50 éves vagyok, most leszek negyedikes

Felnőtt emberek, de életükben nem volt még a kezükben térkép, és volt, aki a nevét sem tudta leírni. Bagon pár hátrányos helyzetű felnőtt elhatározta, hogy befejezi az általános iskolát, pedig van, aki negyven éve hagyta ott a tanulást. A gyereknevelés és a munkába járás is nehezíti a dolgukat, ráadásul hamarosan itt az osztályozó vizsga, és izgulnak, nehogy butának gondolják őket.

“Egy volt nekem nehéz, a térkép. Életemben nem fogtam még a kezemben, nem tudtam rajta kiigazodni”. A 44 éves Léna tavaly vizsgázott életében először: a harmadik osztályos általános iskolai tananyagból kérdezték. A földrajzi atlaszra vonatkozó kérdés meglepte, és bár a hegységeket meg tudta mutatni, végül a tanárainak kellett közbelépniük, és elmondani a vizsgáztatónak, hogy a térképolvasásnál még nem tartanak a tananyagban.

A 27 éves Katrin a hetedikes anyagból vizsgázott, ő nagyon izgult, de végül remekül szavalt, és négyest kapott, az 50 éves Blankának pedig még gratuláltak is, amikor felmondta a második osztályos anyagot.

Bagon a szegénytelep 8 lakója döntött úgy tavaly, hogy újra nekifut az általános iskola befejezésének, miután évtizedekkel ezelőtt különböző okok miatt otthagyta az iskolát.

A telepen működő BAGázs Közhasznú Egyesület önkéntes tanárokat szervezett számukra, akik heti négy alkalommal tartanak foglalkozást. Most épp gőzerővel készülnek a január végi vizsgájukra, ami többeknek már az utolsó is lesz, ugyanis ezzel elvégzik a nyolcadik osztályt.

(Fotó: Magócsi Márton)

Bagon jártunk utána, miért nehéz egy felnőttnek elvégeznie az általános iskolát, mit szólnak a gyerekek ahhoz, ha iskolába jár az anyjuk, és mennyire tartanak a vizsgáktól azok, akik évtizedekkel ezelőtt már egyszer kibuktak az oktatásból.

Terhes lett, szégyellt suliba járni

Péntek estére teljesen megtelt a bagi szegénytelep szélén álló konténer. Kint bokáig érő hó akadályozta a mozgást, bent viszont jó meleg volt, az asztalokat pedig úgy tolták össze, hogy a diákok kisebb csoportokat alkothassanak. Az egyik asztalnál a tanár arról magyarázott, hol helyezkedik el Győr és mi különbözteti meg a dombot a hegytől. A másiknál a fizikai mértékegységekről volt szó.

Az oktatás a BAGázs telepszéli konténerében folyik (Fotó: Magócsi Márton)

A tanárok általános iskolai anyagot tanítottak, a diákok azonban mindannyian felnőttek voltak. Két asszonynak még a gyereke is ott volt, őket a BAGázs önkéntes tanárai egy tabletes játékkal próbálták lefoglalni.

A képzés 2016 januárjában indult, ebben nagy szerepe volt a 27 éves telepi lánynak, Katrinnak. A kétgyermekes nő a hetedik osztályig jutott az iskolában gyermekkorában, mielőtt abbahagyta a tanulást. “Terhes lettem az első gyerekemmel, és szégyelltem suliba járni” – mondta. Akkor megbeszélték ugyan az igazgatóval, hogy magántanulóként folytatja, de végül nem végzett el több osztályt.

A 27 éves Katrin anno a hetedik osztályig jutott, de most egy év tanulás után befejezheti az általánost (Fotó: Magócsi Márton)

“Sokszor eszembe jutott ez később” – mesélte. Mai fejjel már semmi szégyellnivalót nem látna benne, ha terhesen kellene iskolába mennie, a végzettség hiányát viszont megérezte: hiába akart, még szalagmunkásnak sem tudott elszegődni Gödöllőre. Amikor pedig elkezdett dolgozni a bagi önkormányzatnál közmunkásként, arra is rájött, hogy az a pénz kevés lesz számára.

Ekkor a helyi családsegítőhöz fordult, hogy nem tudnak-e neki esti iskolát javasolni, de a közelben nem volt ilyen lehetőség. Ezután kereste meg a BAGázst, ők pedig végül a Lehetőségek Iskolájával közösen szerveztek felnőttképzést Bagra. A legfiatalabb diákjuk 19, a legidősebb pedig ötven éves.

