HÍREK
A Rovatból

Átadták a Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat

Idén is a tudomány, művészet, sport, oktatás és ismeretterjesztés terén kiemelkedő alkotóra lehetett voksolni.


Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat pénteken este a Müpában.

A Prima Primissima Díj idei díjazottjai:

Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár;

Lukácsi László üvegszobrászművész;

Katz Sándor középiskolai matematika-fizika szakos tanár;

Kiss L. László fizikus, csillagász;

Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő;

M4 Sport televíziós sportcsatorna;

Faragó Tamás olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző;

Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője;

Sapszon Ferenc karnagy;

Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró,

Hollerung Gábor karmester, karvezető.

Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár édesapja, Ferencz István utódjaként a NAPUR Architect Építésziroda vezetője. Két évtizede vesz részt az építészoktatásban. A Vizes Világbajnokságoknak otthont adó Duna Aréna szerző építésze. A nemzetközi tervpályázaton első díjat nyert Új Néprajzi Múzeum épületének alkotója. Az egyedi megfogalmazású, nemzetközileg elismert épület számos szakmai díjat nyert az Egyesült Államoktól Kínáig. Két alkalommal képviselte Hazánkat a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén. Legújabb alkotása a sikeresen megrendezett 2023-as Atlétikai Világbajnokságot befogadó Nemzeti Atlétikai Központ, a "Királynő Koronája". Ybl- és Pro arhitectura díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Lukácsi László üvegszobrászművészt gyermekkorától vonzza az üveg, ez az emberi kultúrát évezredek óta elkísérő, egyre nagyobb teret hódító, csodálatos anyag. Jellegzetes, természet ihlette műveit síküvegből és tükrökből építi fel, majd a végső formát precíz csiszolással alakítja ki. Üvegszobrai Európa, Japán és az Egyesült Államok jelentős múzeumi és privát gyűjteményeiben megtalálhatók. Számos nemzetközi díjjal is jutalmazták. Egyik legfontosabb a kanazawai nemzetközi üvegkiállítás arany díja, melyet sok száz alkotó közt egy üveglegyezővel nyert el. A Ferenczy- és Fujita-díjas üvegszobrász az MMA tagja. Több évtizedes, nemzetközileg megmérettetett pályafutását, műveit a hazai képzőművészetet gyűjtő, illetve műértő közönség is egyre inkább ismeri.

Katz Sándor középiskolai matematika-fizika szakos tanár a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított 45 évig. Jelenleg is az Erdős Pál Tehetséggondozó tanára. Több mint 100 tanítványa lett díjazott országos és nemzetközi versenyeken, közülük többen kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, ketten már akadémikusok. A nem kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozásban is maradandót alkotott az Arany János Programban, és publikációiban. 29 szakmai cikket, 8 szakkönyvet, feladatgyűjteményt írt. Iskolájában és a régióban példaértékű matematikai műhelyt alakított ki. Iskoláján kívüli diákoknak és tanároknak több száz szakmai foglakozást vezetett. Számos elismerésben részesült, köztük Rátz Tanár Úr Életműdíjban, Tehetséggondozásért Életműdíjban.

Kiss L. László fizikus, csillagász, akadémikus a József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd érdeklődése a csillagászat felé fordult. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik. A Széchenyi-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő Drávaszögi keresztek című regényével vált ismertté 1988-ban. Az álom hídja című regénye Az Év Könyve lett 2018-ban. Megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. A frankfurti, lipcsei, strasbourgi és varsói könyvfesztivál vendége volt. Művei nyolc nyelven olvashatók. Huszonhárom könyve jelent meg, a legutóbbi 2023-ban A fiú - Elszánt történetek címmel. Összetéveszthetetlen hangon ír a közép-európai emberek sorsáról. Regényeire és novelláira az idegenség, a merész szókimondás, a lélektan sokrétű ábrázolása, a váratlan fordulatokat hozó történetek és az önéletrajzi elemek jellemzőek. József Attila- és Babérkoszorú díjas, az MMA rendes tagja.

Az M4 Sport 2015-ös indulása óta a magyar sport otthona és Magyarország legnézettebb sportcsatornája, minden néző otthonába elviszi a legnagyobb hazai és nemzetközi sporteseményeket. A közmédia csatornája - határon innen és túl - magyarok millióihoz juttatja el nemzetünk büszkeségeinek eredményeit, a sport varázsát, a szurkolás izgalmát és örömét. Az M4 Sport a Forma-1, a labdarúgó-vb, valamint EB és a magyar labdarúgó válogatott összes mérkőzésének kizárólagos - mellette a következő két nyári és két téli olimpia - közvetítője. Az együtt megélt felemelő élmények - legyen szó sikerről vagy kudarcról - erősítik az érzést, hogy összetartozunk, magyarok vagyunk. A különböző sportágak eljuttatása pedig ösztönzi az embereket, hogy maguk is elkezdjenek mozogni.

Faragó Tamás olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző a BVSC színeiben kezdett vízilabdázni, ezt követően 15 éven keresztül a Vasas, majd a Düsseldorf és az Arenzano csapatát erősítette. 1970 és 1985 között 258 alkalommal mutatkozott be a nemzeti együttesben. 1976-os olimpiai bajnoki címe mellett egyszeres olimpiai ezüst- és bronzérmes, egyszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok és kilencszeres magyar bajnok. Edzőként is számos sikert ért el, az Arenzano csapatával játékosedzőként KEK-győztes, a Vasassal kétszeres Magyar Kupa-győztes, a felnőtt női válogatottal világbajnok, Világkupa-győztes és Európa-bajnok. 2000-ben beválasztották az évszázad vízilabda-válogatottjába, 2020-ban a nemzet sportolója lett és korábbi állami kitüntetései után 2023-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést.

Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője 33 évig volt a Zeneakadémia tanára. A kortárs zenét játszó 180-as Csoport alapító tagja, számos formációban több száz koncertet adott világszerte, stúdiózenészként közel 1000 felvételen működött közre. 1996-ban alapította a Budapest Music Center Magyar Zenei Információs Központot, a magyar zeneművek és művészek közös, térítésmentesen elérhető adatbázisát, amelyben közel 5000 művész és 32000 zenemű adatai szerepelnek. Szintén 1996 óta működik a BMC Records, amely már 350 albumot jelentetett meg. A BMC tíz éve megnyílt új épületében - amely azóta közel 4000 koncertnek adott otthont - helyet kapott egy kamarakoncert-terem, zenei könyvtár, az Opus Jazz Club, több hang- és képstúdió, valamint az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány.

Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas karnagy zenészcsaládban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett karnagyi diplomát 1977-ben. Öt kórust vezetett, köztük a két olimpiai bajnok kórust, az 1978-ban általa alapított Jubilate leánykart és az 1996-ban szintén általa életre hívott Cantate vegyeskart. 1988-ban megalapította Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskoláját. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolának azóta is művészeti vezetője és karnagya. A nemzet művésze szerint a kodályi hagyományokat őrző kórusiskola érték- és gyermekközpontú nevelő iskola, ahol a zene nyújtotta "napi katarzis" nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek teljes emberré váljanak. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zenei bizottságának elnöke, és Ferenc pápa látogatásakor a zárómise zenei felelőse volt.

Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró 22 évesen forgatta le első játékfilmjét, a Családi tűzfészket, amely 1979-ben nagydíjat nyert a mannheimi filmfesztiválon. 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Legismertebb filmjei: a Sátántangó, a Kárhozat és a Werckmeister harmóniák. 2011-ben A torinói lóval a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját nyerte el. A kezdeti szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult műveiben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező számos nemzetközi életműdíjat kapott. A Francia Köztársaság lovagja kitüntetést is átvehette. Több világhírű egyetem díszdoktora. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Idén a tiszteletbeli Európai Filmdíjat is megkapta az alkotó.

Hollerung Gábor Liszt-díjas karmester, karvezető egész életét a klasszikus zene népszerűsítésének szenteli. A Zeneakadémián karvezető és karmester szakon végezett. A 1980-tól máig vezeti a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot, ő hozta létre az Énekel az ország mozgalmat. 1989 óta a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karnagya, majd vezető karmestere, igazgatója. Európán kívül Izraelben, Brazíliában, az Egyesült Államokban, Tajvanon és Kínában is tanított, illetve dolgozott vendég karmesterként. A tanítás is egyfajta szenvedély az életében. A pályáját meghatározó tanároknak köszönhetően úgy véli, hogy a tanítás legfontosabb része, hogy konvertibilis tudást adjunk át a következő generációnak, legyen szó profi zenészekről, kórusénekesekről vagy akár a közönségről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Fidesz belső mérése szerint is vezet a TISZA
Az oknyomozó újságíró egy titkos felmérésről ír, amely hatalmas különbséget mutat a két párt között. Ezzel próbálják felrázni az elbizakodott jelölteket a pártban egy forrás szerint.


Egy fideszes belső mérés szerint 41–31-re vezet a Tisza Párt a teljes népességben – erről írt a Facebookon Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. Szerinte ahogy közeledik az április 12-i országgyűlési választás, a Fidesz táborában ellentmondásos üzenetek keringenek a verseny állásáról. Mint írja,

míg a kormányközeli kutatók kényelmes Fidesz-előnyt jeleznek, és a propaganda győzelemről beszél, addig maga Orbán Viktor és Lázár János is a szoros versenyre és a mozgósítás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az újságíró szerint a szoros verseny képét erősítette Rényi Pál Dániel elemzése is, aki egy belső mérésre hivatkozva írt arról a 444-en, hogy a Tisza Párt a hibahatáron túl is megelőzi a Fideszt. A riport szerint a kormánypárt „kommandó-üzemmódra” állt át a mozgósítás érdekében, mert a belső köreiben sem beszélnek magabiztos Fidesz-vezetésről.

Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz komoly gondokkal küzd.

„A forrásom nem tudta pontosan megmondani, mikor zajlott az adatfelvétel, de egy újabb fideszes belső felmérés a teljes népesség körében 41 százalékra mérte a Tiszát, míg a Fideszt 31 százalékra.

Kiemeli, hogy „ez még nagyobb különbség, mint amit a független kutatók – például a Medián (40–33) vagy a 21 Kutatóközpont (35–28) – legutóbb mutattak ebben az összehasonlításban.

A forrás szerint ezeket a belső számokat egyes helyi fideszes jelölteknek is bemutatták, hogy munkára ösztökéljék őket, és ezzel az információval is ellensúlyozzák a hivatalos kommunikáció által keltett elbizakodottságot”

– idézi forrását Panyi.

Azt is írja, hogy beszélt több kormányközeli forrással is, akik azzal érvelnek, hogy

ha a Fidesznek sikerül három-négy pontra csökkentenie a hátrányát, a választási rendszer sajátosságai miatt – a választókerületi torzításoktól a külhoni szavazatokig – még akkor is parlamenti többséget szerezhetnek.

Az újságíró szerint ez azonban jelenleg „vágyvezérelt gondolkodásnak” tűnhet, különösen a Fidesz kampányát az elmúlt időszakban kísérő „bakik, botrányok és sorozatos következetlenségek” fényében.

A független közvélemény-kutatók legutóbbi publikált adatai ennél kisebb, de szintén Tisza-előnyt jeleznek: a 21 Kutatóközpont 35–28-at, míg a Medián 40–33-at mért a teljes népesség körében. Ezzel szemben a kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ, továbbra is Fidesz-előnyt kommunikálnak.

A felvetés, hogy a Fidesznek akár kevesebb szavazattal is meglehet a parlamenti többsége, a magyar vegyes választási rendszerre épül. A rendszer 106 egyéni választókerületi és 93 listás mandátumot ötvöz, a „győzteskompenzáció” pedig a nyertes jelöltekre leadott többletszavazatok egy részét is a pártok listás eredményéhez adja. Elemzések szerint ez a struktúra aránytalan mandátumbónuszt adhat a legerősebb egyéni körzeti teljesítményt nyújtó pártnak. Ezt a dinamikát tovább árnyalják a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó külhoni magyarok, akik csak pártlistára adhatják le voksukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.

„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”

– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.

A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.

Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".

„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.

A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és

szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”

A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.

A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.

A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: Trump érkezését lebegtetik Orbánék, de egy másik magas rangú amerikai politikus útját készítik elő
A kormányzati kommunikáció az amerikai elnök budapesti látogatásáról szól, de a valóságban JD Vance alelnök lehet a befutó. A meghívásán már több mint egy éve dolgoznak a háttérben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint.


Miközben a magyar kormány hetek óta lebegteti Donald Trump budapesti látogatását, nyugati diplomaták és kormányközeli források szerint sokkal valószínűbb, hogy nem a volt elnök, hanem JD Vance alelnök érkezik Magyarországra – írta a VSquare hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

A kormányfinanszírozású CPAC Hungary szervezői és Orbán Viktor is nyíltan beszélnek arról, hogy meghívnák Trumpot, azt állítva, hogy a stábja „időpontokat keres”, noha a látogatást nem erősítették meg. Az eredeti terv szerint Trump érkezését már januárban bejelentették volna, ez azonban nem történt meg. A kormánybarát narratíva most azt sejteti, hogy Trump akár meg is jelenhet a március 21-i CPAC Hungaryn.

Diplomaták ezt a nyilvános bizonytalanságot szokatlannak és kockázatosnak tartják, szerintük egy magas rangú vendég látogatását nem szokás úgy lebegtetni, hogy azt előzetesen nem biztosítják. Többen csekély esélyt látnak arra, hogy Trump egyáltalán eljön Magyarországra, hacsak fel nem elevenítik egy budapesti Trump–Putyin találkozó régóta szunnyadó ötletét.

Panyi felidézi, hogy Orbán Viktor egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: „Foly­tak erről köztünk egyeztetések… Megállapodás van arról, hogy a békecsúcs Budapesten lesz.” A miniszterelnök hozzátette: „Az amerikai elnök talán tartozik nekünk azzal a gesztussal, hogy eljön Magyarországra és köszönti a magyarokat… Ez tényleg elvárható tőle.”

Trump eddigi útitervei azonban mást sugallnak. Ismert európai vállalásai mindössze Davosra és a júniusi, franciaországi G7-csúcsra korlátozódnak, elnöksége idején pedig csak egyetlen volt keleti blokkbeli országot keresett fel: 2017-ben Lengyelországot.

A források szerint a sokkal reálisabb vendég JD Vance, akit Orbán lobbihálózata régóta környékez, és a budapesti látogatását már jó ideje készítik elő.

Panyi Szabolcs szerint erről már több mint egy éve írt: „miközben Orbán köre már 2026-os Trump-látogatásról szövögetett meglehetősen légből kapott terveket, ezzel párhuzamosan B tervként Vance-en is dolgoztak — olyan, az alelnökhöz közel álló amerikai jobboldali szereplők segítségével, akik már Budapesten élnek és Orbán fizetési listáján vannak.”

A CPAC Hungary-t az Alapjogokért Központ szervezi, amely jelentős közpénzes támogatásból működteti a rendezvényt. Orbán az elmúlt hónapokban többször állította, hogy egy amerikai–orosz „békecsúcs” Budapesten tartható, sőt a kormányközeli sajtó tényként is hivatkozott rá, miközben hivatalos, dátummal ellátott bejelentés nem született, és a terv komoly nemzetközi vitát vált ki.

Orbán Viktor legutóbb a pénteki Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt arról, hogy egyelőre nem tudja, mikor jön Trump Magyarországra. Az amerikai elnök egyébként szintén péntek reggel egy posztban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: