A magyar és cseh nyelvű transzparenseken többek között az azonos neműek elleni és a járványkezeléssel kapcsolatos törvényeket kritizálták a demonstrálók.
Tüntetők fogadták Prágában a hivatalos látogatásra érkező Orbán Viktort. A demonstrálók azt skandálták az autóval érkező politikus felé, hogy „szégyen” – írja az Euronews, ami videót is közöl az esetről.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök saját rezidenciáján fogadta a magyar kormányfőt. A két politikus a gazdasági, ipari és védelmi együttműködésről, a migrációról, valamint a koronavírus-járványról tárgyalt egymással.
Cseh sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Babišsal az oldalán abba a katonairepülőgép-gyárba is ellátogat, amely a tervek szerint 51 százalékban magyar tulajdonba kerül. A két kormányfő fontos szövetségese egymásnak az európai színtéren, a felmérések alapján azonban Babišnak izgulnia kell az októberi választás eredményét illetően.
Este a magyar kormányfő a cseh államfővel, Milos Zemannal találkozik. A csehországi hivatalos látogatásról egyébként Orbán Viktor is beszámolt Facebook-oldalán, de ott természetesen nem lehetett tüntetőket látni.
Tüntetők fogadták Orbán Viktor Prágában
Tüntetők fogadták Prágában a hivatalos látogatásra érkező Orbán Viktort. A demonstrálók azt skandálták az autóval érkező politikus felé, hogy „szégyen” – írja az Euronews, ami videót is közöl az esetről.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök saját rezidenciáján fogadta a magyar kormányfőt. A két politikus a gazdasági, ipari és védelmi együttműködésről, a migrációról, valamint a koronavírus-járványról tárgyalt egymással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.
Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:
„Dusicza Ferenc több volt, mint kolléga: sokszor lelki támaszt is nyújtott munkatársainak”, majd hozzátette: „Dusicza Ferenc remek ember volt.”
Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.
Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.
Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.
73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.
Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a lista: ezekre a háztartási termékekre jöhet az árrésstop
Május közepétől akár 18 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a legnépszerűbb tisztálkodó- és tisztítószerek. A részleteket csütörtökön árulhatja el a kormány az Index információi szerint.
Az Index birtokába került egy kormányzati táblázat, ami részletesen felsorolja azt a 30 háztartási termékkategóriát, amelyeknél a kormány árréscsökkentést tervez.
A dokumentum szerint ezeknek a termékeknek az ára akár 16–18 százalékkal is csökkenhet május közepétől.
Az intézkedés csak a drogériákra vonatkozik, például a DM-re, a Rossmannra vagy a Müllerre. A vegyesboltokat, ahol élelmiszert és nem élelmiszert is árulnak, nem érinti a lépés.
A kormány már márciusban is bevezetett árrésstopot, akkor alapvető élelmiszerekre. A korábbi döntés alapján a boltok tojásra, étolajra, cukorra, krumplira, tejre, csirkemellre, sertéscombra és lisztre legfeljebb 10 százalékos árrést számolhattak fel.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta, hogy „a háztartási cikkeket árusító drogériákra” vonatkozik majd az új intézkedés. Hozzátette: „Ők adják el a háztartási cikkek több mint 40 százalékát, ennyi a piaci részesedésük. A vegyeskereskedőkre, ahol élelmiszer és nem élelmiszer van, rájuk nem, de mivel a drogériaüzletek jelentős árcsökkentést fognak végrehajtani, ez lefelé fogja nyomni minden termék árát, ők is fognak árat csökkenteni.”
A listára olyan termékek kerültek fel, mint a mosogatószer, a mosópor, a papír zsebkendő és a tusfürdő.
Információk szerint a kormány csütörtökön, a kormányinfón jelenti be hivatalosan az új árréscsökkentést. A tervek alapján az intézkedés május közepétől szeptember elejéig lehet érvényben.
A teljes lista szerint ezek a termékek lehetnek olcsóbbak:
toaletttpapír
papírzsebkendő
alufólia
papír kéztörlő
öblítő
folyékony mosószer
mosópor
mosogatószer
általános tisztítószer
folyékony súrolószer
gépi mosogatótabletta
tusfürdő
fogkrém
folyékony szappan
sampon
szappan
fogkefe
kézfertőtlenítő gél
borotvahab
borotvazselé
testápoló
golyós dezodor
izzadásgátló stift
dezodor
eldobható borotva
utántöltő borotvafej
egészségügyi betét
tampon
hintőpor
eldobható nadrágpelenka.
Márciusban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Akkor az élelmiszer-árrésstop hatása még csak részben érvényesült, mivel a szabály március 17-től lett hatályos. Márciusban az élelmiszerek ára nem változott februárhoz képest, ahogy a fogyasztói árak sem.
Januárban 1,9, februárban 1,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A kormány szerint az intézkedés megtörte ezt a drágulási trendet. Az elemzők alábecsülték az árrésstop hatását, ami végül erősebben érvényesült a vártnál.
Az Index birtokába került egy kormányzati táblázat, ami részletesen felsorolja azt a 30 háztartási termékkategóriát, amelyeknél a kormány árréscsökkentést tervez.
A dokumentum szerint ezeknek a termékeknek az ára akár 16–18 százalékkal is csökkenhet május közepétől.
Az intézkedés csak a drogériákra vonatkozik, például a DM-re, a Rossmannra vagy a Müllerre. A vegyesboltokat, ahol élelmiszert és nem élelmiszert is árulnak, nem érinti a lépés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
A bíboros – aki már harmadszor vesz részt konklávén – kitért arra: ez alkalommal érezte a legjobban a konklávét megelőző beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtuk keresztül.
„Talán megérezzük a Szentlélek működését majd a Sixtus-kápolnában”
– vélekedett.
Felidézte: egy írásában Szent II. János Pál pápa egy jövendőbeli, képzelt pápaválasztást úgy ír le, mint a rossz szellemek és a Szentlélek harcát, melyben az utóbbi győzedelmeskedik.
„Az a fontos, hogy az ember hagyja, hogy a Szentlélek az irányítása érvényesüljön, és ne más szellemekre hallgasson – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha ez megtörténik, akkor ez egy nagyon szép pápaválasztás lehet”, amely a világ felé is reményteli üzenetet hozhat.
A bíboros szerint az egyház jelenleg „egy remény nélküli világnak hirdeti a reményt”. A világ pedig azért remény nélküli, mert pogány – jelentette ki.
Aki ugyanis azt hiszi, hogy a földi életnél nincs több, az a fölfokozott erővel fogja hajszolni a földi dolgokat, és a többi ember felé is egy harcosabb, önző magatartásformát vehet fel. Aki viszont - a szó krisztusi értelmében - reménykedik, az tudja, hogy Jézus föltámadása nem egyedi, hanem az „embereket is föltámadásra és örök életre hívja”.
A remény hirdetése a bíboros szerint manapság nagyon nehéz nehéz, mert a világ nyugati részén a „nemtörődömség ateizmusa” uralkodik.
Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a konklávé eredményeként olyan üzenet születik, ami nemcsak az egyházhoz, hanem az egész emberiséghez szól, és fölismerhetően képviseli a krisztusi reménységet.
Mert „nem elég az, hogy mi evilági érveléssel próbálunk humanitárius segítségre buzdítani embereket”, hanem „a végső reménységnek a fényében (...) válik, válhat nagylelkűvé az életünk” – tette hozzá a bíboros.
A pápaválasztó bíborosok szerdán ülnek össze, hogy megválasszák húsvéthétfőn meghalt Ferenc utódját.
„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.
Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.
Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.
Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.
Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.
Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.
Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.
A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.
Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.
Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta
„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”
Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.
Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.
A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.
Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.
Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.
(via MTI)
Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.
Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