Nem merte otthon hagyni a gyerekeit

A pénteki esti órán öt bagi felnőtt ült az összetolt asztaloknál, és hallgatta a tanárokat. A létszám erősen foghíjas volt: hárman is az utolsó pillanatban mondták, hogy nem tudnak jönni. Piroska napközben kérte el magát, mert elromlott a bejárati ajtó zárja a házában, és azt mondta, nem meri otthon hagyni felügyelet nélkül a gyerekeit. Attól fél, hogy idegenek nyitnak be hozzájuk, a környéken ugyanis probléma a drogfogyasztás.

Pénteken foghíjas volt a csoport, van, aki munkája miatt nem tudott jönni, másnak a családtagját kellett ápolnia (Fotó: Magócsi Márton)

Léna az utolsó pillanatban ment el, miután megtudta, hogy az egyik családtagja kórházba került. Még egy középkorú férfit vártak az órára, ő azonban már napközben jelezte, hogy a munkahelyén kell túlóráznia. Ő két állásban is dolgozik.

A munka és a gyerekek – Molnár Zsuzsanna, a BAGázs felnőttoktatási programkoordinátora szerint ez a két dolog nehezítheti a felnőttek iskolába járását.

Tavaly például többen jártak még a képzésre, sokan pedig a kiskorú gyerekeiket is magukkal hozták. Ez azonban hosszútávon nem volt fenntartható, mivel nem tudták megoldani a gyerekek felügyeletét, a többségében tíz év alatti gyerekek pedig zavarták a tanítást.

“Akkor tud valaki rendszeresen eljönni, ha van valaki otthon, aki vigyáz a gyerekekre” – mondta Molnár Zsuzsanna. Vannak tanulók, akik ezt meg tudják oldani, de olyan idősebb diákjuk is van, akinek a lánya is szívesen járna képzésre, de egyiküknek mindenképpen otthon kell maradnia a gyerekekkel, így választaniuk kellet, hogy kettőjük közül ki jár iskolába.

A két- és három műszakos munkarendek szintén nem segítenek a tanulásban. Ha valaki csak így kap állást, az nem fog tudni órára járni, de “nyilván nem lehet azt mondani, hogy ne menj el pénzt keresni”. Hivatalos ügyeket intézni át kell járni Bagról Gödöllőre, az megint csak elviheti az egész napot. “Ez az oktatási forma megkívánja a rugalmasságot” – mondta Molnár Zsuzsanna. Benne van a késés vagy a hiányzás, ilyenkor igyekeznek ezt a következő alkalommal bepótolni.

Nem tudják hazavinni a leckét

A munka, a gyereknevelés és a háztartás mellé azonban otthon is nehéz beilleszteni a tanulást. “Van egy 13 éves lányom, ő hetedikes, én meg most járom a négyet” – mondta Léna. A saját gyerekén kívül azonban az öccse négy gyermekére is ő főz, emellett pedig dolgozik is a BAGázsnál: ő nyitja és zárja például az egyesület konténerét, ő a program telepi koordinátora, ezért van, hogy csak este 9-re ér haza. “Aztán ott a gyerek, vacsora, fürdés” – sorolta. Mosógépe sincs, így kézzel szokott mosni.

Léna öt gyerekre főz, dolgozik, mindezek mellett szeretné befejezni az általánost (Fotó: Magócsi Márton)

Mindezek mellé pedig nem fér bele, hogy otthon is tanuljon, ezért számára csak az jelenti a tanulóidőt, amennyit a képzésen tölt. “Volt, hogy próbáltam rá időt szakítani otthon, kifeküdtem az ágyba, de elaludtam” – mondta. Olyan viszont már előfordult, hogy segítséget kérjen a 13 éves lányától, például megkérte, hogy magyarázza el a szorzótáblát. Léna harmadikos korában hagyta ott az iskolát, ugyanis a kisebb testvérére kellett vigyázni, míg a szülei dolgoztak.

Katrin szintén két gyerek mellett jár közmunkásként dolgozni, majd esténként az iskolába is. “Kevés az időm a gyerekekre, de szerencse, hogy a szüleim tudnak velük foglalkozni. Ha nem velük laknék, akkor most nem itt ülnék” – magyarázta. A 38 éves Piroskának öt lánya van, és ő sem hordja haza a tananyagot, leginkább azért, mert a legkisebb mindig kineveti, amikor az olvasást gyakorolja fennhangon.

Blanka ötvenévesen is visszaült az iskolapadba (Fotó: Magócsi Márton)

Az ötvenéves Blanka a másik végéről fogja meg a problémát, és szándékosan viszi haza a leckéjét a gyerekeinek. “Azt mondtam, hogy nem értem, pedig tudtam, viszont kikértem a segítségüket” – mondta. Ők pedig örömmel segítettek, Blanka szerint ráadásul amióta az unokái látják rajta, hogy ő is iskolába jár, maguk is szívesebben mennek, pedig korábban volt, hogy kimaradtak, csavarogtak.

Ne gondolják, hogy buta vagyok

A bagi felnőtteknek január végén lesz a második osztályozó vizsgájuk, ketten a nyolcadik osztályt fogják ezzel elvégezni (a felnőttoktatásban egy osztálynyi általános iskolás anyagot egy fél év alatt lehet elvégezni). Számukra azonban a vizsgaszituáció egyáltalán nem megszokott, sokan közülük tavaly vettek részt életükben először felmérésen, akkor ráadásul a vizsgáztatók utaztak ki Bagra, most viszont nekik kell Budapestre menniük.

“Matekból és történelemből kevésbé vagyok jó” – mondta Katrin. A versmondást viszont imádja, régen még szavaló versenyekre is járt. Szerinte tavaly is elsősorban amiatt kapott négyest, mert szépen mondta fel a Himnuszt és a Szózatot.

Viszont nagyon izgult. “Képzeld el, volt, hogy az egyik vizsgáztató feltette a kérdést, megválaszoltam, és közben egy másikra is rákérdezett, erre nagyon belezavarodtam” – mesélte. Most attól fél, hogy a vizsgáztatón kívül mások is ott lesznek. “Attól lámpalázat kapnék, és tuti nem mernék megszólalni… lehet rosszat válaszolok, ne gondolják azt, hogy buta vagyok” – mondta. Majd hozzátette, hogy azért higgadt lesz, és számít arra, hogy sikerülni fog. Azzal meglenne a nyolc osztálya, és kereshetne mást a közmunka helyett.

Dzsennifer és Katrin végzősök, ha minden jó megy, akkor január végén befejezik a nyolcadik osztályt (Fotó: Magócsi Márton)

A bagiak közül mindenki másképp készül a január végi vizsgára. A 19 éves Dzsennifer szintén a nyolcadikat fejezi be, ő takarítás közben hallgat leckéket a Youtube-on. Blankának az olvasás megy rosszul, így ő felolvas otthon, leginkább egy mesekönyvből. Akinek pedig nincs lehetősége otthon tanulni, azzal az órákon próbálnak minél több mindent átismételni.

Még évekig kell tanulniuk

Tavaly már volt olyan bagi, aki sikeresen befejezte a nyolcadik osztályt, a helyiek szerint neki el is kezdtek valóra válni az álmai:

elkezdett vezetni tanulni, hamarosan pedig új munkahelyen kezdhet.

Sokak viszont még évekre vannak ettől: Blankának, Lénának, Piroskának még több mint két év, mire eljutnak a nyolcadik osztály befejezéséig.

Van, aki már a nyolcadik osztálynál tartanak, a legtöbben azonban még évekre vannak tőle (Fotó: Magócsi Márton)

“50 éves vagyok, és most leszek negyedikes”

– mondta Blanka. Ö nagyon elhivatott, sőt, azt is pedzegette már, hogy utána is folytatja a tanulást. Piroska fejében viszont már megfordult, hogy abbahagyja, pedig még csak most fejezné be a harmadik osztályt. Ő amiatt kezdte el a képzést, hogy azzal jobb munkahelyet tudjon majd találni magának, időközben azonban beteg lett, szívinfarktust kapott, és valószínűleg nyugdíjazni fogják. “Nincs semmi értelme, dolgozni már úgysem tudok menni” – mondta.

Végül azonban meggondolta magát, mégis szeretné befejezni, és megszerezni a nyolc általánost. A lányai is azt tanácsolták, hogy tanuljon tovább. Ők már mind elvégezték az általános iskolát. “Talán két év? Vagy négy? El fog telni egy-kettőre, aztán majd végigballagom az utcát” – mondta nevetve.

A BAGázs munkatársai szerint a tanulóknak meg van a kellő késztetésük ahhoz, hogy befejezzék a képzést, és ők is megpróbálnak ehhez megadni minden támogatást. Hiába telik ez még évekbe, sokaknak már most sikerélményt adott a tanulás.

Ibolya azért kezdett el újra tanulni, hogy le tudja írni nevét (Fotó: Magócsi Márton)

Ibolya idén lesz 51 éves, és már negyven év telt el azóta, hogy otthagyta az általános iskolát. “Nem voltak szüleim, csavarogtam, nem volt, aki biztasson” – mondta szomorúan. Tavaly, mikor ki kellett kérnie az akkori bizonyítványát, még el is sírta magát.

Azért kezdte el a képzést, hogy le tudja írni a nevét, ha jelentkezik egy munkahelyre.

“Türelmesek és kedvesek voltak velem a tanárok, nem is hittem volna, de addig mondták nekem, mire megtanultam azt a betűt” – mondta. Ma már le tudja írni a nevét.

Címkép: Magócsi Márton

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra, ha még több hasonló cikket olvasnál, keresd az Abcúgot!