ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 dolog, amit semmiképp ne mondj egy állásinterjún

Ha megfogadjátok ezeket a tippeket, sokkal nagyobb eséllyel lesztek ti a biztos befutók.


Végigolvastuk több álláskereséssel foglalkozó vagy tanácsadócég Facebook-oldalát is. A hozzászólásokból az derül ki, hogy sokan sajnos már a személyes találkozás előtt elég rossz benyomást alakítanak ki magukról a kommentjeik tartalma, stílusa és a profiljuk miatt. Lehet, hogy jó szakemberek, kiváló munkaerők, de az állandó méltatlankodás, értetlenkedés, a korábbi munkaadók folyamatos szapulása negatív színben tünteti fel őket. Szóval erre is érdemes odafigyelni, de a személyes interjún persze nagyon sok múlik. Következzen néhány tipp, hogy a személyes elbeszélgetés gördülékenyebb és sikeresebb lehessen.

Senkit nem akarunk hazugságra buzdítani, nem ez a célunk. Csak van, ami nem feltétlenül tartozik azokra, akik az állásinterjún titeket meghallgatnak, illetve van, ami nagyon rossz fényben tüntethet fel titeket. Az legfontosabb persze az, hogy ne késsetek, inkább legyetek ott hamarabb. Ha már a személyes meghallgatásra sem értek oda időben, akkor joggal feltételezik fel rólatok, hogy a munkakezdés idejét sem veszitek majd komolyan.

1. Negatívumokat ne említsetek a volt munkahelyről, a volt munkatársakról

Gyakori kérdés, hogy miért hagytátok ott az előző munkahelyet. Nagyon rosszul veszi ki magát, ha valaki panaszkodni kezd az előző munkáltatójára vagy a régi kollégáira. Ez akkor is így van, ha ott rosszul bántak vele, ha kiközösítették, fúrták vagy lehetetlenné tették a munkáját. Sokkal jobb, ha szakmai dolgokra hivatkoztok: például, hogy nem volt előre lépési lehetőség, tanulási lehetőség, a munkakör már nem nyújtott több kihívást, nem a szakképzettségeteknek és a megszerzett gyakorlatnak megfelelő feladatokat kaptatok és a többi.

2. Nem kell beszámolni részletesen egy állás megszűnéséről

Ha megkérdezik, miért szűnt meg az előző munkahely, miért léptetek ki, akkor a jó válasz rövid és a lehetőségekhez mérten objektív: közös megegyezéssel távoztam; nem volt továbblépési lehetőség; szeretnék szakmailag fejlődni, és a korábbi munkakörömben már mindent elértem, ami lehetséges volt; megszűnt a cég, ahol dolgoztam; csoportos létszámleépítés volt.

allas2

3. Vigyázzatok, milyen részletesen beszéltek magatokról

Hogy ne tűnjetek szószátyárnak, olyan embernek, aki csak fecseg, egy-egy kérdésnél szorítkozzatok a lényegre. Biztosan belekérdeznek az önéletrajzban feltüntetett adatokra, munkakörökre, ezért otthon gyakoroljátok, hogy tudtok magabiztosan és lényegre törően beszélni az ott leírtakról. Miért kérdezik meg, amit már leírtál? Hogy kiszúrják, ha esetleg valamilyen valótlanságot állítottál.

4. Ne keverjétek bele az interjúba a magánéletet

Senkit nem érdekel, mi van a párotokkal, a családtagokkal, a háziállatokkal. Éppen ezért, ha a szabadidőről kérdeznek, akkor ne a családi életről és a nagyon romantikus kirándulásaitokról meséljetek. Ehelyett az aktív pihenésbe illő tevékenységeket mondjátok el, tárgyilagosan: szerettek kirándulni, sportolni, beszéljetek arról, ha valahol önkéntesek vagytok. A sport például annak a jele lehet, hogy megfelelő az állóképességetek, és be tudjátok osztani az időtöket. Állatokkal, állateledelekkel foglalkozó cégeknél azonban a háziállat hatalmas plusz pont. Jótékonysági tevékenységeiről ismert vállalatoknál pedig az önkéntes munkátok keltheti fel a figyelmet - jó értelemben véve. Ha pedig van valami olyan hobbitok, ami kapcsolódik a megcélzott munkához, vagy olyan képességeket igényel, amit majd itt is használhattok, feltétlenül azt vegyétek az első helyre.

sport

5. Soha ne mondjátok, hogy mit NEM tudtok azokból az ismeretekből, amelyeket feltüntettetek az önéletrajzban

Mindenkinek vannak gyengébb pontjai, de ne hívjátok fel erre a figyelmet.

allas4

6. Ne problémázzatok azon, hogy nem a lakhelyetek közelében van a leendő munkahely

Előfordul, hogy azon bukik el a beszélgetés, hogy a jelentkező hőbörög a távolságok miatt. Ha valóban szükségetek van a munkára, mert nincsen egyéb jövedelmetek, bevételetek, akkor szóba sem érdemes hozni, hogy naponta másfél-két órát kellene utazni. Más kérdés, ha gyerekeitek vannak, ha beteg van a családban stb., és minden perc számít. Lehet, hogy a munkahely talál/keres megoldást, például beszállna a benzinpénzbe. A lényeg, hogy kulturált hangnemben tárgyaljatok.

7. Vigyázzatok, mit említetek gyengeségként!

Sokszor előfordul, hogy a jelölteket arról kérdezik, szerintük milyen jó és rossz tulajdonságaik vannak. Kisebb társaságban teszteltük az ismerőseinket, hogy ők mit felelnének erre a kérdésre. Nos, a következő válaszokat semmiképpen nem javasoljuk: "Reggel nem tudok időben felkelni." "Utálom a csapatmunkát és a szereplést." "Mindig, mindenhonnan elkések." "Lassan dolgozom." Mit lehet a jó válasz? Olyasmi, amiből nem az jön le, mintha kerülnénk a munkát. Például: "Inkább a háttérmunkát szeretem, a vezetést és irányítást másra bízom." "Maximalista vagyok." "Valaki a szememre vetette, hogy túl precíz vagyok. Szerintem a pontosság és alaposság nagyon fontos a munkámban."

allas3

8. Ne mondj kategorikusan nemet feladatokra

Ha már az elején csapkodod az asztalt, hogy mit NEM fogsz és NEM akarsz csinálni, vesztett ügyed van. Azt viszont már az állásinterjún tisztázd, mihez értesz, melyek az erősségeid, és miben nem szereztél még gyakorlatot. Nem érdemes lódítani, egyrészt mert segítenek a betanulásban, másrészt pedig úgyis minden kiderül élesben. Mi ismerünk olyan cégeket, ahol ha valamilyen feladatra nem tökéletesen passzol a jelentkező, de szimpatikus nekik, felajánlanak a szabad pozíciók közül egy másikat.

9. "Bár nem tudom, mivel foglalkozik a cég, szívesen dolgoznék itt"

"Még nem is hallottam Önökről, de megtetszett az álláshirdetésük". Ez úgy tűnik, mintha titeket nem is érdekelne az adott cég. Ne menjetek úgy egy vállalathoz sem, hogy előtte nem informáljátok le, nem nézitek meg, mi áll a honlapjukon, milyen partnerekkel működnek együtt, milyen a Facebook-oldaluk stb. Ha állásközvetítőkön, személyzeti tanácsadókon keresztül keresnek új munkatársat, akkor is ki kell derülnie az interjúig, hogy melyik cég ez, vagy legalábbis milyen területen működik, mivel foglalkozik. (Aki túlságosan is titkolózik, az el akar valami fontos dolgot rejteni a munkavállalók elől.)

interjukerdesek

10. "Vegyenek föl, bármit megtanulok, bármit megcsinálok!"

Sajnos ez azt sugallja, hogy az illető nem biztos, hogy ért ahhoz, amit csinál, csak kétségbe van esve. A legritkább esetben alkalmaznak olyan embert, aki ezt mondja egy állásinterjún.

Ti mit tennétek erre a listára?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk