News here

HÍREK

Már legalább 41-en meghaltak az agyonvert 22 éves nő miatt kitört zavargásokban Iránban

A 22 éves Mahsza Aminit az erkölcsrendőrök a letartóztatás után agyba-főbe verték, fejét pedig az egyik rendőrségi autónak többször is nekiütötték, amibe később belehalt.

Link másolása

Országszerte tüntetések robbantak ki Iránban, miután meghalt egy 22 éves nő, akit azért tartóztattak le, mert állítólag nem megfelelően viselte a hidzsábot.

A kurd származású Mahsza Amini családjával látogatott Irán fővárosába, Teheránba, ahol az erkölcsrendőrség letartóztatta, amiért szerintük nem viselte megfelelően fejkendőjét.

Szemtanúk szerint a lányt a letartóztatás után az erkölcsrendőrök agyba-főbe verték, fejét pedig az egyik rendőrségi autónak is többször nekiütötték. A fiatal nő itt kómába esett, majd néhány napon belül meg is halt.

Az iráni elnök az ügy kivizsgálását ígérte - írta meg a Guardian.

Az Amini halála miatt kirobbant tiltakozások azonban egyszerre terjedtek a virtuális és a fizikai térben. A szeptember 17-én szülővárosában rendezett temetése tüntetéssé változott, a fiatal nő pedig napok alatt az elnyomó rezsim mártírjává vált.

A vele szolidaritást vállaló nők az internetre sorra posztolnak ki olyan videókat, amikben hidzsábokat égetnek vagy levágják az iszlamista előírásoknak megfelelően hosszúra növesztett hajukat.

Az irániak már 10 egymást követő éjszakán vonultak utcára, hogy tiltakozzanak Mahsa Amini halála ellen, dacolva az igazságszolgáltatás figyelmeztetésével.

Hivatalosan legalább 41 ember halt meg a zavargások kezdete óta, többségükben tüntetők, de a halottak között van a biztonsági erők több tagjai is. Más források szerint a valós szám ennél magasabb.

Tüntetés Teheránban - Fotó: Northfoto - ZUMA Press, Inc/Rouzbeh Fouladi

A norvég székhelyű Iran Human Rights (IHR) vasárnap este azt közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 57 főre növekedett, de hozzátették, hogy a folyamatos internetes kimaradások egyre nehezebbé teszik a halálos áldozatok számának megállapítását.

Eddig több száz tüntetőt, reformista aktivistát és újságírót tartóztattak le, miután az igazságszolgáltatás vezetője elrendelte, hogy határozott, engedékenység nélküli fellépésre van szükség” a „lázadások” fő felbujtóival szemben.

Az elmúlt három év legnagyobb iráni tüntetései során a biztonsági erők éles lövéseket hajtottak végre, a tüntetők pedig válaszként köveket dobáltak, rendőrautókat és állami épületeket gyújtottak fel.

Néhány női tüntető levette és elégette a hidzsábját a gyűléseken. Van aki a helyszínen levágta a haját, néhányan pedig nagy máglyák mellett táncolnak a „zan, zendegi, azadi” azaz a „nő, élet, szabadság” szavakat skandáló tömeg tapsára.

Az iráni nőkkel való szolidaritás jegyében több külföldi nagyvárosban is tüntettek, többek között Athénban, Berlinben, Brüsszelben, Isztambulban, Madridban, New Yorkban és Párizsban is.

Szolidaritási tüntetés az iráni nők mellett Berlinben - Fotó: Northfoto - ZUMA Press, Inc/Michael Kuenne

Asghar Farhadi iráni Oscar-díjas rendező arra szólította fel az aktivistákat és a művészeket szerte a világon, hogy támogassák a tüntetőket, akik szerinte „egyszerű és mégis alapvető jogokat szeretnének, amiket az állam évek óta megtagad tőlük”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Pankotai Lili: „Kiküldött az osztályfőnököm óráról, majd közölte az osztállyal, hogy velem nem hajlandó elmenni az osztálykirándulásra”
Az október 23-i tanártüntetésen híressé vált diáklány Budapesten folytatja tanulmányait, mivel szerinte a pécsi iskolájában nyilvánvalóvá tették, hogy ott már nem látják szívesen.

Link másolása

Ahogy korábban megírtuk, iskolát vált Pankotai Lili, az október 23-i tanártüntetésen slam poetry-beszédével ismertté vált diáklány. A fellépése után iskolája, a a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium szinte azonnal elhatárolódott a lánytól, mondván: az előadás tartalma és narratívája „a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető” volt. A kormányoldalon sokan támadták a diákot, akinek szövege számos trágár elemet is tartalmazott. Végül Lili maga döntött úgy, hogy másik iskolában folytatja tanulmányait. A Szabad Európának most elárulta, hogy Budapesten fog tanulni, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja lesz.

„Én döntöttem a távozásomról, nem rúgtak ki. A döntésemet nagyban befolyásolta a légkör, az iskolán belül történtek és a nyomás, amit annak a célnak az eléréséért tettek rám, hogy önszántamból hagyjam el az iskolát. Én nyilvánvalóvá tettem az igazgatóságnak az első megbeszélésen, hogy ugyanúgy és ugyanitt szeretném folytatni a tanulmányaim. Sajnos ez a későbbiekben sem sikerült, így kénytelen voltam távozni”

- mondta.

Az érettségi után egyébként is azt tervezte, hogy Budapestre költözik. Négy-öt intézmény került szóba először, végül azt kereste fel először, amelyikkel a legjobban tudott azonosulni, oda fel is vették. Mint mondta, fontos volt számára, hogy egy olyan gimnáziumban tanulhasson tovább, ahol nyugodt, befogadó körülmények között tud felkészülni az érettségire. Ez ugyanis a korábbi iskolájában már nem volt meg.

„Értek atrocitások, végül ezek miatt is döntöttem a távozásom mellett. Volt, hogy kiküldött az osztályfőnököm óráról, ezután közölte az osztállyal, hogy velem nem hajlandó elmenni az osztálykirándulásra, így beszéljék meg velem, hogy én ne menjek, különben az osztályt sem viszi el. Végül lefújták a kirándulást, mindenkinek visszaadták a pénzt, és a második félévre tették át az időpontot. Megkérdeztem ,hogy akkor mehetek-e majd én is, erre az volt a válasz, hogy igen, ha még ide fogok járni akkor. A szalagavatóval kapcsolatban is ilyen és hasonló kijelentések voltak. Így célba ért az üzenet, hogy nem szívesen látnak itt. Az érzelmi sakkban tartás, megfélemlítés minden részét átjártam abban a három hétben, amit a beszédemet követően még eltöltöttem a Nagy Lajosban”

- mesélte.

Elmondása szerint számított rá, hogy a sokat kritizált beszéde után nem akarják, hogy abba az iskolába járjon, és szerinte ezt nyilvánvalóvá is tették számára.

„Az igazgató az engem tanító tanárokat nyilatkoztatta, és elmondása szerint egy tanár kivételével azt mondták, hogy nem tudnának velem együtt dolgozni a továbbiakban. Ezen a ponton döntöttünk úgy, hogy el kell hagynom az iskolát, mert esélyem sincs az egyenlő bánásmódra. Véleményem szerint már csak egy utolsó gyomrost akartak rám mérni ezzel, és azzal, ahogyan ezt közölték.

Elsősorban pszichológiai hadviselést folytattak ellenem. Bűntudatkeltés folyt az iskolát érő támadások miatt, a kormányzati propagandamédiában elhangzott ocsmányságokból következő presztízsveszteség miatt, a pedagógusok frusztráltsága miatt stb. Amint bezártunk egy kaput, például felhívtam a figyelmet, hogy a sajtó viselkedéséért a sajtó a felelős, és nem én, akkor nyitottak egy másikat, amivel bűntudatot próbáltak kelteni. Az lett az érzésem, hogy a cél elkezdte szentesíteni az eszközt. Úgy nézett ki a dolog, hogy nem akarnak mártírt csinálni belőlem a direkt úton való eltávolításommal, hanem addig maradok, amíg bírom, de arról meg gondoskodnak, hogy ez ne tartson sokáig.”

Elmondta, hogy rengeteg diáktársa állt ki mellette, sőt tanárok is, pedig az ő helyzetük sokkal nehezebb volt ebben a szituációban. A lányt elszomorította, hogy érezte tanáraiban és iskolatársaiban a félelmet, azt, hogy csak négyszemközt merték elmondani a véleményüket vagy a kiállásukat mellette. Szerinte látni lehetett rajtuk, hogy félnek attól, hogy hasonló következmények várnak rájuk.

Lili arról is beszélt, hogy a beszéde után rengeteg felkérést kapott, „pár ajtó becsukódott, de rengeteg másik kinyílt”, így a továbbtanulási szándékai is valószínűleg más irányt fognak venni.

„Volt, hogy felmerült bennem, hogy rossz hatással lesz a tanulmányaimra, ami történt, de az első hét az új iskolában abszolút megnyugtatott, hogy jó helyen vagyok, és megfelelően fel fogok tudni készülni mindenre”

- mondta.

Azt is leszögezte, hogy nem képvisel semmilyen pártot, nem is szeretne sehová belépni, és a közeljövőben sem tervez senkit képviselni ilyen módon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: A kormány nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság ülésezéséhez
Amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat – mondta a külügyminiszter.

Link másolása

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt.

"Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá"

- mondta.

Szijjártó Péter szerint, amióta kitört az ukrajnai háború, azóta mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy hazánk nem emlegeti fel a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.

"Nem emlegetjük fel őket, de nem is felejtettük el ezeket az ügyeket. Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és ha vége lesz a háborúnak, akkor majd lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a kérdéseket újra megvitassuk. Ettől az álláspontunktól nem tudunk visszalépni és nem is akarunk"

- mondta, hozzátéve, hogy a kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítását.

A miniszter végül arról számolt be, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülésével kapcsolatban egy informális, úgynevezett non-paper jellegű kezdeményezést tettek, amelyet Magyarország és Törökország nem írt alá.

"Én azt gondolom, hogy azon konzultációs igényeknek, amelyeket a NATO tagállamai megfogalmaztak, megfelelő platformot ad az, hogy ma este informális tanácskozás keretében itt részt vesz az ukrán külügyminiszter" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fidesz: Gyurcsányék megakadályozzák a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését
A kormánypárt szerint a baloldal „nem tud leállni a Magyarország elleni támadással”.

Link másolása

Gyurcsányék újra azért mentek Brüsszelbe, hogy megakadályozzák a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését - tartalmazza a Fidesz közleménye, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

Mint írják: "Gyurcsányék egyszerűen nem tudnak leállni a Magyarország elleni támadással. A dollárbaloldal képviselői múlt héten gyalázatos módon hazánk ellen szavaztak az Európai Parlamentben és ma is azért mentek ki Brüsszelbe, hogy megakadályozzák, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat".

A Fidesz szerint álságos, hogy miközben folyamatosan Magyarországot támadják és már tanárokat is kiutaztatnak magukkal hazánk lejáratására, valójában ők azok, akik nem tudnak elszámolni a titokzatos guruló dollárokkal. Továbbá megakadályozzák, hogy Magyarország, a magyar emberek és a pedagógusok megkapják a nekik járó pénzeket - olvasható a párt közleményében.

A nagyobbik kormánypárt Dobrev Klárának, a DK árnyék-miniszterelnökének keddi brüsszeli nyilatkozatára reagált, miszerint "a magyar oktatás drámai helyzetben van, mondhatjuk nyugodtan, hogy összeomlott".


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Újabb járványhullám kezdődött, ismét maszkviselésre buzdítják az embereket Franciaországban
46 százalékkal emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma az országban egy hét alatt, a szakemberek szerint ez már a kilencedik járványhullám kezdete.

Link másolása

A koronavírusos fertőzöttek számának emelkedése miatt a maszk újbóli viselését ajánlotta Élisabeth Borne francia miniszterelnök kedden országa lakóinak a tömegközlekedési járműveken, valamint a különösen veszélyeztetett emberek közelében.

A járványügyi szakemberek szerint egy újabb, a kilencedik járványhullám érte el az országot.

"Segítsük egészségügyi dolgozóinkat azzal, hogy mindannyian óvatosabbak vagyunk! Ünnepélyesen az egészségügyi előírások betartására szólítok fel. Hordjuk a maszkot, amikor veszélyeztetett emberek környezetében vagy olyan zsúfolt helyeken vagyunk, mint a tömegközlekedési járművek! Ezek az apró gesztusok életeket mentenek, ezt mindannyian tudjuk, és meghatározóak a járvány visszaszorításában" - mondta a kormányfő a nemzetgyűlésben az azonnali kérdések órájában. "A franciák mindig is felelősen viselkedtek. Nincs kétségem afelől, hogy most is így fognak tenni" - tette hozzá.

A csaknem egy hónapig tartó javuló tendencia után a koronavírus ismét terjedni kezdett Franciaországban, valószínűsíthető egy kilencedik járványhullám megérkezése.

Pénteken 48 629 új fertőzöttet regisztráltak az egy héttel korábbi 33 177-hez képest, ami 46 százalékos emelkedést jelent.

A francia egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint megemelkedett a kórházban ápoltak száma is: az elmúlt hét napban több mint 4500 új fertőzött szorult kórházi ápolásra súlyos tünetek miatt. A vírus úgynevezett reprodukciós rátája 1 fölé emelkedett, ami azt jelenti, hogy egyre magasabbra ívelő járványgörbe kezdetén tartunk - mondta az AFP hírügynökségnek Pascal Crépey járványügyi szakember.

Antoine Flahault, a Genfi Egyetem egészségügyi intézetének vezetője a francia hírügynökségnek elmondta: egy kilencedik hullám van kialakulóban nemcsak Franciaországban, hanem általánosságban Európában, Délkelet-Ázsiában és Észak-Amerikában. Ezért a koronavírus omikron variánsának új, gyorsan terjedő BQ.1-es jelzésű alváltozata a felelős, amely fokozatosan kiszorítja a BA.5-ös jelzésű alvariánst is.

A szakember szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy a járványgörbe tovább emelkedik, és csak a karácsonyi szünetben kezd csökkeni, az iskolák bezárásának köszönhetően.

Az első nyolc járványhullám alatt Franciaország lakosságának immunizációja részben kialakult, miután az oltásra jogosultak 95 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás három adagját, de a negyedik oltást a jogosultaknak, azaz a 60 év felettieknek csak a töredéke igényelte. A jelenleg kórházban ápolt fertőzöttek száma (19 ezer) egyelőre elmarad az előző hullámok tetőzési szintjeitől.


Link másolása
KÖVESS MINKET: