ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Bográcsparti az iskolában? - Így is lehet közösséget építeni az osztálykiránduláson túl

Az iskolai közösségi programoknak nemcsak a társas kapcsolódásokra, hanem akár a tanórákon nyújtott teljesítményre is pozitív hatása lehet - véli pszichológus szakértőnk. Van egy jó hírünk: most pénzbeli támogatást lehet nyerni például osztálykirándulások megvalósítására.


A tanórán kívüli iskolai programok, projektek minden diák számára felejthetetlen élményeket nyújtanak, de jelentőségük ennél is sokkal mélyebb. Ezek az alkalmak nem csupán a tantermen kívüli ismeretszerzést segítik elő, hanem fontos szerepet játszanak a közösségi kapcsolatok erősítésében is. Egy közös túra, kulturális program során a diákok együttműködése, csapatmunkája és egymásra utaltsága által új szintre kerülhetnek a barátságok, és a gyerekek az összetartozás érzését is sokszorosan megtapasztalhatják.

Erre erősít rá megkérdezett szakértőnk, Lengyel Fanny pszichológus is: "Az osztálykirándulások és oktatáson kívüli egyéb iskolai programok javíthatják az osztályközösséget és a diákok szociális készségeit, ami kiemelten fontos a Covid óta. Ezek a közös élmények erősíthetik a diákok közötti kapcsolódást, elősegíthetik az empátia, az együttműködés és a kommunikáció fejlődését."

"Hosszú távon ezek az események javíthatják a csoportdinamikát, növelhetik a diákok közötti összetartást, ami pozitív hatással lehet a tanulmányi eredményekre és az egyéni pszichés jóllétre is"

- emeli ki a szakember.

Hogy szélesebb képet kapjunk az iskolai közösségi programokról, megkértünk néhány fiatalt, akik nemrég érettségiztek, hogy elevenítsenek fel olyan élményeket az iskolás időszakukból, ami különösen megmaradt az emlékezetükben. Egy szülőt is megkérdeztünk, mit tapasztal e téren az iskolás gyerekeivel kapcsolatban.

Filmkampány, sportnap, külföldi út

Csanád (22) volt iskolájában rengeteg ilyen programra sor került. „A végzősök kampányfilm-versenye volt a kedvencem” – kezdi el mesélni. A verseny alatt az osztályok teljes bedobással próbálták népszerűsíteni a filmjüket, aminek már az elkészítése is kreativitásra és kooperációra sarkallta őket. Emellett

a sportnapot is nagyon élvezte, hiszen „ott egy csapatként nagyon lehetett érezni a közösség erejét.”

Az iskola által szervezett Erasmus+ tanulmányi utat is nagy élményként élte meg, ehhez előre le kellett forgatni interjúkat, és az is összerázta a brigádot. A bolyai csapatversenyek is jók voltak ilyen szempontból – mondja – főleg, ha bejutottak a budapesti díjátadóra, ami akkor nem volt mindennapos.

Pályázzatok és nyerjetek félmillió forintot a terveitek megvalósításához! Egy menő új eszköz, egy különleges kirándulás vagy éppen az iskolaudvar fejlesztése? Az OTP Class Pályázat idén kettő, közösségépítés és iskolai környezet fejlesztése kategóriában várja az osztályok 2-3 perces kreatív videóját, amelyben bemutatkoznak, és bemutatják, hogy mire költenék szívesen a megpályázott összeget.

A négy díjazott osztály osztályonként 500 000 Ft támogatást kap, további két osztály pedig az OTP Fáy Alapítvány Különdíjban részesülhet. Az idei évben újdonságként minden pályázó osztály részére lehetőséget biztosítanak, hogy részt vegyenek egy pénzügyi edukációs előadáson, amit az OTP Bank munkatársai tartanak az osztályok iskoláiban.

A pályázat november 3-ig tart, részletei ezen a linken találhatók.

Egy emlékezetes tanulmányi kirándulás

A 12. osztályos osztálykirándulás során Andrisék (19) Budapestre utaztak. Az egyik napjukat a zsidó negyedben töltötték, ahol egy részletes történelmi előadást hallgattak meg a holokausztról és a magyar zsidóság történetéről. Andris azt mondja, ez mélyen megérintette őket, különösen az, amikor a Dohány utcai zsinagóga előtt álltak, és szinte a vállukon érezték a történelmi események súlyát.

„Ez az élmény csendet és gondolkodást váltott ki az egész osztályból, olyan volt, mintha mindannyian egy kicsit közelebb kerültünk volna egymáshoz,

közösen osztozva a pillanat erejében.”

A történelmi séta után szabadidőt kaptak, és néhány osztálytársával úgy döntöttek, hogy kiülnek egy tetőteraszra, ahol órákon át beszélgettek. Szó esett az érettségiről, a jövőről, de még arról is, ki hova szeretne továbbtanulni, és hogy mit várnak az egyetemtől. „Ezek a beszélgetések nemcsak felületesek voltak, hanem mélyebb témákat is érintettek, amik addig talán sosem kerültek volna elő. Ezen a napon nemcsak jobban megismertük egymást, hanem igazi baráti kötelékek alakultak ki, amelyek a kirándulás után is megmaradtak” – meséli Andris.

Éjszaka az iskolában

Ádám (20) úgy emlékszik vissza a kilencedik osztályra, mint egy vízválasztóra. „Új gimnázium, mentünk sítáborba, és teljesen véletlenül összekerültünk két sráccal, akik azóta a legjobb barátaim. Szerintem ez adta meg a barátságunk alapját.” Az iskolájukban volt még egy Janus Night nevű esemény, ami hagyománnyá vált az évek során. A program általában egy szeptemberi péntek délutánon kezdődik, ilyenkor

előadók jönnek minden féle területről, és előadásokat tartanak. A későbbi órákban játékokon, interaktív programokon vehetnek részt, illetve társasozásra is van lehetőség.

„Ilyenkor bent töltjük az egész éjszakát az iskolában, aki akar, alszik, de nem muszáj. Az összes program fakultatív, és nagyon király, mert remekül összehozza az osztályokat, közösségeket” – idézi fel nosztalgikusan Ádám.

Bográcsparti a szülőkkel és a tanárokkal

„Nálunk általános iskolában május végén mindig volt bográcsparti” – kezdi lelkesen Kristóf (20). Az iskola udvarán sütögettek, bográcsoztak a szülők a gyerekekkel, voltak sorversenyek, foci, és egyéb játékok, ahol nyereményeket is lehetett szerezni. A felső tagozatban úgynevezett

portyát is tartottak, amikor is osztályonként körbe kellett járni a környéken, és feladatokat végrehajtani.

Ez általában egy szombati napon volt, hogy a szülők is ráérjenek, hiszen ez kifejezetten erre volt kihegyezve, hogy a tanárok is találkoznak a szülőkkel, és jókat lehessen beszélgetni. „Ez tényleg egy jópofa kis közösségépítő program” – zárja Kristóf.

Az osztálykirándulások több szinten hozzák össze a közösséget

Betti 11 és 12 éves gyermekei egy megyeszékhely általános iskolájába járnak. Életkoruk miatt általában egy napos, jellemzően környékbeli vagy budapesti kirándulásokra mennek. Ő a tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulásokat preferálja, hiszen sokan nem tudnak eljutni családdal, vagy nem tudják, hogy tematikailag mi is lenne a helyes program a gyereknek – ezért is jobb az iskolai vagy tanári szervezés. „Ehhez jó lenne a különbusz, mert a tömegközlekedést nagyon nehézkes használni a késések és a külön csoport bejelentésének körülményessége miatt” – teszi hozzá. A külön busz nagyon drága, az iskola vagy a szülők nem tudják finanszírozni. Azt mondja, amíg az osztálytársak közül többen is „lepacizzák” a tehenet addig akár egy falusi, vidéki kiruccanás is elég lehet, például a környezet-és honismeret tantárgyakhoz.

Betti szerint

a kirándulások közösségformáló szerepe akkor jön elő, amikor például valaki megsérül, és segítik, támogatják, vigasztalják, vagy amikor megosztják a vitt nasit.

Ha késik a vonat, addig pedig kitalálnak egy közös játékot. „A tanároknak is hasznos ez, hiszen más oldalukról ismerik meg a gyerekeket, vidámabb, kötetlenebb lehet a hangulat, formálódnak barátságok, mert van rá idő, nemcsak 10 perc, mint a szünetekben.”

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk