SZEMPONT
A Rovatból

130 ezer magyar nem tud leállni a szerencsejátékkal

Mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy függővé váljon, de vannak csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek. Mint például a fiatalok.
Albert Ákos írása az Abcúgon, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2017. május 18.



Hiába tűntek el az országból a játékgépek, még mindig rengeteg a szerencsejáték-függő, veszélyeztetettek a szegények és a fiatalok is. A magyarok többsége már iskolásként kipróbál valamilyen szerencsejátékot, több mint százezer embernek pedig ez később súlyos problémát okoz az életében.

Utánajártunk, mennyire veszélyes a lottó, a kaparós sorsjegy, és hogyan trükköznek a kaszinóban a félkarú rablóval!

A világ egyik legnépszerűbb kártyajátéka a Texas Hold’em póker. A francia kártya öt lapja kerül az asztalra, kettő kézbe, a játékosok pedig körökben licitálva, egyre nagyobb téteket felrakva igyekeznek elnyerni a társaik pénzét. Egyes játékosok hajlamosak azt állítani, hogy a póker nem is szerencsejáték, valójában azonban három olyan tényező is megtalálható benne, amelyet ma Magyarországon a szerencsejáték-függőség kialakulásának legfontosabb tényezőiként tartanak számon.

Először is, a játék egyes elemei sugallhatják azt, hogy kellő szakértelemmel, rátermettséggel befolyásolható vagy kiszámítható a játék végkimenetele. Ha nyerünk, azt öröm, sőt a játékostársak részéről elismerés követheti. Végül pedig a tétnagyság sincs előre megszabva, a no limit játékok tétjeinek határa a csillagos ég, azaz lényegében bármennyi pénzt el lehet bukni vele.

A kutatások szerint a leginkább ez a három dolog, a bejósolhatóság, az eufória és a változtatható tétnagyság a jellemző azokra a szerencsejátékokra, amelyeket ma Magyarországon a szerencsejáték-függők a leginkább kedvelnek.

De mi a helyzet az ország minden sarkában kapható lottóval és kaparós sorsjeggyel? És egyáltalán hány olyan ember van ma Magyarországon, aki kórosan sokat szerencsejátékozik?

A magyarok fele játszott már valamilyen szerencsejátékkal

Ha függőségekről van szó, akkor két csoportról beszélhetünk: kémiai és viselkedési függőségről. A szerencsejáték értelemszerűen az utóbbiba tartozik, és bár itt nincs jelen alkohol vagy drog, a tünetek, a viselkedési jellemzők és még a kiváltó okok is nagyon hasonlóak – mondja Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékéknek vezetője.

abc1

Lóverseny a Városligeti Lóversenytéren, 1912 – Forrás: Fortepan

A játékfüggő erős késztetést érez arra, hogy játsszon, nem tud ellenállni a játéknak, amiért hajlandó feláldozni az életének más, fontos részeit. Például a munkáját, a családját, a hobbiját. Demetrovics szerint a függőség miatt nagyon hamar hatalmas összegeket lehet elveszíteni, adósságokat felhalmozni, de hangsúlyozni kell, hogy ez egy betegség. A kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszhatnak, de fontosak az érintett pszichológiai jellemzői, és az is, hogy milyen környezeti hatások érik. Általában az impulzívabb, a magasabb kockázatvállalású emberek veszélyeztetettebbek.

Az ELTE PPK kutatói rendszeresen végeznek kutatásokat azért, hogy megismerjék a szerencsejáték-használatot, illetve a problémás szerencsejátékosokat (a munkájukat a Szerencsejáték Zrt is támogatja a társadalmi felelősségvállalási programja keretében). “Ez a társadalmi önismeretünk része” – mondta az Abcúgnak Paksi Borbála, a kutatás egyik készítője.

A legutóbbi, 2014-es kutatásuk alapján Magyarországon a népesség valamivel több mint fele játszott már életében valamilyen szerencsejátékot, a népesség közel negyedének az életében pedig már volt olyan időszak, amikor heti rendszerességgel szerencsejátékozott. Ha nem az egész élethosszt, hanem csak az elmúlt egy évet nézzük, akkor kijelenthető, hogy a 18-64 éves lakosság (azaz, az aktív, felnőtt népesség) 41,6 százaléka játszott a közelmúltban valamilyen szerencsejátékot. Ez megközelítőleg 2,5-3 millió ember.

Ennek a 2,5-3 millió embernek a többsége (majd 90 százaléka) azonban problémamentesen játszik: köztük van a minden héten lottózó nyugdíjas, a kaparós sorsjegyet vásárló egyetemista és a tippmixelő drukker is. A problémás játékosok számának megállapítására külön módszereket alkalmaznak, olyan kérdéseket tesznek például fel, hogy az illető szokott-e kölcsönkérni a játék miatt, vagy hogy gyakran gondol-e a szerencsejátékra.

Mindezek alapján a kutatók azt az eredményt kapták, hogy a 18-64-es korosztály öt százalékának volt a közelmúltban (azaz a megkérdezés előtti évben) problémája a szerencsejátékkal, az 5-ből két százalék pedig közepesen vagy kifejezetten problémás csoportnak számít. Ez 134 ezer embert jelentene, a statisztikai hibahatár miatt azonban lehetetlen pontos számot mondani, de az biztos, hogy legalább 70 ezren vannak, a számuk pedig megközelítheti a 200 ezret is. Ők azok, akiknek jelenleg is súlyos problémát okoz a túlzásba vitt szerencsejáték. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentése szerint a tiltott drogokat fogyasztók száma 150 ezerre tehető a felnőttek körében.

A fiatalok kapnak rá leginkább a játékra

“Problémás játékhasználatról akkor beszélünk, ha a szerencsejátékozás következtében a játékos személyes vagy társadalmi működésében problémák jelentkeznek, azaz, ha valakinek a kapcsolataira, a pénztárcájára, a munkájára vagy a lelki egészségére nézve a játék problémát jelent” – mondta Paksi Borbála. Mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy függővé váljon, de vannak csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek.

A kutatásból kiderült például, hogy

• az idősebbek többet játszanak, mint a fiatalabbak,

• a férfiak körében magasabb nem csak a játékosok, de a problémás játékosok száma is,

• a nagyobb településeken élő,

• a szegényebb,

• a munkanélküli,

• illetve az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek között szintén nagyobb arányban találni problémás játékosokat.

Külön ki kell viszont emelni a fiatalokat.

A kutatásokból ugyanis kiderült, hogy minél fiatalabban kezd el valaki szerencsejátékozni, annál nagyobb az esély arra, hogy problémás játékossá váljon,

másrészt pedig hiába játszanak többet az idősebbek, a fiatalabbak körében nagyobb arányú a problémás játékhasználat. Sőt, a 18 éven aluliak még a fiatal felnőtteket is verik, ha függőségről van szó.

Az ELTE külön kutatást végzett 2015-ben a serdülő korosztály játékhasználati szokásairól. A 12-20 éves fiatalok szokásait vizsgálták, és arra jutottak, hogy a 7-14. évfolyamra járó diákok közel háromötöde (58 százaléka) játszott már életében szerencsejátékot, a korosztály tizede pedig rendszeres játékosnak számít, azaz heti szinten játszik, annak ellenére is, hogy 18 éven aluliaknak tilos szerencsejátékoznia.

Ez azért probléma, mert míg a felnőtt népességben a problémás játékhasználók aránya 5 százalék, addig a diákok körében mindez 17 százalék. A kutatás szerint az esély arra, hogy a gyerek kapcsolatba kerüljön a szerencsejátékkal, 13 éves korig csupán húsz százalékos, ez azonban 18 éves korig 75 százalékra kúszik fel, azaz középiskolás korban a legtöbb diák kipróbál valamilyen szerencsejátékot. “Tekintettel arra, hogy fiatalkorban kezdett szerencsejáték nagyobb kockázatokat hordoz, különösen fontos lenne, ha prevenciós programokkal ki lehetne tolni az első szerencsejátékozás időpontját” – mondta Paksi Borbála. Érettebb fejjel ugyanis kevésbé jelenthet veszélyt a játék.

Trükköznek a nyerőgépekkel

A függőség kialakulása tekintetében egyes játékok nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások. “Minden addíciónál központi jelentőségű az azonnaliság. A heroin sem lenne problémás szer, ha az adagolást követően csak két héttel fejtené ki a hatását, hiszen senki sem használná” – magyarázta Demetrovics Zsolt. A lottó például ilyen szempontból nem veszélyes.

"
Aki egy hetet képes várni arra, hogy megtudja, nyert vagy nem nyert, ott kevésbé valószínű a függőség

– mondta Demetrovics.

Fontos, hogy a játékos milyen gyorsan tud újra fogadni, és az is, hogy tudja-e szabályozni a tét nagyságát. A kaparós sorsjegy például bármikor újra vásárolható, s ez plusz kockázatot jelent, igaz a tét fix, ami viszont kisebb veszély. Demetrovics szerint fontos még az úgynevezett “majdnem nyertem” érzés is. “Ezt az a jelenség, amikor valaki veszít, de úgy érzi, hogy közel állt a nyeréshez” – mondta Demetrovics. Ilyen például, amikor a lottóban a 49-es helyet a 48-ast húzzák ki. Ilyenkor a játékos nagyobb eséllyel játszik újra, pedig valójában a húzásnak semmi köze sincsen ahhoz, hogy az ő tippje mennyire állt közel a kihúzott számhoz.

Jó tudni, hogy míg a lottóban ez is a véletlenen múlik, addig a sorsjegyeknél vagy a nyerőautomaták esetében a játékszervezők manipulálnak a jelenséggel. Ezért jön ki például a nyerőgépen sokszor két ugyanolyan forma (azaz csak a harmadik hibádzik), így a játékos úgy érzi, nem sok hiányzott a nyeréshez, és újra játszik.

A lottó oké, a póker viszont nagyon nem

De mivel játszanak a magyarok?

“A lottótípusú játékok a leginkább elterjedtek, a felnőtt népesség fele játszik vagy játszott már ötöslottóval” – mondta Paksi Borbála. A második helyen a hatos lottó áll, majd a kaparós sorsjegyek következnek, végül a skandináv lottó van még az élmezőnyben.

Ez jó hír, a lottó típusú játékok ugyanis nem számítanak kockázatos játékfajtának. Az ELTE rangsorolta is a játékokat az alapján, hogy mekkora kockázatot jelentenek.

A legveszélyesebb játékok ez alapján a nyerőautomaták, az élő, illetve az online kaszinók, az élő, illetve az online póker, de magas kockázatot hordoz a lóverseny és más sportfogadás is.

A lottójátékok alacsony kockázatú játékoknak számítanak, a tippmix, a kaparós sorsjegyek és a puttó pedig közepes kockázatúnak.

abc2

Texas Hold’em póker

Ez rávilágít arra is, hogy a szerencsejáték-függőség valójában nem azon áll vagy bukik, hogy az ember milyen gyakran szerencsejátékozik, hiszen a legnépszerűbb és leggyakrabban játszott játékok épphogy nem számítanak kockázatosnak, míg a kockázatos játékokat valójában nem játsszák sokan. A gond az, hogy a problémás játékosok körében nem a lottó a legnépszerűbb játék, hanem a sokkal veszélyesebb sportfogadások. A különösen veszélyeztetett korcsoportnak számító fiatalok körében pedig olyan közepes és magas kockázatokat jelentő játékok a leginkább népszerűek, mint a tippmix, a póker vagy a kaparós sorsjegy.

Degeszre keresik magukat a játékszervezők

A szerencsejáték jó biznisz, Magyarországon legálisan viszont csak pár piaci szereplő forgalmazhat vagy szervezhet játékokat. A mainstream szerencsejáték szervezést az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. bonyolítja. Ők szervezik a lottósorsolásokat, a sportfogadásokat és ők árusítják a kaparós sorsjegyeket is. Ezzel irdatlan mennyiségű pénzt keresnek, 2015-ben a bevételük közel 350 milliárd forint volt.

A cégről viszont elmondható, hogy komolyan is veszi a játékfüggőség kialakulásának veszélyeit.

Az Abcúg kérésére össze is foglalták, mit tesznek a függőség kialakulásának megelőzéséért:

• Egyrészt csak alacsony és közepes kockázatú játékokat forgalmaznak (a legkockázatosabb játékaik a kaparós sorsjegyek).

• A reklámjaik nem célozhatnak sem 18 éven aluliakat, sem olyan érzékeny csoportokat, mint például a játékfüggők.

• Az internetes felületen a játékosok korlátozhatják a saját játékukat, limiteket állíthatnak be, sőt, akár ki is zárhatják magukat a játékból hónapokra vagy akár örökre.

• Együttműködnek az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal és az ELTE szerencsejátékos segélyvonalával, valamit tájékoztató füzeteket adnak ki és működtetnek egy weboldalt is kifejezetten a függőséggel kapcsolatosan, ez a www.maradjonjatek.hu.

• „Játék határokkal” – néven prevenciós programot indítottak általános és középiskolás diákok részére.

Az igazán kockázatos játékokat azonban nem a Szerencsejáték Zrt., hanem a kaszinók szervezik. A nyerőautomata és az élő kaszinózás a legveszélyesebb játékfajták, lényegében minden olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely elősegítheti a játékfüggőség kialakulását.

A magyar kormány 2012-ben lényegében betiltotta a nyerőgépezést Magyarországon és néhány kivételtől eltekintve bezáratták a kaszinókat is. A megmaradt helyekre állami koncessziót írtak ki.

Így végül ma Magyarországon 9 helyen működhet élő kaszinó (5 hely Budapesten működik, a többi vidéki nagyvárosokban) és 8 helyen kártyaterem.

Mivel az élő kaszinó és a nyerőgépek számítanak a legkockázatosabb játékoknak, ezért e-mailben végigkérdeztük az összes magyar kaszinót arról, hogy van-e bármilyen társadalmi felelősségvállalási programjuk, vagy támogatnak-e bármilyen prevenciós kezdeményezést a játékfüggőség elkerülése végett. Érdemi választ csupán a legnagyobb cégtől, a budapesti kaszinókat üzemeltető, 2015-ben hatmilliárd forintos nyereséget termelő Las Vegas Casinótól kaptunk. Ők azt írták, hogy a kaszinóik működése mindenben megfelel a törvényeknek, a recepción például elérhetőek a játékosvédelmi tájékoztatók, a játékosvédelmi zöldszámot jól látható helyre kifüggesztették, az alkalmazottaik pedig kérdés esetén készséggel állnak a vendégek rendelkezésére.

Következő cikkünkben egykori játékfüggők mesélnek arról, hogyan kezdtek el játszani, mit veszítettek vele, és végül hogyan tudták kezelni a szenvedélybetegséget.

A játékfüggőséggel foglalkozó szervezetek elérhetőségeit itt találja, az ELTE játékfüggőknek szóló segélyvonalát a 06 (1) 411–6778 telefonszámon érheti el, a Névtelen Szerencsejátékosok közösségét pedig itt találja (és ezen a telefonszámon érhetőek el: +36-20-462-8304).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk