HÍREK
A Rovatból

Panyi Szabolcs: Donald Trump budapesti kampányfellépését jelentették volna be, de valami közbejött

Az amerikai elnököt a választási kampány hajrájára időzített CPAC Hungary rendezvényre hozták volna. A jelek szerint azonban a stábok nem tudtak megegyezni az időpontról.


Panyi Szabolcs egy Facebook-posztban vette sorra azokat a jeleket, amelyek szerinte arra utalnak, hogy Donald Trump budapesti kampányfellépését készülhettek bejelenteni, de valami közbejött. Az oknyomozó újságíró szerint a kormánypropaganda még december 29-én adott hírt arról, hogy január 8-án „nagy bejelentés lesz” a CPAC Hungary 2026 időpontjáról és meghívottjairól. Panyi állítja, a főszervező, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője azt is sejttette, hogy a rendezvény az eddigiektől eltérően márciusban lehet.

Panyi Szabolcs a szervezetről és a rendezvényről a következőket írja: „Az Alapjogokért Központ az Orbán-kormánynak az amerikai jobboldalra ráállított lobbiszervezete, mely áttéteken keresztül sokmilliárd forintnyi magyar adófizetői pénzből gazdálkodik. Az amerikai CPAC szélsőjobboldali-trumpista politikai gyűlések magyarországi mutációja azonban az elmúlt években egyetlen valóban fontos republikánus politikust sem tudott Magyarországra csábítani.”

Az újságíró szerint kormányközeli források régóta beszélnek arról, hogy a lényeg az idei, 2026-os rendezvény lesz, melyre legalább JD Vance alelnököt el akarják hozni, mégpedig azért, hogy Orbán Viktor mellett kampányoljon.

„Hogy a CPAC Hungary 2026-ot nem májusban szerveznék – ami mostani tudásunk szerint a választás időpontja után lenne –, hanem a kampány hajrájában, már önmagában egy erős jelzés, hogy mire készülnek”

– állítja Panyi.

Felidézi, hogy január 7-én, Orbán nemzetközi sajtótájékoztatóján a Reuters újságírója rákérdezett, van-e esély Trump vagy Vance magyarországi látogatására. Panyi szerint Orbán válaszának második fele – miszerint a tavaszi politikai rendezvényekre mindig szoktak jönni magas rangú amerikai vezetők – nem igaz, hiszen ilyenre még nem volt példa a CPAC Hungary történetében.

Az események ezután gyorsultak fel, írja az újságíró. „Mindenesetre ezt követően eljött január 8-a, amikor meg kellett volna történnie a »nagy bejelentésnek« a CPAC Hungary időpontjáról és meghívottjairól, ám bármiféle magyarázat nélkül ez elmaradt. Másnap, január 9-én viszont Orbán Viktor nyilvánosságra hozott egy jó egyhónapos, 2025. december 10-i keltezésű levelet. Ebben Donald Trump megköszöni Orbán meghívását Magyarországra, de csupán annyit ír, hogy stábja kapcsolatba lép Orbánéval az időpont egyeztetése miatt.”

Panyi Szabolcs a posztját azzal a következtetéssel és kérdéssel zárja, hogy az idővonal alapján úgy tűnik, a kormány Donald Trump budapesti látogatását akarta bejelenteni, de ez egyelőre nem jött össze. „Ami még izgalmasabbá teszi ezt a kavarást, az az, hogy vajon mi történne, ha esetleg Trump munkatársai nem találnak alkalmas időpontot a budapesti látogatásra 2026. április 12-e előtt?” – teszi fel a kérdést.

A CPAC Hungary-val kapcsolatos „nagy bejelentést” Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója egy december végi videóban ígérte január 8-ra. Január 5-i évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor is utalt arra, hogy tavasszal „magas rangú amerikai vezető” érkezhet Magyarországra. Miután a bejelentés elmaradt, a miniszterelnök január 9-én tette közzé Donald Trump levelét, Szánthó Miklós pedig „pár nap türelmet” kért.

A CPAC (Conservative Political Action Conference) magyar kiadása eddig jellemzően videóüzenetekkel és európai, illetve amerikai konzervatív vendégekkel zajlott, magas rangú, hivatalban lévő amerikai kormányzati szereplő személyes részvétele nélkül. Donald Trump 2024-ben és 2025-ben is videón köszöntötte a résztvevőket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk