Nem mert belépni Ukrajnába a Barátság-vezeték miatt indult magyar küldöttség egyik tagja
A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.
A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.
– jelentette be.
Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.
A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.
