News here

KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Az ilyen Budapestnek nincs jövője!” - összefogtak a Határ útiak, hogy megóvják a zöldterületet és a lakókat az autóforgalomtól

Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét?

Link másolása

Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét? Mit érhet el egy zöld, civil összefogás a nagypolitikával szemben, és miért érdemes kinéznünk a hétvégi Kiserdő Fesztre? A Kiserdő Egyesület tagjaival beszélgettünk, akik négy éve óvják a lakhelyük melletti zöld területet attól, hogy áldozatul essen a Galvani-hídról levezető úthálózat építési munkálatainak.

“Még 2017-ben olvastuk egy újságcikkben, hogy a Határ úti Kiserdőbe szeretnének utat építeni. Ekkor jött egy felhördülés lakossági szinten: próbáltunk utánajárni, hogy tulajdonképpen mi történik? Mivel hivatalos tájékoztatást nem kaptunk, eldöntöttük, hogy mi magunk próbálunk képbe kerülni, egyúttal indítunk egy lakossági tájékoztatási akciót. Innen indult a Kiserdővédő csoport” - kezdi Németh Krisztina, aki a skót származású, de már 25 éve Magyarországon élő Tracey Wheatley-vel együtt a közösség oszlopos tagja.

“Amikor idejöttem a rendszerváltás idején, nagyon más volt a hangulat: mindenki motivált volt és reményteli. Az emberek azt hitték, itt rengeteg lehetőség lesz, nem az a fajta megosztottság a gazdagok és a szegények közt, mint a mi országainkban. Ehhez képest jelenleg nem haladnak jó irányba a dolgok. Ezért is fontos a lakóközösség, az együttműködési kultúra fejlesztése” - hangsúlyozza a magyarul anyanyelvi szinten beszélő Tracey, aki érkezése óta zöld civil szervezeteknek dolgozik.

Wekerletelepi lakosként mindkettejüket sokként érte: a kormány azért építtetne 2x2 sávos utat a Kiserdőn keresztül, mert ide tervezik az Újbuda és Észak-Csepel közt építendő Galvani-híd pesti oldali levezető nyomvonalát, ami komoly környezeti károkat okozna a lakosság és az élővilág számára is.

“Ez az erdő egy kis helyi kincs: itt sétáltatnak kutyát, erre járnak át egymáshoz a két lakótelep lakói, de sokan látogatták a karantén alatt is. Az építkezés már csak a zaj és a stressz miatt is desktruktív hatással lesz a környezetre és magukra az emberekre is” - mondja Tracey, hozzátéve: igazolt tény, hogy a koronavírus is könnyebben terjed a szmoggal keveredve.

“Mégis milyen városfejlesztés az, ahol magukat a városban élő embereket sem hozzák képbe, nem tájékoztatják a tervekről? Sajnos, ma még nincsen hagyománya a párbeszédnek arról, hogy a lakosság milyen jellegű várost szeretne. Pont, amikor mindenhol arról hallani, hogy vissza kéne vennünk az autóforgalomból a klímaváltozás, a levegő minősége miatt, nem engedhetjük meg ezt magunknak.”

És akkor még nem is beszéltünk a városi klímát megváltoztató hősziget-hatásról: a betonozott felületek ugyanis megtartják a hőt, ahogyan azt a hőkamerás felvételek is bizonyítják. Egész másképp fest a fákkal szegélyezett utca, mint a lebetonozott, ahol kocsik állnak mindkét oldalon.

Tracey Wheatley/Fotó: Zsolnai Péter
A nyomvonalaknak különböző variánsai léteznek. Van olyan, ami a Kiserdőben haladna, és mintegy 1800 fát vághatnak ki miatta, érintve egy régi tölgyes területét is. Nem tudni, mindez milyen hatással lenne az alig 300 méter széles erdősávban az állatok, madarak természetes élőhelyére, a vízgyűjtő csatornaként szolgáló Illatos Árok lefolyására. Az erdő két oldalán fekvő lakótelepeket összekötő út pedig, amin át a helyiek járnak egymáshoz szomszédolni, meg is szűnne.

Egy másik verzió szerint a nyomvonal az erdőn kívül, de a Határ úti házak ablakaitól mintegy 10 méterre húzódna. Mivel az ott található, jelenlegi 2x1 sáv helyére nem férne el 2x2 sáv, tévhit, hogy itt nem kellene ugyanúgy fákat kivágni az erdő széléről és házak előtti járda mellől.

Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy az út helyére félig fedett alagút kerülne. Ezt azonban fölülről kéne kivájni, a favágás tehát nem lenne elkerülhető, ahogyan a forgalomnövekedés sem. Maga az építkezési folyamat 2-4 évet is igénybe vehet, a munkálatok ráadásul az egyik esetben a wekerletelepi házak kerítésétől néhány méterre zajlanának, mondja Krisztina.

“Nem örülnék, ha 4 éven keresztül nem nyithatnék ablakot, mert por van, és a földszinti ablakomtól szó szerint 2-3 méterre állandó munkazaj lenne.

Az építkezés ráadásul csak a probléma egyik része: a 2017-es tervek szerint itt akár napi 50 ezer egységjármű fog nagy sebességgel elhaladni, ráadásul a környékbeli fejlesztések miatt nagyon sok teherautó és kamion is közlekedik majd erre. Viszonyításképp: ma 12 ezer autó halad át naponta a Határ úton, ami így is forgalmasnak minősül, tehát ez durva váltás.

A Határ út alatti kéregalagutas változat egyébként is csak a szakasz közepén jelent megoldást, a Határ út végein élők ugyanis a jelenleg 2x1 sáv helyett 2x3 sávot élveznek majd, mert a kéreg alól itt már feljön a 2x2 sáv. És van egy villamosunk is. Néha ránk sütik, hogy mi csak a fákkal foglalkozunk, pedig szeretnénk az erdő körül lakókat, a városi klímát is megvédeni."

Már hagyománya van az ígérgetésnek

2017-ben, a helyi lakosság ellenzését látva jegelték az útépítés tervét: “meglepődtek, milyen hatékonyan felléptünk”, mondja Krisztina. Akkoriban közelegtek a választások is. Talán ennek tudható be, hogy hosszabb csend következett: először arról esett szó, hogy alternatív nyomvonalakat terveznek, ám erről végül nem derült ki semmi konkrétum.

“Kocsis Máté, országgyűlési képviselő akkor azt mondta: nyugodjunk meg, a Kiserdő marad. Azóta már hagyománya lett a politikusoknál a “kiserdővédésnek”: mindig a választások előtt jön valaki, aki elmondja, hogy megvédi a kiserdőt. De hiába, mert a Galvani-hidat továbbra is tervezik” - hangsúlyozza Krisztina.

Az erdővédők indítottak már petíciót, jártak fogadóórákon, leveleztek Vitézy Dáviddal és országgyűlési képviselőkkel, de volt már parlamenti felszólalás is az ügyükben. 2018-ban választói fórumot is tartottak az országgyűlési képviselőjelöltek meghívásával. Az eddigi egyik legnagyobb eredménynek az idén, a Telexen megjelent Hídvita cikksorozatot tartják, amelyben komoly szakmai véleménycsere indult el arról, vajon szükségünk van-e a Galvani-hídra? A lakossági egyeztetés azonban Tracey elmondása szerint eddig elmaradt:

“Karácsony Gergelyt is felkerestük, aki támogatta volna a közösségi gyűlés összehívását. Ez olyan vitás kérdések eldöntésére szolgál, amelyekben megosztott a társadalom. Ilyenkor levélben tájékoztatják a lakosokat a gyűlésről, majd random választanak ki 50 embert, akik a társadalom minden szegmensét leképezik. Ők aztán a szakértői inputok segítségével vitatják meg a kérdést. Nekünk tetszett volna ez az ötlet, de Karácsony végül közölte, a kormány nem nyitott rá, így ez sajnos elmaradt. Küldtünk egy petíciót Gulyás Gergelynek is, amelyet a Budapest Fejlesztési Központnak is továbbítottunk, de a mai napig sem kaptunk rá reakciót.”

Németh Krisztina / Fotó: Zsolnai Péter

Krisztina és Tracey szerint éppen azért fontosak a lakossági rendezvények, hogy ne hagyják teljesen leülni az ügyet. Habár a csoportból idén megalakult egyesület 11 főt számlál, a lakossági összefogás ennél sokkal-sokkal szélesebb: rengeteg környékbelit érdekel a téma.

A kutyaszépségversenytől a fenntarthatósági stand-upig

A lakossági bevonórendezvények és akciók közt volt már kutyaszépségverseny, Halloween-buli, de flashmob is, aminek reklámozásába a gyerekek is spontán beálltak. Amikor pedig forgalomszámlálást szerveztek, mintegy 30-40 önkéntes volt hajlandó egy januári estén például a Határ út és a Nagykőrösi út sarkán ácsorogva számolni az elmenő autókat.

“A rendezvények batyus módszerrel működnek: a résztvevők hoznak sütit, innivalót. A szórólapozásnál is segítenek, van, aki nyomtatni, van, aki kiszórni, plakátolni szeret. A kapcsolati hálóra épül az egész” - mondja Krisztina.

Ez alól nem kivétel a kétnapos Kiserdő Feszt sem, ezen a hétvégén, szeptember 4-5-én, ahol - Tracey szavaival - az ember eszének, szívének vagy épp kezének szóló programokkal is találkozhatunk. A kerekasztal-beszélgetéseken részt vesz többek közt Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze, Erő Zoltán, Budapest főépítésze, és a 10 millió fa mozgalom alapítója, Bojár Iván is.

A gyerekek a Kiserdei őrjárat hétlépéses próbáján védhetik meg az erdőt a markolóktól, de rengeteg egyéb program is várja az érdeklődőket: lesz például adománytaxi, bábszínház, fröccsterasz, kutya -és gazdi portréfotózás, zöld stand-up a Dumaszínházas Szabó Balázs Mátéval, közös salátakészítés a házilag termesztett zöldségekből és meglepetés flashmob is.

Fontos az empátiafejlesztés is - erre szolgál az Erdő szíve nevű program, ami a japán erdőfürdő módszeréből merít. Ennek során megélhetjük a közvetlen kapcsolatot a földdel, a fákkal, a levegővel. Azt, hogy kedves élőlények vigyáznak ránk, amik felszívják a vizet, felfogják a port, és hálával is viszonyulhatunk hozzájuk.

“Ez egy hulladékmentes esemény, ahol csak újrahasznosított tányérokat használunk, és mosogatni is fogunk. Számunkra fontos a következetesség, hogy egy zöld rendezvényt zöld célért, zöld módon szervezünk meg. Szeretnénk gyakorlati dolgokat is tanítani, mert ha valaki elkezd ezekre odafigyelni, az kihat a közlekedési módjaira is” - mondja Tracey.

Ami a terveket illeti, jelenleg is csend van, de Krisztina szerint továbbra is határozottan látszik a szándék a Galvani-híd megépítésére:

“Már négy éve is azt hittük, itt a “világvége” a környéken, de szerencsére még mostanra sem következett be. Egyelőre még bármi lehet. A Kiserdő Feszt viszont egy alkalom arra, hogy átkeretezzük a problémát: nem a szűken vett kiserdővédelem a lényeg, hanem az, hogy olyan városban élhessünk, ami még elég jó ahhoz, hogy élhessünk benne. Az ezt feszegető beszélgetésekre pedig pártállástól függetlenül politikai döntéshozókat és szakembereket is elhívtunk, és nagyon örülünk, hogy a meghívásunkat sokan elfogadták közülük."


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Egy kislányt is örökbefogadhatott A család az család mozgalom társalapítója és párja
Pál Marci leírta, milyen nehézségeket kellett leküzdeniük annak érdekében, hogy a kis Hanna hivatalosan is a családjuk tagja lehessen.

Link másolása

Pál Marci, A család az család mozgalom társalapítója és a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátora a közösségi oldalán árulta el, hogy tovább bővült a családjuk, egy kislányt fogadtak örökbe. Mint írja:

"Egy hosszas jogi procedúra során sikerült örökbe fogadnunk kislányunkat, Hannát. Andris csodálatos nagytestvér és imádják egymást, Walter még szokja az új helyzetet, mi pedig egyre kevesebbet alszunk, de minden perc megéri!

Persze közben senkiben nem szeretnénk felesleges illúziókat kelteni, hogy meleg pároknak (vagy meleg egyedülállóknak) lehet ma itthon örökbe fogadni, mert a mi ügyünk sok szempontból egyedi és különleges".

Pál Marci azt is elárulta, hogy a kislány a születése óta a családjukban él, de arra, hogy hivatalosan is a gyermekük legyen, sokat kellett várni. Férjének „még a 2020-as törvénymódosítás előttről volt érvényes határozata (engedélye), amivel törvényesen, még miniszteri jóváhagyás nélkül” tudtak volna örökbe fogadni. A kislány úgy került hozzájuk, hogy a kicsi édesanyja megkereste őket azzal, hogy nem tudja felnevelni a gyerekét, ezért rájuk bízná Hannát. Így közösen jártak tanácsadásokra és a gyermekvédelmi szakszolgálathoz, ami előfeltétele volt a nyílt örökbefogadásnak.

A bökkenőt az jelentette, hogy a gyámhivatal külön indoklás nélkül a baba születésekor visszavonta a korábbi örökbefogadási engedélyt. Ez ellen a pár fellebbezett és nyertek is, de a gyámhivatal megtámadta a döntést, ezért végül a Kúria döntött az ügyükben - az ő javukra. Az egész folyamat kilenc hónapig tartott, amit Pál Marci életük egyik legszebb, de legnehezebb időszakának nevezett.

„Egy ilyen procedúrának kitenni egy kisgyermekes családot, egy krízisben lévő anyát, illetve egy újszülöttet semmiképp sem mondható családbarát magatartásnak”

- véli Pál Marci.

A boldog szülők szerint "a szeretet a legnagyobb sötétségben is utat tör magának, még akkor is, ha lehetetlennek tűnik. A szeretet mindig győz!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
Senki nem segített az idős bácsinak, amíg meg nem jelentek Budapest legjobb fej rendőrei
Példaértékű, amit a hatóság emberei tettek.

Link másolása

Budapesten az Üllői úton, a Kőér utcánál található felüljáró alatt egy idős férfi próbálta eltolni a vélhetően meghibásodott autóját az út közepéről. A felvételen jól látható, hogy senki nem sietett az idős úr segítségére, ezért egyedül próbálta a belső sávból kitolni a járművet, hogy ne akadályozza a forgalmat.

Ezt azonban észrevették az arra járó rendőrök, akik nem tétlenkedtek.

A külső sávban a hatóság emberi megálltak, és azonnal kipattantak a szolgálati autójukból, hogy segítsenek az idős férfinak, aki jól láthatóan nem boldogult egyedül.

A rendőrök segítségével végül sikerült biztonságos helyre tolni az autót – derült ki a Bp-i Autósok YouTube-csatornán közzétett videó alatti kommentből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
Karácsony Gergely egy szál szegfűvel búcsúzott a Pléh Csárda rántotthús-királyától
A főpolgármester szerint Budapest elvesztette egy legendáját.

Link másolása

Ahogy azt hétfő este mi is megírtuk, elhunyt Bábel István, a brutális adagjairól és tradicionális magyar ízeiről híres rákospalotai étkezde, a Pléh Csárda alapítója.

A híres szakácsról megemlékezett egy Facebook-posztban Karácsony Gergely is, aki el is ment a Pléh Csárdába.

„Budapest elveszítette egy legendáját, meghalt Bábel István vendéglős, a Pléh Csárda alapítója, a rántotthúskirály. A Zugló és a 15. kerület határán található Kolozsvár utcai piacon, a Bádog Gundelnek is becézett kifőzdében gyakran megfordultam magam is. A gyerekfej nagyságú cordon bleu-k és a tálca méretű rántott szeletek mellett az ízig-vérig vendéglős Bábel úr magával ragadó személyisége is lenyűgözött”

– írta posztjában a főpolgármester.

Hozzátette azt is, hogy annak idején a legendás, azóta szintén elhunyt gasztroújságíró, Anthony Bourdain is járt a helyen, egy csapásra még híresebbé téve azt.

2017-ben a Szeretlek Magyarország stábja is meglátogatta a helyet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Fél testtel és egy karral született a csernobili sugárzás miatt egy orosz férfi, így is teljes életet él
Az árvaházban azt hitték, sosem fogják örökbe fogadni, de a már 25 éves fiatal rácáfolt a kételkedőkre.

Link másolása

Fut, főz, táncol, kutyát sétáltat és képes önálló életet élni egy 25 éves férfi, aki fél testtel és egy karral született, írja a Daily Mail. Tim Mason még fiatalkorában lemondott a protéziseiről, amelyek szerinte csak hátráltatták az életben.

Mason édesanyját még 1986-ban érte nagy dózisú sugárzás, amikor felrobbant a csernobili atomerőmű. Az orosz kisfiú ezért született mindössze egyetlen működő végtaggal. Tim árvaházba került, ahol azt hitték, hogy soha nem fogadják majd örökbe. Végül egy amerikai nő utazott Oroszországba, miután olvasott a nehéz sorsú gyerekről és úgy döntött, hogy vállalja az akkor hároméves fiú felnevelését.

Pedig az árvaház igazgatója óva intette a gyerek örökbe fogadásától a most 80 éves Virginia Masont. Azt mondta, hogy a kisfiú várható életminősége semmi jóval sem kecsegtet. Tovább fokozta a nehézségeket, amikor Tim hétéves korában meghalt az asszony párja, és onnantól egyedülálló anyaként nevelte a gyereket.

Tim ma már 25 éves és a Connecticut állambeli Hartfordban él, miközben a Napa-völgy borakadémiájának dolgozik. A férfi alaposan rácáfolt azokra, akik azt hiszik, hogy a hozzá hasonló fogyatékkal élők semmilyen mozgásra sem képesek és csak ülnek a szobájukban. Ezzel szemben Tim imád sportolni, és mindent megtesz, hogy egészséges maradjon testileg és lelkileg egyaránt.

Már kiskorában is nagyon aktív volt, rengeteg időt töltött a játszótéren. De a művégtagok folyamatosan akadályozták abban, hogy kiteljesedjen az élete. Ahogy a legtöbb tininek, Timnek sem volt egyszerű a felnőtté válás. A középiskolában kikezdték a többiek fogyatékossága miatt. Mostanra azonban rendeződtek a dolgai és családja mellett a barátai veszik körül, miközben a munkáját is nagyon szereti.

Bár eleinte sokan féltették attól, hogyan tud majd gondoskodni a kutyájáról, ma már ez sem okoz gondot neki és naponta háromszor sétálnak. Tim ezen felül imád edzeni, ami esetében 10-30 perc eltöltését jelenti a futópadon. Ilyenkor a szalagon bukfencezik és saját súlyát emelgeti. Annyira belejött a sportolásba, hogy tavaly 18 kilogrammot adott le.

Egyedül a randizásban akadnak gondjai. Elsősorban az interneten próbál ismerkedni, de nem egyszerű a helyzet, mert ahogy észreveszik a fogyatékosságát, azonnal tovább is lapoznak a társkeresőn regisztráltak.

„A képek viszont nem adják vissza azt az erős embert, amilyen az életben vagyok”

- mondta a fél testtel született, de teljes életet élő férfi.


Link másolása
KÖVESS MINKET: