egy darabot sem láttunk.
Tompos Márton ezt írta:
"AZ ELSŐ MEGAFONOS FECSKE NE CSINÁLJON NYARAT!
Jelentsd te is a megafonos propagandát!
Október 6. óta nem lehet politikai hirdetéseket közzétenni a Meta csatornáin, tehát se a Facebookon, se az Instagramon. Ezért Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője tette a legtöbbet, ő volt az EU egyik főtárgyalója a folyamatnak, ami az amerikai óriáscég megregulázását tűzte ki célul.
Mivel rengeteg orosz propaganda, álhír és összeesküvés-elmélet terjengett a platformon fizetett hirdetésként, Magyarországon pedig elárasztotta a Fidesz minden felhasználó hírfolyamát az agyrohasztó propagandával.
Szóval ez véget ért, de a Fidesz csinovnyikjait azért fizetik, hogy megtalálják a kiskapukat. Jelentem, hogy Bohárnak már sikerült is átesnie a szűrőn. A taktikája most nem a jól megszokott agyrohasztó gyűlölettel átitatott, megkomponált propagandavideó volt, mint eddig. Ehelyett úgy beszélt a Tisza Világ applikációról, mintha egy veled is megtörténhet videót néznél, a szóhasználat is eltér a korábbi stílustól és letisztultabb, szelfi kamerába mondott szöveggel operál. A fideszes politikai propaganda pedig csak a végén jelenik meg, rejtettebb formában, így sokkal felhasználóbarátabb élmény lehetett a cél, mintha a haverod csinálta volna a videót.
Próbálkoznak a srácok, és mindent meg fognak tenni, hogy kikerüljék az új szabályokat."
Tompos Márton (Momentum) észrevette, hogy a tegnap óta eltűnt fizetett politikai hirdetéseken túl azért átcsúszott egy-két poszt a Meta szűrőjén. Ő Bohár Dániel videóját említette, amely szerinte más, mint az eddigi AI- és egyéb hirdetések.
"A taktikája most nem a jól megszokott agyrohasztó gyűlölettel átitatott, megkomponált propagandavideó volt, mint eddig" - írta a Facebook-bejegyzésében a képviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány novemberben tervezi elfogadni az új, átfogó adócsökkentési intézkedéscsomagot, mely várhatóan tartalmazni fogja a szociális hozzájárulási adó csökkentését és más, a vállalkozásokat segítő intézkedéseket – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio keddi konferenciáján az MTI beszámolója szerint.
Mint mondta, a kormány a családokat érintő adócsökkentések után szeretné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását is bővíteni, ezt szolgája a négy plusz egy lépésből álló gazdaságélénkítő csomag.
A cél, hogy a vállalkozások számára kiszámítható, kedvező forráskörnyezetet biztosítsanak, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a gazdasági növekedést.
A program része a vállalkozások számára kidolgozott adócsökkentési csomag, amely a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklésén túl kiterjedhet az alanyi áfamentesség értékhatárának többlépcsős emelésére, a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tételére, valamint egyéb adó- és adminisztrációs terhek csökkentésére. Emellett tervezik az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának növelését is – derült ki a Nagy Márton által közzétett prezentációból.
Arról is beszélt, hogy
a kata szabályainak esetleges módosítását is napirenden tartják, de a miniszter szerint ezzel óvatosan kell bánni
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány egyik kiemelt célja a kis- és középvállalkozások adminisztratív és szabályozási terheinek csökkentése. Ennek része
egy új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi csomag, amely több irányból is könnyítéseket hoz a kkv-k számára.
A tervek szerint a békéltető testületekhez a vállalkozások is fordulhatnak majd, a hatóságok nagyobb arányban élhetnek figyelmeztetéssel a bírságolás helyett, emellett mentességi lehetőséget is kapnának a jóhiszeműen eljáró cégek. A kkv-k jelenleg nem részesülnek fogyasztóvédelmi védelemben, így ha egy nagyvállalat nem teljesíti megfelelően szerződéses kötelezettségeit, például hibás gépet szállít, a kisebb cégek gyakorlatilag eszköztelenek. A kormány ezért be szeretné vezetni a vállalkozások számára is elérhető jótállási és fogyasztóvédelmi jogintézményeket, ami Nagy Márton szerint jelentős előrelépést hozhat a kkv-k működési biztonságában.
A miniszter arra azt is bejelentette, hogy két új állami tőkeprogram indul az innováció ösztönzésére. Mint mondta, a napenergia kapacitásokhoz képest jelenleg nagyon alacsony szinten állnak az akkumulátoros energiatároló kapacitások, és ezek fejlesztésével az energiafüggetlenség is növelhető. Az új kapacitások megépítésének támogatásával pedig csökkenthető a villamos energia importfüggőség, továbbá a háztartások és a vállalatok rezsiköltsége, az alacsonyabb energiatámogatással pedig a költségvetési kiadások is mérséklődnek.
A kormány novemberben tervezi elfogadni az új, átfogó adócsökkentési intézkedéscsomagot, mely várhatóan tartalmazni fogja a szociális hozzájárulási adó csökkentését és más, a vállalkozásokat segítő intézkedéseket – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio keddi konferenciáján az MTI beszámolója szerint.
Mint mondta, a kormány a családokat érintő adócsökkentések után szeretné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását is bővíteni, ezt szolgája a négy plusz egy lépésből álló gazdaságélénkítő csomag.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Parlament nem függesztette fel kedden Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis mentelmi jogát. Magyar és Dobrev ügyében kézfelemeléssel döntöttek, Salis esetében gombnyomással szavaztak. Az olasz képviselőnő támogatása előzetesen kérdéses volt, végül meglett a többség; ezt látható megkönnyebbüléssel fogadta.
Az EP szakbizottsága korábban nem támogatta a kiadásukat, mert úgy ítélte meg, hogy a jogi eljárások célja a képviselők politikai tevékenységének aláásása. Ezt a plenáris ülés jóváhagyta.
Magyarral szemben három ügy miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését. Az egyik a tavaly nyári ötkertes balhé, ahol a gyanú szerint egy őt zaklató férfi telefonját a Dunába dobta. A másik Simonka György volt fideszes képviselő feljelentése, mert Magyar bűnözőnek nevezte a súlyos vádakkal bíróság előtt álló Simonkát. A harmadik feljelentést Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke tette, mert Magyar a Fidesz szatellitpártjának nevezte a pártját.
„Ahogy korábban is jeleztem, bármilyen döntés is születik ma, azt tudomásul veszem. Jómagam nem veszek részt a szavazáson, a TISZA többi képviselőjétől azt kértem, hogy vagy tartózkodjanak, vagy ne nyomjanak gombot. A Fidesz hazugságával szemben a mentelmi jogomról nem tudok lemondani. A magyar országgyűlési képviselők mentelmi jogáról a Magyar Országgyűlés, az európai parlamenti képviselők mentelmi jogáról pedig az Európai Parlament dönt. Minden más csak a szokásos fideszes hazugság”
– írta a TISZA Párt elnöke a szavazás előtt a Facebookon.
Dobrev Klára ellen Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt köztársasági elnök testvére tett feljelentést. A bejelentés szerint Dobrev azt állította, hogy Pölöskei bűnös a pedofil-botrányban, mert tudott a bicskei ügyekről, de nem tett semmit.
Ilaria Salis szélsőbalos aktivista több mint egy évig volt letartóztatásban Magyarországon. A vádak szerint társaival Budapesten, a szélsőjobboldali Becsület napja rendezvény idején több embert bántalmaztak. A letartóztatásból azután szabadult, hogy EP-képviselő lett, és a mentelmi joga miatt a magyar hatóságoknak fel kellett függeszteniük az ellene zajló büntetőeljárást.
Az Európai Parlament nem függesztette fel kedden Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis mentelmi jogát. Magyar és Dobrev ügyében kézfelemeléssel döntöttek, Salis esetében gombnyomással szavaztak. Az olasz képviselőnő támogatása előzetesen kérdéses volt, végül meglett a többség; ezt látható megkönnyebbüléssel fogadta.
Az EP szakbizottsága korábban nem támogatta a kiadásukat, mert úgy ítélte meg, hogy a jogi eljárások célja a képviselők politikai tevékenységének aláásása. Ezt a plenáris ülés jóváhagyta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
