Nem mert belépni Ukrajnába a Barátság-vezeték miatt indult magyar küldöttség egyik tagja
A Barátság-vezeték állapotát felmérő magyar delegáció Czepek Gábor vezetésével érkezett Ukrajnába. Az ötfős csoportból egy ukrán útlevéllel is rendelkező tag a besorozástól tartva végül nem utazott el.
A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.
A Kárpátalján született, ukrán útlevéllel is rendelkező tag attól tarthatott, hogy a két ország - a pénzszállító lefoglalása után - mélypontra került viszonya miatt az ukrán hatóságok emlékeztetik őt a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelezettségére, és besorozzák.
A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.
„A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van, rajtam kívül velünk tart egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is”
– jelentette be.
Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.
A magyar felet mindezek ellenére fogadták Kijevben, ahol Czepek beszámolója szerint az energetikai tárgyalásukat egy légiriadó szakította félbe, ezért az óvóhelyre kellett vonulniuk.
A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.
A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.
A Kárpátalján született, ukrán útlevéllel is rendelkező tag attól tarthatott, hogy a két ország - a pénzszállító lefoglalása után - mélypontra került viszonya miatt az ukrán hatóságok emlékeztetik őt a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelezettségére, és besorozzák.
A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – Jozef Roháč vallott
Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.
Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.
A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.
A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.
A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.
Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Orosz szellemhajó sodródik Olaszország partjai felé, időzített bomba ketyeg a Földközi-tengeren
Az Arctic Metagaz nevű, 277 méteres orosz tanker Málta partjaitól 110 kilométerre sodródik. A hatóságok 5 tengeri mérföldes biztonsági zónát jelöltek ki a több ezer tonna cseppfolyós gázt szállító hajó körül.
Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.
A tanker jelenleg nagyjából 110 kilométerre van a máltai partoktól, nemzetközi vizeken.
A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.
Máltai közlések szerint a hajó az olaszországi Lampedusa szigete felé sodródik, ezt az információt azonban olasz részről egyelőre nem erősítették meg. Egyébként a tanker március 3-án, kedden gyulladt ki Líbia partjai előtt, miután a fedélzetén robbanások történtek. A 30 fős legénységet kimentették a hajóról. Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy tengeri drónnal támadta meg a hajót.
A Visegrád24 videója szerint a támadás után a tankerhajó óriási lánggal égett.
BREAKING:
A Russian ship, Arctic Metagaz, carrying gas was sunk off the coast of Libya by an unknown attacker.
All 30 crew members were rescued.
The tanker was under US and UK sanctions as part of Russia’s so-called “shadow fleet.” pic.twitter.com/zLh5c312LC
A nemzetközi szankciók alatt álló, az orosz „árnyékflotta” részeként számon tartott hajó elleni akciót Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorcselekménynek” nevezte. Az orosz közlekedési minisztérium a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.
Az incidenst követően a líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a tanker elsüllyedt. Később azonban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyek tanúsága szerint a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt hajó a felszínen maradt.
Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.
A tanker jelenleg nagyjából 110 kilométerre van a máltai partoktól, nemzetközi vizeken.
A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Baszd ki, milyen ügyben?” – A Vas vármegyei Magyar Péter fideszesnek tűnik, és csúnyán lerázta az újságírókat
A Vas megyei 2-es körzetben független jelöltként indul egy helyi férfi, akinek neve megegyezik a TISZA Párt elnökével. A 444 szeretett volna beszélni az Orbán Viktorral, és más fideszes nagyágyúkkal fotózkodó - elvileg független - jelölttel, de a Vas vármegyei Magyar Péter gyorsan letette a telefont.
Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.
A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.
Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.
Rendszeresen osztott meg fideszes tartalmakat, például Gyopáros Alpár vagy Vámos Zoltán helyi képviselők bejegyzéseit. Ezentúl közös fotója van Gulyás Gergely miniszterrel, Kocsis Máté frakcióvezetővel, Kövér László házelnökkel, Kubatov Gáborral, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Orbán Viktorral is.
Amikor a 444 újságírója telefonon elérte a Vas megyei jelöltet, a következő párbeszéd zajlott le:
– Jó napot kívánok, Magyar Pétert keresem.
– Milyen ügyben keresi?
– Önnel beszélek?
– Baszd ki, milyen ügyben keresi Magyar Pétert?
– 444 újságírója vagyok….
– Köszönöm szépen, viszonthallásra.
A Vas megyei 2-es körzetben a Fidesz jelöltje Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a TISZA Párté pedig Strompová Viktória. Rajtuk kívül indul a DK, a Mi Hazánk és a Gődény-féle NÉP Pártján jelöltje is. A körzet hagyományosan fideszes dominanciájú, de a 2024-es választásokon a TISZA Párt a vártnál jobban szerepelt a térségben. A TISZA jelöltjét, Strompová Viktóriát korábban Lázár János miniszter „szlovák asszonyként” emlegette. A függetlenként induló, bucsui illetőségű Magyar Péter a helyi sajtóban korábban önkéntes tűzoltóként jelent meg.
Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.
A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.
Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Félbevághatták a nyugdíjas ukrán tiszt mondatát, ezért tűnt úgy, hogy Orbán családját fenyegeti
A 75 éves Hrihorij Omelcsenko, volt ukrán képviselő szavait a kormánypárti sajtó vette át, ukrán fenyegetésként. A hírek után Orbán Viktor videóban hívta fel a lányát, jelezve, komolyan veszik a helyzetet, pedig a Telex utánajárása szerint Omelcsenko csak egy jelentéktelen politikai szereplő Ukrajnában.
Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint
a nyilatkozatot közvetlen fenyegetésként állították be, holott a teljes szövegkörnyezet egészen másról szólt.
A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:
„Vitya! Kitépjük a büdös nyelved, és odadobjuk a kutyáknak. Előbb fog a te neonáci véred folyni a Dunán, mint a ruszki olaj a Barátság vezetéken.”
Ezt a sokkal durvább megszólalást a magyar kormányközeli sajtó nem is nagyon emlegette, sokkal inkább fókuszáltak arra, amikor a miniszterelnök családját említette.
A kormányközeli médiában terjedő változatban a mondat így hangzott: „Orbán gondoljon az ő öt gyerekére és hat unokájára”. Az eredeti felvételen azonban a gondolatmenet itt nem ért véget, hanem így folytatódott: „Az ukrán gyerekek véréért nem kár? Drágább neki az orosz olaj, mint az ukrán gyerekek élete?”
A lap bemutatja azt is, ahogy a megvágott videót közlő eredeti Index-cikkből származó információ egyre inkább torzult a kormánypárti média más szegleteiben.
Míg az első cikkek még „ukrán üzengetésről” írtak, a későbbi címek már általánosságban „az ukránok” fenyegetéseként tálalták az esetet.
A hírek megjelenése után Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett egy videót, amelyben telefonon értesíti a lányát, hogy megfenyegették a családot, de nem kell megijedni, viszont komolyan kell venni a helyzetet.
Az újságírók egy kis háttérkutatást is végeztek az Orbánt, de a családját valószínűleg nem fenyegető illetővel kapcsolatban. Arra jutottak, hogy
a nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko már 2007 óta nem parlamenti képviselő, és az ukrán közéletben leginkább antiszemita összeesküvés-elméleteiről és önfényezéséről ismert. Az interjúban egy „Karma” nevű szervezet vezetőjeként hivatkozott magára, amelynek érdemi működésére semmi jel nem utal. Omelcsenko korábban is tett már súlyos, bizonyítatlan állításokat, például Julija Timosenko volt kormányfőt az orosz titkosszolgálat ügynökének nevezte, és beszélt arról is, hogy Ukrajna egy részéből „Új Jeruzsálemet” akarnak létrehozni ötmillió zsidó betelepítésével.
A Telex azt is állítja, hogy az interjú a Prjamij TV nevű, Petro Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető médium YouTube-csatornáján jelent meg, ahol a magyarországi hírverés idején mindössze 18 ezer megtekintésnél járt.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a módszer – amellyel egy marginális szereplő véleményét egy egész nemzet álláspontjaként tüntetik fel – ismert a médiamanipulációban.
Az újság által idézett szakkönyv szerint ezzel a technikával egy jelentéktelen forrásból származó állítást sokkal súlyosabbnak lehet beállítani, például amikor egy szélsőjobboldali, alacsony támogatottságú politikus véleményét „francia véleményként” közlik.
A videóval kapcsolatban a szakértők azt is felvetették, hogy mesterséges intelligenciával manipulálhatták, ugyanis Omelcsenko szája nagyon furcsán mozog.
Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint
a nyilatkozatot közvetlen fenyegetésként állították be, holott a teljes szövegkörnyezet egészen másról szólt.
A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
