A napsütés alapesetben is sokkal jobban károsítja a bőrt, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hiszen az emberi tevékenység miatt elvékonyodott ózonréteg kevésbé szűri meg a káros UV-A és UV-B sugárzásokat.
Idén speciális helyzetet okoz, hogy a legtöbb ember a megszokottnál jóval több időt töltött a négy fal között az elmúlt hetekben. Mivel kevesebb napfény érte a bőrüket, az kevésbé készült fel a nyári időszakra.
Az emberek nem szerezték meg az alapszínt, amely már áprilistól elérhető, és megalapozhatja a nyári időszak intenzív napozásait.
A legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen a saját bőre tulajdonságaival és képességeivel. Az utóbbi években egyre divatosabb lett a barna bőr, de a világos bőrűek többnyire nem tudnak jól lebarnulni, ők egyszerűen vörösödnek és leégnek.
"A barnulás folyamata egyfajta sejtkárosodást jelent az ózonréteg elvékonyodása miatt, és a napsütés sokkal jobban károsítja a bőrt, mint néhány évtizeddel ezelőtt"
A világos bőrűeknek a napozást most a kora délelőtti vagy a késő délutáni órákban érdemes elkezdeniük, amikor jóval alacsonyabb az UV-sugárzás. Kiemelten kell ügyelniük arra, hogy prémium minőségű, magas fényvédő faktorú krémeket használjanak a bőr károsodásának elkerülése érdekében. Léteznek már olyan nappali krémek is, amelyek fényvédő tulajdonsággal is rendelkeznek.
A napsütés alapesetben is sokkal jobban károsítja a bőrt, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hiszen az emberi tevékenység miatt elvékonyodott ózonréteg kevésbé szűri meg a káros UV-A és UV-B sugárzásokat.
Idén speciális helyzetet okoz, hogy a legtöbb ember a megszokottnál jóval több időt töltött a négy fal között az elmúlt hetekben. Mivel kevesebb napfény érte a bőrüket, az kevésbé készült fel a nyári időszakra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.
„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.
Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.
Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.
A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.
„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.
Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.
A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.
A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.
A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.
Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.
Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.
Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.
Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.
Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.
„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy kattintás, és már ott is ülsz a tárgyalóteremben: számos bírósági tárgyalás online is követhető Magyarországon, de szigorú szabályok mellett. Az új rendszert egy 2025-ben elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, a technikai hátteret pedig az Országos Bírósági Hivatal biztosítja – írta meg a Meglepetés magazin. A közvetítés alapvetően egyirányú, tehát a hallgatóság nem szólhat bele a tárgyalás menetébe.
„Főszabály szerint egyirányú kép- és hangkapcsolatról beszélünk, tehát a hallgatóság a tárgyalást követheti, de nem avatkozhat bele. Szükség esetén azonban kétirányú kapcsolat is létrejöhet”
– mondta Dr. Tarczay Áron ügyvéd.
Egy-egy tárgyalást legfeljebb az első száz sikeresen regisztráló, nagykorú személy követhet. A csatlakozás feltételei szigorúak.
„Az elektronikus regisztráció eAzonosításhoz kötött. A jelentkezőnek el kell fogadnia a részvételi szabályokat, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy megismerte az adatkezelési tájékoztatót” – magyarázta az ügyvéd. A jogi és államtudományi képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók előbb regisztrálhatnak. Ha egy tárgyalást tanóra keretében követnek, az oktató felel azért, hogy csak az arra jogosultak legyenek jelen.
A regisztráció során a digitális állampolgársági rendszer továbbítja a jelentkező adatait a bíróságnak, de ezeket szigorúan kezelik.
„Az adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, nagy részüket a bíróság zártan kezeli, és azokat kizárólag törvényben feljogosított személyek ismerhetik meg” – tette hozzá a szakértő.
A peres feleknek ugyanakkor joguk van megismerni az online hallgatók nevét és fényképét, és ha kizáró okot találnak, a bíróságnak ezt vizsgálnia kell. Az online hallgatóságnak tilos felvételt készítenie a tárgyalásról, azt továbbközvetítenie vagy nyilvánosságra hoznia.
„E tilalmak megszegése büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséget, valamint bíróság által megállapított kizárást vonhat maga után” – figyelmeztetett Dr. Tarczay Áron.
A Büntető Törvénykönyv módosítása szerint aki jogosulatlan felvétellel él vissza, akár három év börtönt is kaphat.
A bíróság előre is kizárhatja az online nyilvánosságot, ha az veszélyeztetné a tárgyalás lefolytatását, vagy ha minősített adatok, kiskorúak, illetve a felek személyiségi jogainak védelme ezt indokolja. A szakma részéről aggályok is felmerültek, például a bizonyítási kockázatok, mint a tanúk összebeszélése „közös képernyőzés” során.
Vannak olyan ügytípusok, amelyeket eleve nem lehet online követni. Ilyenek a személyi állapotot érintő perek, például a gondnoksági, házassági vagy szülői felügyelettel, kapcsolattartással, tartásdíjjal, valamint az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos ügyek.
Egy kattintás, és már ott is ülsz a tárgyalóteremben: számos bírósági tárgyalás online is követhető Magyarországon, de szigorú szabályok mellett. Az új rendszert egy 2025-ben elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, a technikai hátteret pedig az Országos Bírósági Hivatal biztosítja – írta meg a Meglepetés magazin. A közvetítés alapvetően egyirányú, tehát a hallgatóság nem szólhat bele a tárgyalás menetébe.
„Főszabály szerint egyirányú kép- és hangkapcsolatról beszélünk, tehát a hallgatóság a tárgyalást követheti, de nem avatkozhat bele. Szükség esetén azonban kétirányú kapcsolat is létrejöhet”
– mondta Dr. Tarczay Áron ügyvéd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Le kell lépned: ez az egyetlen embertípus a környezetedben, aki szó szerint felfalja az életedet
Sokan tűrnek egy nehéz kapcsolatban, de egy friss tanulmány szerint ez a legrosszabb, amit a testükkel tehetnek. A kutatók megnevezték, melyik kapcsolattípus a legkárosabb, és miért olyan nehéz kilépni.
Döbbenetes eredményre jutott egy friss kutatás: minden egyes, az életünkben tartósan stresszt okozó személy akár kilenc hónappal is öregítheti a testünket. A támogató barátok és családtagok köztudottan jót tesznek az egészségnek, de egy februárban publikált tanulmány arra volt kíváncsi, mi történik, ha a feszültség forrásai éppen a hozzánk legközelebb állók.
A kutatók ezeket a kapcsolatokat „nehezítőknek” nevezték, és csak azokat sorolták ide, akik a résztvevők szerint gyakran okoznak stresszt vagy nehezítik meg az életüket,
nem pedig azokat, akik csak alkalmanként. A vizsgálatban résztvevők nyálmintát is adtak, amiből a szakértők kétféle biológiai öregedési mutatót számoltak ki: egyrészt azt, hogy a testük a naptári korukhoz képest mennyivel idősebb vagy fiatalabb, másrészt pedig azt, hogy jelenleg milyen ütemben öregednek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közel 30 százalékának volt legalább egy ilyen „nehezítő” az életében.
„Minden egyes további stresszes személy a hálózatunkban átlagosan kilenc hónappal magasabb biológiai kort és másfél százalékkal gyorsabb öregedési ütemet jelentett”
– közölték a kutatók. A The Conversation márciusi cikke szerint ez a hatás akkor volt a legerősebb, ha a nehéz kapcsolat családon belüli volt, például egy szülővel, házastárssal vagy gyermekkel. A barátoknak mindössze 3,5 százalékát, míg a szülők és gyerekek közel 10 százalékát minősítették „nehezítőnek”.
A „nehezítők” jellemzően kevésbé voltak beágyazva a mindennapi életbe; ritkán töltöttek be egyszerre több szerepet, például nem voltak egyszerre bizalmasok és társak is. Ezzel szemben a támogató kapcsolatok gyakran az élet több területét is lefedték.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők, a dohányzók és a gyerekkorukban több stresszt átéltek több „nehezítőről” számoltak be.
Ezen felül a több stresszes kapcsolat együtt járt a rosszabb egészségi állapottal, több szorongásos és depressziós tünettel, valamint a magasabb testsúllyal is.
A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: mivel a nyálmintákat csak egyszer vették le, nem lehet egyértelműen ok-okozati összefüggést megállapítani. Elképzelhető az is, hogy a már eleve felgyorsult biológiai öregedés tesz valakit ingerlékenyebbé, aki emiatt hajlamosabb másokat „nehezítőnek” látni. A jövőbeli, hosszabb távú vizsgálatok feladata lesz, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák.
Döbbenetes eredményre jutott egy friss kutatás: minden egyes, az életünkben tartósan stresszt okozó személy akár kilenc hónappal is öregítheti a testünket. A támogató barátok és családtagok köztudottan jót tesznek az egészségnek, de egy februárban publikált tanulmány arra volt kíváncsi, mi történik, ha a feszültség forrásai éppen a hozzánk legközelebb állók.
A kutatók ezeket a kapcsolatokat „nehezítőknek” nevezték, és csak azokat sorolták ide, akik a résztvevők szerint gyakran okoznak stresszt vagy nehezítik meg az életüket,
nem pedig azokat, akik csak alkalmanként. A vizsgálatban résztvevők nyálmintát is adtak, amiből a szakértők kétféle biológiai öregedési mutatót számoltak ki: egyrészt azt, hogy a testük a naptári korukhoz képest mennyivel idősebb vagy fiatalabb, másrészt pedig azt, hogy jelenleg milyen ütemben öregednek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közel 30 százalékának volt legalább egy ilyen „nehezítő” az életében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a legboldogabb országok listája, Magyarország öt helyezést rontva a 74. helyen áll, a rangsor elején nincs meglepetés
Az MTI nem említette, hogy a magyarok hol állnak, és hogy boldogtalanabbak, mint tavaly. A jelentés szerint a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.
A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.
A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.
A jelentés megállapítja, hogy „Európában vegyes mozgások láthatók”, Németország például öt helyet javított, Ausztria pedig kettőt rontott.
Bár a hosszabb távú trendek szerint a régióban javult a helyzet, a közép- és kelet-európai országok közül most a top 25-ben szereplő szlovének, csehek és lengyelek húzzák fel az átlagot - írja a lap.
A jelentés idei kiemelt témája egyébként a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott, napi több órás használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni.
A napi 5-7 órát meghaladó social media használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében.
Nyugat-Európában a legintenzívebb használók életelégedettsége egy tízfokú skálán jelentősen alacsonyabb. A jelentés megállapítja továbbá, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén átlagosan javult.
A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak, például az influenszerközpontú felületek, inkább rontják a jóllétet.
Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
A World Happiness Report a rangsorait jellemzően hároméves időszakok felméréseinek átlagára alapozza. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatóközpontja adja ki a Gallup és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata partnerségével.
A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.
A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.
A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
