A világjárványok a természet rombolásának következményei a WWF szerint

„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.

Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.

Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.

A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.

A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.

A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.

Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.

Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.

A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.

A Visegrád24 videója szerint a támadás után a tankerhajó óriási lánggal égett.

BREAKING:

A Russian ship, Arctic Metagaz, carrying gas was sunk off the coast of Libya by an unknown attacker.

All 30 crew members were rescued.

The tanker was under US and UK sanctions as part of Russia’s so-called “shadow fleet.” pic.twitter.com/zLh5c312LC

— Visegrád 24 (@visegrad24) March 4, 2026

A nemzetközi szankciók alatt álló, az orosz „árnyékflotta” részeként számon tartott hajó elleni akciót Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorcselekménynek” nevezte. Az orosz közlekedési minisztérium a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.

Az incidenst követően a líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a tanker elsüllyedt. Később azonban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyek tanúsága szerint a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt hajó a felszínen maradt.

Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.

Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.

Amikor a 444 újságírója telefonon elérte a Vas megyei jelöltet, a következő párbeszéd zajlott le:

– Jó napot kívánok, Magyar Pétert keresem.

– Milyen ügyben keresi?

– Önnel beszélek?

– Baszd ki, milyen ügyben keresi Magyar Pétert?

– 444 újságírója vagyok….

– Köszönöm szépen, viszonthallásra.

A Vas megyei 2-es körzetben a Fidesz jelöltje Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a TISZA Párté pedig Strompová Viktória. Rajtuk kívül indul a DK, a Mi Hazánk és a Gődény-féle NÉP Pártján jelöltje is. A körzet hagyományosan fideszes dominanciájú, de a 2024-es választásokon a TISZA Párt a vártnál jobban szerepelt a térségben. A TISZA jelöltjét, Strompová Viktóriát korábban Lázár János miniszter „szlovák asszonyként” emlegette. A függetlenként induló, bucsui illetőségű Magyar Péter a helyi sajtóban korábban önkéntes tűzoltóként jelent meg.

A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.

A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.

– jelentette be.

Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.