HÍREK
A Rovatból

Videón, ahogy belemarkol egy nő fenekébe egy rendőr, amikor le akarja tartóztatni, nagy a felháborodás Iránban

Hasonló videó készült szeptember végén is, akkor egy társa segítségére siető nő mellét fogta meg egy egyenruhás. Iránban hetek óta zajlanak tüntetések, mert az erkölcsrendőrök agyonvertek egy 22 éves nőt.


Óriási felháborodást váltott ki egy videó, amely szerint az iráni rendőrök fogdostak egy nőt, amikor le akarták tartóztatni - írja a BBC.

A felvételen szerdán készült Teheránban, az Argentína-téren. Ezen az látszik, hogy több egyenruhás közrefog egy nőt a főút mellett, majd az egyikük a nyakánál fogva elrángatja.

Ott még több rendőr veszi körül, az egyikük pedig egyszercsak erősen belemarkol a nő fenekébe. A nő ezután a földre kuporodik, mire még több rendőr gyűlik köré. Ekkor egy női hang azt mondja a videóban, hogy „húzzák a haját”.

A tüntetőnek végül sikerült elmenekülni a rendőrök elől, mire a felvételen hallható hang azt mondja, az egyik egyenruhás nevetett.

A hetek óta tartó zavargások során nem ez az első alkalom, hogy ilyen felvétel látott napvilágot. Ahogy az alábbi videóban is látszik,

a rendőrök éppen dulakodnak egy nővel, akit nagy erővel, a hajánál fogva is rángatnak. Egy másik nő a segítségére siet, ekkor pedig az egyik egyenruhás a nő mellét fogva kapaszkodik belé. Végül egy másik odalépő rendőr úgy hátrarántja a megfogdosott nőt, hogy az a földre esett.

Ez a felvétel még szeptember végén kezdett el terjedni az interneten (a posztban látható első videó).

A héten rögzített videó ismét hatalmas dühöt váltott ki az iráni lakosságból. Sokan azt írták a közösségi oldalakon, hogy ennek hatására még eltökéltebbek lettek abban, hogy kimenjenek az utcára tiltakozni. Egy felhasználó úgy fogalmazott, „a haragjukat és a dühüket tettekre akarják váltani”. A felháborodás mértékét az is jelzi, hogy sok kormánypárti iráni is elítélte a történteket. Emberi jogi aktivisták szerint még durvábbá teszi a rendőrök viselkedését az, hogy ezt fényes nappal, az utcán tették mindenki szeme láttára. Feltették a kérdést, hogy vajon mit csinálhatnak a letartóztatott tüntetőkkel a zárt ajtók mögött.

A most szerdán történt zaklatás ügyében a teheráni rendőrség vizsgálatot indított az állami hírügynökség szerint. Közleményükben nem részletezték a történteket, csak annyit írtak, hogy „a pszichológiai hadviselést alkalmazó ellenségek megpróbáltak szorongást kelteni és erőszakra buzdítani”.

Iránban hetek óta zajlanak tüntetések és zavargások, amelyekben már legalább 41-en meghaltak. A tüntetések alapját az adta, hogy az iráni kormány tovább szigorította a nők számára kötelezően előírt fejkendő (hidzsáb) viselését egy augusztusban hozott új rendelettel. Már arcfelismerő technológiát is alkalmaznak arra, hogy kiszúrják a nyilvános helyeken azokat, akik megszegik a szabályokat.

A tiltakozásokból azután lettek zavargások, hogy meghalt egy 22 éves nő, akit azért tartóztattak le, mert állítólag nem megfelelően viselte a hidzsábot. Szemtanúk szerint a lányt a letartóztatás után az erkölcsrendőrök agyba-főbe verték, fejét pedig az egyik rendőrségi autónak is többször nekiütötték. Mahsza Amini itt kómába esett, majd néhány napon belül meg is halt. A fiatal nő napok alatt az elnyomó rezsim mártírjává vált. A vele szolidaritást vállaló nők az internetre sorra posztolnak ki olyan videókat, amikben hidzsábokat égetnek vagy levágják az iszlamista előírásoknak megfelelően hosszúra növesztett hajukat. A zavargások során eddig több száz tüntetőt, reformista aktivistát és újságírót tartóztattak le, miután az igazságszolgáltatás vezetője elrendelte, hogy határozott, engedékenység nélküli fellépésre van szükség” a „lázadások” fő felbujtóival szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: