HÍREK
A Rovatból

Nem lehet a múltat áttenni a jelenbe – beszélgetés Ormos Mária történésszel

Hiába minden globalizáció, szégyenletesen kevesen tudunk világunkról. Múltunkról pedig különösen.


Éppen ezért nevezhetjük hiánypótlónak Ormos Mária Gondolatok az ember történetéről című könyvét, amely utazásra hív bennünket térben és időben a Föld körül egy olyan korszakba, a középkor évszázadaiba, amelyben még az ismertnek vélt régiók és események körül is rengeteg a bizonytalanság.

Bár végzettségem szerint magam is történész vagyok, beszélgetésünk a Professzor-asszonnyal olyan volt, mint maga a könyv: igyekeztünk a sokakat foglalkoztató gondolatok mentén haladni.

Ez a rendkívül izgalmas könyv, amelynek leírásai sokszor szinte vizuálisak, számos fontos kérdést tesz fel, mindenekelőtt azt, hogy honnan jöttünk, hol vannak és hányfélék a gyökereink.

Ön rátapintott a könyv gondolati gyökerére. Nem állítom, hogy ez lebegett a szemem előtt, amikor nekikezdtem, de ahogy egyre inkább kezdtem végigmenni az egyes történelmi szakaszokon, rájöttem, hogy ez a lényeg valamennyiünk számára. Attól függően, hogy az emberek hol éltek, milyen körülmények között, hogy ezek a körülmények mit követeltek meg tőlük és mit tettek lehetővé, mentek előre, vagy nem mentek sehová. Például Ausztráliában, amely óriási terület, rengeteg az apró növény, az apró állat, amit könnyű elejteni, mit erőlködjön az ember? Ott erőlködik, ahol másképp nem tud meglenni.

Valószínűleg kezdettől fogva benne van az ember természetében, hogy mindig jobbat szeretne.

Már ezek a „vademberek” is ezért jöttek-mentek, keresték a természet gazdagabb részeit, a jobb folyókat, erdőket, de nem kellett messze menniük, hogy megtalálják. Bizonyos természeti körülmények kiváltanak nagyobb emberi erőfeszítést, több gondolkodást, ami nagyon lényeges, és ezeken a területeken mennek előre félelmetes gyorsasággal az emberi társadalmak. A könyvben vizsgált időszakban, tehát az európai időszámítás 800-as éveitől 1500-ig, két hatalom van az élen: az egyik Bizánc, amíg el nem tapossák, a másik Kína. Bevallom, számomra rejtély, hogy Kína miért állt meg a fejlődésben, méghozzá egy olyan időpontban, amikor még nem is járt arra európai.

-Gyakran ér bennünket az a vád, magyarokat és európaiakat, hogy túlságosan magunkból kiindulva szemléljük a világot.

Amikor Bethlen István 1921-ben bemutatkozó miniszterelnöki beszédét tartotta a parlamentben, azt mondta: „A magyarok elvesztették nemzetközi horizontjukat, amit vissza kell nyerni” és arról beszélt, hogy térjünk vissza Európába. Ezt a horizontot itt, Magyarországon, nem nyertük vissza, de mások is nagyon kevéssé. A mai napig előfordul, hogy nyugat-európaiak azt hiszik, hogy ezen a tájon „vadak” élnek. De mi sem ismerjük igazán még a szomszédainkat sem!

Ha megkérdeznénk az átlagembert, hogy Mátyás idején ki volt a cseh király, 100-ból 99 nem tudná, annak ellenére, hogy Mátyásnak és a cseh királynak voltak közös dolgaik.

Romániával kapcsolatban még tudományos körökben is azon folyik a vita, hogy volt-e dákó-román kontinuitás, vagy sem. Mintha ezen bármi is múlna! Úgy tudjuk, hogy egy időben nem voltak románok Erdélyben és a Partiumban, aztán egyszer csak lettek, de hogy pontosan mikor, azt nem. Az eredmény szempontjából teljesen mindegy. Amikor Bukarestben jártam, én is vettem magamnak a fáradtságot, hogy végigjárjam az összes múzeumot, hátha találok valamit arról, hogy ez az ország nem egynemű, nem román nemzeti állam, hanem élnek itt németek, magyarok és más népek is. De a dákó-román kontinuitásra sem találtam bizonyítékot, még egy írást vagy vászondarabot sem. Magával a román történelemmel, ami valóban érdekes lenne, nem foglalkozunk. A horvátokról valamivel több az ismeret, már csak a több évszázados közös királyság révén is, a szerbekkel is több az érintkezési pont, pozitív és negatív értelemben egyaránt. De Ausztriáról is legfeljebb a Habsburgok és Bécs jut eszünkbe. Ez a könyv kitágítja ezt a horizontot és áldoz az én mániámnak, hogy nem csak Európából áll a világ.

A könyvben többször is előkerül a történelem és a mítoszok összefüggései. Az emberi alaptermészet része a mítoszkeresés?

Úgy tűnik, igen, mert nemigen ismerünk olyan közösséget, amely ne óhajtotta volna önmagát megmagyarázni a múltban. Ki volt az ősapa, ősanya, honnan bukkant elő, a tenger mélyéről, vagy egyesen az egekből szállt le, vagy melyik csodás állat volt a nemzője. A turulmadár mítosza ebből a szempontból egyáltalán nem kivételes. Ez az igény minden egyes népcsoportnál megjelent Skandináviától Japánig, ahol az istenek a Napból küldik le a Nővéreket. De ott van már Róma megalapításának a mítosza az ikreket tápláló nőstényfarkassal. Egyébként az ikrek motívuma számos legendában feltűnik. És ezek a legendák egyre nőnek, mert a szájhagyomány mindig hozzátesz valamit, mígnem az írástudók is felfedezik őket…

-És akadnak olyanok is, akik beleágyazódnak a valós történelembe, mint például Tell Vilmos…

Valamikor az 1960-as években több svájci történész „üldözőbe vette” Tell Vilmost, meg akarták találni. Persze nem találták, mert mondai hős, akit valószínűleg több személyből gyúrtak össze, akik kiváló íjászok voltak és harcoltak a Habsburgok ellen. Ennek ellenére számos szobra van Svájcban.

Könyve kapcsán eszembe jutott, amikor bölcsészhallgató koromban Unger Mátyás, a középkori magyar történelem professzora arra intett bennünket, hogy csak akkor érthetjük meg a kort, ha beleéljük magunkat az akkori emberek helyzetébe és gondolkodásába.

-Unger Mátyás a történettudomány elsődleges követelményét fogalmazta meg ezzel. A történelemhez, hogy megértsük, fantázia is kell. Hogy el tudjuk képzelni azoknak az embereknek az életét, azokat az információkat, amelyek hozzájuk eljutnak, amire őket tanítják. A másik fontos tanulság: nem lehet a múltat áttenni a jelenbe. Megrajzolni meglehet, de újra élni nem. Azok a párizsi polgárok, akik a reneszánsz idején újra akarták szülni a római kort, és tógát öltöttek, megmaradtak párizsi polgároknak és nevetségessé váltak. Mint ahogyan az sem megy, hogy ősmagyaroknak képzeljük magunkat. Amikor Julianus barát megtalálja a magyarok őseit, behunyja a szemét, hátat fordít és elmenekül, mert nem azt találja, amire számít. Azt gondolta, hogy ezek az ősmagyarok is megtették ugyanazokat a lépéseket, mint akik a Kárpát-medencébe húzódtak be. Ők még mindig kancatejet ittak, vért fogyasztottak. Ezek után valószínűleg a király is letett arról, hogy idecsalogassa őket.

Ön is említést tesz arról az összeesküvés-elméletről, mely szerint „elcsaltak” 300 évet a középkor történelemből. Az ilyen és hasonló nézetek akár veszélyessé is válhatnak, ha szélsőséges politikai erők használják fel őket.

Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben senki nem keltett akkora feltűnést, mint Heribert Illig német középkor-kutató, aki pedig korábban több elismerésre méltó tanulmányt is írt. De annyi negatív kritikát kapott, hogy elsüllyedt a szakmai mocsárban, mert semmivel sem tudta bizonyítani elméletét. Ha valaki manapság erre hivatkozna, senki sem venné komolyan.

Tekinthetjük-e a történelmet a népvándorlások és az egymásra épült kultúrák láncolatának?

Ami a vándorlásokat illeti, ez csak egy ideig érvényes, mert a régi nagy népvándorlásokhoz nem lehet hozzáfűzni, de még hasonlítani sem azt, ami ma történik, amikor elszegényedett vagy üldözött emberek indulnak el. Volt olyan régen is, hogy az ellenség elől kellett menekülnie egy népcsoportnak, de sokkal inkább arról volt szó, hogy egy vidék már kimerült és jobbat akartak keresni, vagy pedig sokat szerezni. Ilyenek voltak a világuralomra törő nagy birodalmak. Ezek óriási és erőszakos mozgásokat indítottak be, de akár a mongol/tatárokra, az arabokra, törökökre vagy még korábban a hunokra gondolunk, seregeik tele voltak mindazoknak a népeknek a fiataljaival, akik úgy vélték, lehet ezen a hódításon valamit keresni. A ritka kivételhez tartoznak a magyarok, akik a besenyők elől menekülnek, a Kárpát-medencében pedig nem találkoznak olyan erős ellenséggel, amellyel meg kellene vívni azért, hogy le tudjanak telepedni. Amikor az erőszakos hódítók rátelepednek egy ott élő népcsoportra, tűzzel-vassal irtják, még mielőtt valamiféle összekeveredésre sor kerülne.

A mostani menekülések ezekhez nem foghatóak. Arról nem is beszélve, hogy azoknak a seregeknek volt látható fegyverük.

Nem vonom kétségbe, hogy egyeseknél lehet a szütyő alján egy géppisztoly, de nőknél, kisgyerekeknél ez aligha feltételezhető. És a létszámuk jóval kisebb, mint az egykori népvándorlásoké, ezért azokkal párhuzamba állítani nem lehet.

Nagyon érdekes felidézni azt, hogy az egyes civilizációk hogyan éltek túl egy-egy történelmi korszakváltást, hogyan adták tovább értékeit.

Európának az az igazi szerencséje, egy csomó mindent összekanalizált. Átvett római jogi tapasztalatokat, indiai tudást az arabokon és Bizáncon keresztül, merített a zsidó hagyományokból, és ettől a sokszínűségtől lett kivételes. És ez a sokszínűség az, amit most egyesek megpróbálnak „gyomlálni”: ez számít, az nem – mondják. Ez nem igaz. Gondoljunk a matracra, a diványra, amelyek perzsa eredetűek, az „arab számokra”, amelyek eredetileg indiaiak...

A 90-es évek végén, majd különösen 2001. szeptember 11 után felerősödtek azok a nézetek, melyek szerint eljutottunk a civilizációk végéhez.

Ha manapság körülnézek a világban, úgy, ahogyan ebben a könyvben tettem, csak egy másik időszakban, sok vigaszt nem találok. Sehol. Borzasztó, hogy a legsimábban megy előre, fejlődik, gyarapodik, terjeszkedik egy diktatúra. Kínának hívják. Mindenütt, világszerte, Európa-szerte zavar, felfordulás. De voltak már hasonló időszakok az emberek történetében, és kétesélyes a dolog. Egy biztos, hogy Francis Fukuyama tévedett, amikor azt gondolta, hogy vége a történelemnek. A történelemnek akkor lesz vége, ha vége lesz a Földnek, mert attól kezdve ember itt már nem élhet. Nem áll meg az általa elképzelt „demokratikus zöld mezőben”, de hogy hová fut ki a 21. század második felében, vagy a következő évszázadban, szerintem pillanatnyilag senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy vannak ma is olyan emberek, akik a csillagokat kutatják és jövendőt mondanak, de ilyesmi hozzánk mostanában nem jut el. Amit azonban a múlt század végén erre a századra tippeltek, az eddig bejött.

Ami Kínát illeti, a történelemben számos világbirodalom volt már, és mindegyik összeomlott, és élettartamuk egyre csökkent – például a Szovjetuniónak már csak 70 év jutott…

Korábban is voltak rövid életűek, mint például Attila hun birodalma, szemben az oszmánnal, amely hosszú időre, óriási területen berendezkedett, egészen a 20. századig fennállt. Egész Európa kellett hozzá, hogy a kontinensnek csak egy kicsiny részét hagyják meg neki.

Mostanában sokat gondolkodom azon, hogy a magyar történelem mennyire tele van töréspontokkal, és nem vesszük észre, hogy mindegyiknek súlyos hatása volt.

Az első ilyen töréspont 1241, a mongol/tatár betörés, ami ugyan csak másfél évig tartott, de irtották a lakosságot, megerőszakolták a nőket, tehát az etnikai összetétel is megváltozott ez által, és egész területek váltak sivataggá. Ide kezdenek behúzódni emberek, mert lehet őket foglalni minden nehézség nélkül, sőt, betelepítések kezdődnek, hogy azok az urak, akiknek a jobbágysága kiveszett, tudjanak működni. Ennek hosszú távú hatása van az ország történetére, hogy a 150 éves török uralomról ne is beszéljünk. Az azt követő felszabadulás nem volt igazi felszabadulás, mert a Habsburg-ház nem úgy kezeli, mint egy országot, hanem felbontja öt régióra, amelyet saját emberei kormányoznak. A helyzet idővel javul, de nem annyira, hogy a magyarok, éppen azzal, hogy egy kis levegőhöz jutottak, elkezdik a reform-országgyűléseket, amiből lesz 1948-49 és egy újabb törés. És ezt a sort zárja Trianon, amikor megint a semmiből kell felépíteni egy országot, amelynek nem maradt meg a nyersanyaga, az iparának jelentős része, nem maradtak meg az erdők, a bányák, csak a nagy pusztaság, meg néhány nagyváros.

-Ön többször is kijelentette: nem igaz, hogy a történelem ismétli önmagát. Azzal együtt, hogy gyakran van „déjá vu” érzésünk. Volt egy régi mondás, mely szerint a történelem az élet tanítómestere. Ezek szerint túl sok az iskolakerülő?

A történelem nem tanít senkit semmire! A nagy mondások közül egy nagyon igaz, hogy ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni. Egy mai diktátornak nem lesz homlokába hulló haja, kis bajsza, mint Hitlernek, mert ő más. „Ez diktatúra? Ugyan, kérem, hiszen rendszeresen tartunk választásokat” – mondta például nemrégiben Erdogan. Hogy mik a diktatúra fokozatai, azt nagyon alaposan kellene megvizsgálni, mert nagyon sok olyan hagyományosan hierarchikus társadalom működik, ahol nem kell diktatúrát bevezetni ahhoz, hogy mindenki tudja a dolgát – ez jellemzi a keleti társadalmak jelentős részét. Megtartják a demokratikus működésnek bizonyos, nagyon fontos formáit – választások, többpártrendszer – de az évezredek alatt sajátjuké tett viselkedési formákat nem kell diktatórikus intézkedésekkel alátámasztani.

És nem változik az emberi természet sem: az változik, hogy az ellenségemet nem bunkósbottal ütöm agyon, hanem az interneten nyírom ki „karaktergyilkossággal”.

A Gondolatok az ember történetéről után máris új könyvön dolgozik.

Magyar ügyek és bajok címén fogtam bele az újabb munkába, esetekről, helyzetekről van szó, amiket túl kell élni 1918 és 1938 között. Trianonról, a szanálási programról, vagy az olyan kellemetlen ügyekről, mint a frankhamisítási per és annak nemzetközi kihatása. 1938 után a németek már benyomulnak, hamarosan diktálni kezdenek, és onnantól kezdve Magyarország már nem szuverén ország.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter belengette, hogy ma reagálni fog „Orbánék legújabb őrületére”, hogy külföldi érdekeket szolgálna a Tisza
„Srácok, ez kevés lesz. Vagyis sok. A sajátjaitok is kinevetnek benneteket. A TISZA a magyar embereket szolgálja és Magyarország mindenkori érdeke irányítja” - jelentette ki a Tisza elnöke.


"Gondolkodtam, hogy kell-e reagálni Orbánék legújabb őrületére. A propaganda szerint irányított már minket Soros György, Gyurcsány, Brüsszel, a német kancellár, az amerikaiak és még ki tudja ki. Most épp ott tartanak kínjukban, hogy hazánk legerősebb pártja külföldi érdekeket szolgál” - írta Magyar a Facebookon.

"Srácok, ez kevés lesz. Vagyis sok. A sajátjaitok is kinevetnek benneteket. A TISZA a magyar embereket szolgálja és Magyarország mindenkori érdeke irányítja"

- jelenti ki a Tisza elnöke.

Aztán sejtelmesen utal arra, hogy neki is van muníciója, és még ma nyilvánosságra hozza:

"Mint tudjuk egyébként, mindenki önmagából indul ki.

Dél körül jelentkezem a részletekkel, ha ez nem lett volna világos."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Orbán óriásit hibázott” – Markó Béla szerint a magyar kormányfő komoly zavart keltett Erdélyben Simion támogatásával
A volt RMDSZ-elnök szerint nem sikerült eltalálni a prioritásokat, amikor Orbán kiállt a magyargyűlölő Simion mellett. Úgy véli, a miniszterelnök ezzel kárt okozhatott az erdélyi magyar közösségnek a választás előtt.


Markó Béla a Klubrádiónak nyilatkozva kifejtette: Orbán Viktor hibát vétett azzal, hogy nem vette figyelembe az erdélyi magyar közösség érdekeit, és nem igazodott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kampányához sem. Az RMDSZ volt elnöke úgy látja, a miniszterelnök nyilatkozata zavart keltett Erdélyben, különösen George Simion elnökjelölttel kapcsolatban.

Orbán Viktor a hétvégén Tihanyban beszélt róla, hogy egyetért a román szélsőjobboldali elnökjelölt álláspontjával, amely szerint most a kereszténységért és a nemzeti szuverenitásért való küzdelem a legfontosabb Európában. Hozzátette: „biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy az összefogás és együttműködés talaján állunk, és semmilyen elszigetelést, retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak új vezetőjével szemben”.

A nyilatkozatot több magyar ellenzéki párt és a kormánykritikus sajtó úgy értelmezte, hogy a magyar kormányfő elárulta a határon túli magyarokat.

Markó Béla nem osztja ezt a megközelítést, de hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök komoly hibát vétett. „A magyar miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha ez a szélsőjobboldali jelölt, – aki, legyünk őszinték, a román fasiszta mozgalom nosztalgiáját is visszahozta – nyer, akkor éppen azért, mert keresztény Európát hirdet, és ugyanakkor a mostani Brüsszellel szemben áll, vele is együtt lehet működni” – fogalmazott.

Markó szerint választások előtt néhány nappal nem segíti a határon túli magyarokat az, ha egy ellenséges jelölttel kapcsolatban az együttműködés lehetőségéről beszélnek. Úgy véli, ilyen helyzetben vagy hallgatni kell, vagy az RMDSZ mellé kell állni.

Kiemelte: az RMDSZ célja, hogy George Simion ne kerüljön az államfői székbe. Ellenfeléről, Nicușor Danról pedig azt mondta, ő továbbra is európai irányultságú politikát képvisel, míg Simion egy elszigetelt nemzetállamot építene, ahol a kisebbségi nyelveknek és kultúráknak csak akkor van helye, ha azok igazodnak a román identitáshoz.

„Az erdélyi magyar közösségnek, amely egy jóval több mint egymilliós közösség, nem lehet érdeke elfordulni egy nyitott Európától” – mondta.

Azt is hozzátette, nem feltételezi Orbán Viktorról vagy más vezető magyar politikusról, hogy a határon túli magyarok érdekei ellen dolgozna, ugyanakkor úgy látja, a prioritásokat nem sikerült megfelelően felállítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„BRÉKING” - ezzel harangozta be a fideszes képviselő, hogy hétfőtől utalják a nyugdíjakat, csak épp mindig ekkor szokták
A Magyar Államkincstár már 2023. decemberében közzétette, mikor érkeznek a nyugdíjak 2025-ben. Korábban Orbán Viktor is jó hírként beszélt arról, hogy a kormány kifizeti, ami törvény szerint jár, például az állampapírok kamatait.


„BRÉKING” – írta vasárnap a Facebookon Nyitrai Zsolt, Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja. Azt jelentette be, hogy hétfőtől utalják a májusi nyugdíjakat. Hozzátette: „Magyarország kormánya nem ígérget felelőtlenül, hanem valóban megbecsüli az időseket”.

A Népszava szerint Nyitrai nem új juttatásról vagy jóléti intézkedésről számolt be, hanem olyan dologról, amit a kormánynak törvény szerint teljesítenie kell. A lap felidézte, hogy korábban Orbán Viktor is jó hírként beszélt arról, hogy a kormány kifizeti, ami törvény szerint jár, például az állampapírok kamatait.

A nyugdíjak utalásának időpontja nem újdonság. A Magyar Államkincstár már 2023. decemberében közzétette, mikor érkeznek a nyugdíjak 2025-ben. Ezek szerint legtöbbször a hónap 12. napján, néha korábban.

A Népszava arra is emlékeztetett, hogy tavaly a nyugdíjak vásárlóértéke 6,4 százalékkal csökkent a fizetésekhez képest, és idén sem számítanak javulásra. Míg 2010 előtt az átlagnyugdíj a nettó átlagfizetés 65,1 százalékát tette ki, most ez az arány már a 48,5 százalékot sem éri el.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, és előrehozott nyugdíjkorrekciót követelt. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata pedig olyan nyugdíjrendszert sürgetett, amely figyelembe veszi az inflációt és a bérek emelkedését is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Euronews: Simion kampányának emberei kapcsolatban álltak és állnak Orbán kormányával
A román politikus barátkozni próbál Magyarországgal, pedig korábban gyűlölködve beszélt rólunk. A Fidesz többször magyarellenesnek minősítette, de Orbán és Simion most mégis közös harcot emleget.


George Simion, a romániai elnökválasztás radikális jobboldali jelöltje minden szavazatért lehajol a vasárnapi második forduló előtt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője korábban évekig nacionalista üzeneteket hangoztatott, amelyek gyakran a romániai magyarok ellen is irányultak. Most új stratégiát követ, és hazája magyar közössége, illetve az RMDSZ támogatását keresi – csodálkozik rá a pálfordulásra az Euronews.

Simion a választások első fordulójában jelentős győzelmet aratott, de a legfrissebb román közvélemény-kutatások szerint még egyáltalán nem biztos, hogy elnök lesz. Kampányában most azt hangsúlyozza, hogy nem euroszkeptikus és nem oroszbarát. Inkább azt állítja:

„Én eurorealista vagyok. Nemzetek Európáját akarunk, és én voltam az, aki a legtöbbet harcolt az orosz propaganda ellen a politikába lépés előtt.”

A lap budapesti forrásai szerint Simion kampányának emberei kapcsolatban álltak és állnak Orbán kormányával a vasárnapi döntő szavazás előtt, és azt remélik, Orbán Viktor befolyást gyakorol a határon túli magyar közösségre, és így szerez újabb szavazatokat a második fordulóban. Ez nem biztos, hogy sikerült.

Simion olyan közép- és kelet-európai szövetséget szeretne létrehozni, amely Donald Trump amerikai elnökkel is kapcsolatban áll. Az Euronewsnak korábban azt nyilatkozta: „Teljes ideológiai összhangban állunk a MAGA-mozgalommal. Ahogy Giorgia Meloni is teszi, mi is jól fogunk együttműködni a Trump-adminisztrációval. Sok barátunk van. Ismerjük egymást, és együtt fogunk dolgozni, komoly partnerei leszünk az Egyesült Államoknak a NATO keleti szárnyán.

Május 18-án választások lesznek Romániában és Lengyelországban is. Azt reméljük, hogy két MAGA-párti elnöke lesz mindkét országnak, Bukarestnek és Varsónak egyaránt.”

A múlt csütörtöki elnökjelölti vitán Simion a magyar kormányfőről is beszélt: „Sok tekintetben követni szeretném Orbán Viktor példáját. Természetesen vannak vörös vonalak, természetesen vannak különbségek az álláspontjaink között, de Orbán Viktor bebizonyította, hogy kiáll a család, a demokrácia és a kereszténység mellett az EU intézményeiben, így számunkra partner lesz a Fidesz és az RMDSZ is.”

Azt is kijelentette, hogy „sok Orbán-álláspont, nem mind, de sok, állami politikává válik Romániában is”. Simion szerint „a magyarok jó román állampolgárok”, és azoknak, akik viszályt akarnak kelteni magyarok és románok között, „a történelem szemétdombjára” kell kerülniük. Ez a kifejezés Orbán Viktor poloskázós ünnepi beszédéből lehet ismerős.

Az Euronews megemlíti, hogy Orbán Viktor pénteken reagált is Simion nyilatkozataira. Tihanyi beszédében azt mondta: „Teljesen egyetértünk”, később az X-en ezt írta: „Románia választása nem a mi dolgunk… de biztosítjuk a román népet és leendő elnöküket: Magyarország az egység pártján áll, nem a megosztásén. Nem támogatjuk Románia vagy vezetői politikai elszigetelését. A románok számíthatnak a magyarokra a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott harcukban.”

Simion gyorsan válaszolt: „Ezt a harcot együtt kell megnyernünk.”

A cikk idézi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét is, aki vasárnapi Facebook-videójában Simion korábbi magyarellenes (pl. a nyelv- és szimbólumhasználat kapcsán tett) fellépésével érvelve azt mondta,

az elnökjelölt „nem a magyarok barátja – és soha nem is lesz az”.

Hozzátette: Simion azért nem támogatja Ukrajnát sem, mert szerinte sérülnek a román közösség jogai – ami egybeesik a Kreml álláspontjával. Kelemen szerint „George Simion nem szuverenista, hanem szélhámos. Minden sejtje azt az elvet képviseli, hogy a magyaroknak nincs helyük Romániában.”

A Fidesz korábban többször is bírálta Simiont, azért, mert nyíltan magyarellenes megnyilvánulásai voltak. 2024-ben a Fidesz tüntetőleg ki is lépett az euroszkeptikus ECR-frakció csatlakozási tárgyalásaiból is, miután az AUR belépett a szövetségbe.

Romániában több mint egymillió magyar él, főként Erdélyben, ahol Orbán továbbra is népszerűnek és megbecsültnek számít. A magyar kormányok mindig is stratégiai partnerként kezelték az RMDSZ-t, és támogatták a romániai magyar közösséget – jegyzi meg az Euronews.


Link másolása
KÖVESS MINKET: