HÍREK
A Rovatból

„Sátáni erők hatása” a református egyház megosztottsága, Balog Zoltán megválasztása időzített bomba volt - állítja egy lelkész

Komoly válságba sodorta a reformátusokat Balog Zoltán cselekedete, szép számmal akadnak, akik melléállnak, és legalább annyian, akik távozását tartanák jónak. De a legtöbb lelkipásztor inkább nem nyilatkozik a kérdésről.


Ember legyen a talpán, aki a református egyház jelenlegi erőviszonyait akarná kibogozni, megjósolni azt, hogy végül is merre dőlnek el a dolgok Balog püspök körül, talán még nehezebb.

A volt fideszes miniszter, aki a közelmúltbeli lemondásáig a református egyház zsinati elnöke is volt, nemcsak a kegyelmi botrányban játszott szerepével, de

felemás lemondásával is tovább erodálja a református közösséget.

Mivel Balog csak a zsinati elnöki tisztségtől vált meg, püspökként hivatalban maradt, ez a gesztus mindenképpen kérdéseket vet fel, erre volt kíváncsi a Népszava.

Egy fővárosi lelkész szerint, ha Balog Zoltán idejében lemond mindenről, tehát nemcsak a zsinati elnöki, hanem püspöki tisztségéről is, akkor lehet, hogy Novák Katalinnak és Varga Juditnak nem kellett volna távoznia. Mivel azonban nem ez történt, a kérdés továbbra is nyitott. Ami várható volt, nagyon sok helyről kapott az újságíró udvarias elutasítást. Nemcsak a bicskei lelkipásztortól (tehát onnan, ahol vélhetően személyesen is ismerhetik az ügy szereplőit), hanem az egyházkerület számos településéről. A jellemzőbb elutasító mondatokból idéz a cikk írója: „Név nélkül sem nyilatkozom, semmiképpen sem”; „Nem vagyok hajlandó egyetlen szót se mondani erről”; „Lelkészi körben megvitattuk az ügyet, de abban maradtunk, hogy nem nyilatkozunk a sajtónak”; „Ne haragudjon, nem nyilatkozom”; „Köszönöm a megkeresést, tisztelettel annyi a válaszom, hogy nem kívánok nyilatkozni. Áldás, békesség!”.

Akad ellenpélda is.

Csűrös András lelkész például felajánlotta a dunamelléki egyházkerület által folyósított lelkipásztori fizetéskiegészítését a gyermekbántalmazások elszenvedői javára.

Közösségi oldalán azt írta, hogy adományát a „hivatalban lévő egyházkerületi vezetés mandátumának ideje alatt” , azaz amíg Balog hivatalában marad, minden hónapban eljuttatja az érintetteknek.

Azt azonban, hogy kezdeményezéséhez hányan csatlakoztak, nem kívánta nyilvánosságra hozni.

Vannak egészen sajátos értelmezései az eseményeknek. Egy agglomerációban dolgozó református lelkész

egyenesen a sátáni erőknek tulajdonítja az egyház válságát,

hozzátéve, hogy a történteket az egyház belügyének tekinti: „ezt nekünk kell egymás között megbeszélni, úgy, hogy az testvéri legyen”.

Egy kisvárosi lelkésznő pedig határozottan a püspök védelmére kelt, nyomatékosan így nyilatkozva: „Kitartok Balog Zoltán mellett, szeretném, ha ezt mindenképpen leírná”

A kegyelmi botrányba eddig Novák Katalin köztársaság elnök, aki nem mellesleg Balog politikai felfedezettje volt, továbbá Varga Judit egykori igazságügyminiszter bukott bele. Mindketten a közéletből is távoztak. Balog püspökként, egyelőre maradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A lélegeztetőgépes posztja miatt perli az államtitkár, kikérték Kulja András mentelmi jogát
A TISZA politikusa szerint a per csak egy apró pontatlanságról szól a posztjában. Azt üzeni, nem fél, és szerinte áprilisban leváltják a kormányt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:

állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.

Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.

Bejegyzésében ezután a TISZA EP-képviselőcsoportjának sajtóközleményét idézte, amely szerint az Európai Parlament elnöke egy ülésen jelentette be a magyar hatóságok kezdeményezését. A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy Takács Péter rágalmazás miatt tett feljelentést a politikus egy 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt, amelyben

Kulja András arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban.

A posztban ez állt:

„A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a FIDESZ-közeli cégekhez többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése kapcsán – összesen több tízmilliárd forintért. Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád volt az egyik aláírási joggal rendelkező, - az ügyben érintett cég - ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig. A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével – azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, Kőszegi Éva Boglárka és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.”

A TISZA közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormányhoz köthető propaganda nap mint nap valótlan állításokkal árasztja el a nyilvánosságot, addig ellenzéki politikusokat tényekkel alátámasztott posztok miatt büntetőeljárással próbálnak meg elhallgattatni.

A közlemény szerint a Fidesz rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi nyomásgyakorlást.

Kulja András a posztjában azt is kiemelte, hogy korábban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy kész ugyanazzal a feltétellel élni:

„ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, akkor a csatlakozás pillanatában minden, a velem szemben indított – politikailag motivált– ügyben lemondok mentelmi jogomról.

A hatalom fél és retteg attól, hogy alig több, mint 2 hónap múlva új fejezetet nyitunk Magyarország történelemkönyvében és lezárjuk ezt a dicstelen korszakot, amit az Orbán kormány fémjelez.”

Az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmeket az EP Jogi Bizottsága (JURI) tárgyalja, majd a plenáris ülés dönt az ajánlásukról. A bizottság 2025 őszén elutasította a magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére, a döntés során felmerült szempont volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggály is. A képviselő mandátuma a mentelmi jog esetleges felfüggesztésétől függetlenül érvényben marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.

Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.

Magyar Péter a Facebookon azt írja,

Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.

Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.

A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:

„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”

A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint

minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.

Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Baltával, lefejezéssel és késeléssel fenyegetés, rugdosás, verbális és fizikai megfélemlítés, egy hét alatt ezt érte el Orbán Viktor az uszításával
Durvul a kampány, már fizikai erőszakig fajult a helyzet két városban is. A Tisza Párt elnöke mindkét ügyben feljelentést tett a rendőrségen.


Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy hétfőn két helyszínen is atrocitás érte a TISZA Párt önkénteseit. A politikus azt írja,

a Fidesz gyűlöletkeltésének mai terméseként „a Békés megyei Geszten megdobálták a TISZA önkénteseinek gépkocsiját, Kaposváron pedig megrugdosták az önkéntesünket.”

Hozzáteszi, mindkét esetben feljelentést tettek.

Magyar Péter szerint az elmúlt egy hétben elért fenyegetések és megfélemlítések Orbán Viktor uszításának és gyűlöletkeltő, hamisított videóinak tudhatók be.

A posztjában így fogalmaz: „Baltával, lefejezéssel és késeléssel fenyegetés, rugdosás, verbális és fizikai megfélemlítés. Egy hét alatt ezt érte el Orbán Viktor az uszításával és a gyűlöletkeltő, hamisított videóival.” A bejegyzést azzal zárja, hogy köszönetet mond minden önkéntesük bátorságáért és kitartásáért, majd hozzáteszi: „62 nap.”

Az elmúlt egy évben több, sajtóban is dokumentált eset történt, amikor a TISZA Párt önkéntesei ellen léptek fel agresszívan. 2025. január 16-án Budapesten, az Örs vezér terén egy önkéntest megpofoztak, az ügyben garázdaság miatt indult eljárás. Március végén Egerben egy férfi ököllel támadt a TISZA aktivistáira, amiért elsőfokon 3 év börtönt kapott közösség tagja elleni erőszak miatt. Áprilisban Rakamazon egy autós a párt pultjának hajtott, míg júniusban a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kondón a TISZA állítása szerint betörték az önkénteseik autójának szélvédőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk