A magyar kormány az utolsó pillanatban mondta le az ukránokkal tervezett találkozót Ungváron
A találkozót a nemzeti kisebbségek jogairól tartották volna május 12-én, hétfőn Ungváron. Az ukrán fél már megérkezett, de hiába várta a magyar delegációt.
Magyarország úgy döntött, hogy elnapolja a május 12-re tervezett ukrán–magyar egyeztetést, amelyet Ungváron tartottak volna. Az ukrán igazságügyi minisztérium vasárnap számolt be erről a Facebook-oldalán. Azt írták, hogy a találkozó a kisebbségi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszéd első állomása lett volna. A Népszava vette észre a bejegyzést, amelyben nem szerepelt indoklás a magyar fél döntésére.
A kijevi minisztérium jelezte, hogy
az ukrán delegáció már meg is érkezett Ungvárra, és hétfőn eredményekre számítottak. Az egyeztetés az Orbán-kormány által korábban javasolt 11 pont alapján zajlott volna, és a nemzeti kisebbségek helyzetéről szólt volna.
Néhány nappal korábban Olha Sztefanyisina, Ukrajna EU-ügyi és igazságügyi minisztere – aki egyben miniszterelnök-helyettes is – Budapesten tárgyalt. Ekkor jelentette be, hogy május 12-én szakértői találkozót tartanak Ungváron. Azt mondta: Kijev nagyon komolyan veszi az EU-ba vezető utat, valamint minden ezzel kapcsolatos kötelezettséget, beleértve a kisebbségvédelmet is. Hozzátette, hogy az, hogy hosszabb szünet után újraindul a párbeszéd, önmagában is fontos üzenet.
A lap szerint
feltételezhető, hogy a napokban kirobbant titkosszolgálati ügy állhat a háttérben.
Magyarország nemrég kiutasított két ukrán diplomatát, miután az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) leleplezte a magyar katonai hírszerzés két emberét.
Magyarország úgy döntött, hogy elnapolja a május 12-re tervezett ukrán–magyar egyeztetést, amelyet Ungváron tartottak volna. Az ukrán igazságügyi minisztérium vasárnap számolt be erről a Facebook-oldalán. Azt írták, hogy a találkozó a kisebbségi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszéd első állomása lett volna. A Népszava vette észre a bejegyzést, amelyben nem szerepelt indoklás a magyar fél döntésére.
A kijevi minisztérium jelezte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíboros XIV. Leó megválasztásának körülményeiről, a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról mesélt az RTL Híradónak.
„A pápa, mikor bejött a vacsorára tegnap este, a választás után, senki sem mert az asztalához menni. Hát ez így van, az ember megváltozik, fehérben ott állt szegény, és akkor mi ketten, másik két szerzetessel, egy szalézivel és egy ferencessel, mondtuk, hogy nem lehet itt hagyni szegényt egyedül. És kérdeztük tőle, azonnal válaszolta, hogy gyertek, gyertek, úgyhogy tegnap együtt vacsoráztam a pápával”
- mesélte Német László belgrádi érsek, aki vajdasági magyar családban született, és tavaly Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.
Azt is elárulta az RTL Híradónak, hogy az úgy egyházfő szerinte nem számított a pápaságra, és ahogy sorra jöttek a szavazatok, fejét a kezébe temette, mikor ráébredt, hogy ő lehet a következő.
„Nem voltak olyan kijelentései vagy fellépései, hogy nyomni akarta volna a karriert, meg hasonló dolgok, tehát nem volt része semmilyen ilyen titkos nagy társaságoknak, amelyek megpróbálják megoldani a világ problémáit. Szerintem egyszerűen hagyta, hogy a Jóisten működjön az életében. És ez egy fantasztikus dolog”
Arról is mesélt, hogy Erdő Péterrel bíborossal már négy évtizede szoros baráti viszonyt ápol, és a konklávé ideje alatt is majdnem egymás melletti szobában laktak a Szent Márta-házban.
Az esztergom-budapesti érseknek bíborosként ez volt a harmadik konklávéja XIV. Leó pápával mindketten Rómában tanultak kánonjogot, így a közös téma adott volt a személyes találkozókon.
„Akkor ismertem meg, amikor Ferenc pápa kíséretében Magyarországon járt. Akkor ó a kúriai tisztségében elég új volt, de úgy látszik, hogy ezt az alkalmat megragadta, vagy pedig a pápa külön kérte, hogy jöjjön el Magyarországra”
- mesélte Erdő Péter.
A bíboros szerint XIV. Leó pápa gyors megválasztása az egységet jelenti, és ő maga is ezt az utat szeretné járni az egyházon belül, ami a szimbólumokban is megmutatkozik.
„Fölvette megint a pápai mocétumot és a Szent Pétert és Pált ábrázoló stólát. Ferenc pápa annak idején azt mondta, hogy ez nem kell és kiment fehér reverendában az erkélyre. Ő pedig elfogadta, hogy ez a hagyomány”
- jegyezte meg Erdő Péter.
A bíborosok egy része most már hazautazik, de jövő vasárnap az új egyházfő első ünnepi nyilvános visszatérnek.
Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíboros XIV. Leó megválasztásának körülményeiről, a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról mesélt az RTL Híradónak.
„A pápa, mikor bejött a vacsorára tegnap este, a választás után, senki sem mert az asztalához menni. Hát ez így van, az ember megváltozik, fehérben ott állt szegény, és akkor mi ketten, másik két szerzetessel, egy szalézivel és egy ferencessel, mondtuk, hogy nem lehet itt hagyni szegényt egyedül. És kérdeztük tőle, azonnal válaszolta, hogy gyertek, gyertek, úgyhogy tegnap együtt vacsoráztam a pápával”
- mesélte Német László belgrádi érsek, aki vajdasági magyar családban született, és tavaly Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin egy meglepő, késő esti televíziós beszédben üzent: Elutasítja az európai vezetők által követelt tűzszünetet, de közvetlen tárgyalásokat kezdeményez Ukrajnával
Az orosz elnök szerint már csütörtökön elkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajnával. Putyin úgy fogalmazott: Oroszország célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.
Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.
„Szeretnénk azonnal elkezdeni, már jövő csütörtökön, május 15-én Isztambulban, ahol korábban is voltak ilyen tárgyalások, de megszakadtak”
– mondta Putyin, de hangsúlyozta: a megbeszéléseknek „mindenféle előfeltétel nélkül” kell elindulniuk.
„Komoly tárgyalásokat akarunk Ukrajnával”
– tette hozzá Putyin, aki szerint
a tárgyalások célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.
A javaslat néhány órával azután történt, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő Kijevbe látogattak, ahol közös nyilatkozatot adtak ki Volodimir Zelenszkij elnökkel.
„Megerősítjük támogatásunkat Donald Trump amerikai elnök felhívása mellett, amely a békemegállapodás megkötésére irányul, és felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések akadályozásával”
– írták. A dokumentumban arra szólították fel Moszkvát, hogy „egyezzen bele egy teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetbe annak érdekében, hogy teret biztosítsanak az igazságos és tartós békéről szóló tárgyalásoknak.”
A közös közlemény azt is tartalmazta, hogy a négy ország folytatja Ukrajna támogatását: „Amíg Oroszország nem egyezik bele a tartós tűzszünetbe, mi továbbra is növelni fogjuk a nyomást az orosz hadigépezetre.”
A felszólítást az Egyesült Államok is támogatja – ezt Donald Trump amerikai elnök közös telefonbeszélgetése is megerősítette az európai vezetőkkel.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már korábban elutasította az ultimátumot. Úgy fogalmazott: Oroszország „ellenáll mindenféle nyomásgyakorlásnak”.
„Európa most nyíltan szembeszáll velünk” – mondta Peszkov. Hozzátette: Putyin „alapvetően” egyetért a tűzszünet gondolatával, de „sok kérdés van” a legutóbbi javaslattal kapcsolatban, amelyekre még válaszokat kell adni.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, a közösségi médiában reagált: „Macron, Merz, Starmer és Tusk állítólag Kijevben a békéről akartak tárgyalni. Ehelyett fenyegetéseket szórnak Oroszország felé...Szerinted ez okos dolog, mi? Dugjátok fel ezeket a béketerveket a pángender seggetekbe.”
Ukrajna és Oroszország legutóbb 2022-ben, a háború első heteiben ült tárgyalóasztalhoz. Putyin vasárnap közölte, hogy egyeztetni fog Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a kijevi tárgyalások lehetséges megszervezéséről.
Ukrajna már két hónapja sürgeti a 30 napos tűzszünetet – ezt támogatják Kijev fő európai szövetségesei és Donald Trump is. Moszkva eddig nem kötelezte el magát, bár elviekben támogatja az időszakos tűzszünet gondolatát, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb tisztázni kell bizonyos „árnyalatokat”.
Putyin vasárnap tagadta, hogy Oroszország elzárkózna a tárgyalásoktól, és kijelentette: „a döntés most az ukrán vezetők kezében van”.
„Nem zárjuk ki, hogy a tárgyalások során lehetőség nyílik egy újabb fegyverszünetre”
– mondta. A tévébeszéd után Putyin anélkül távozott, hogy bármilyen kérdésre válaszolt volna, pedig az újságírók akár hét órán át is vártak rá.
Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.
„Szeretnénk azonnal elkezdeni, már jövő csütörtökön, május 15-én Isztambulban, ahol korábban is voltak ilyen tárgyalások, de megszakadtak”
– mondta Putyin, de hangsúlyozta: a megbeszéléseknek „mindenféle előfeltétel nélkül” kell elindulniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kocsis Máté felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romolusz felszólalásai során a NATO vezérkari főnöki értekezleteken kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt, és ezeket a „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta. Szerinte ezzel szembement a hivatalos magyar állásponttal, amely a háború befejezését és a fegyverszállítások leállítását szorgalmazza.
Kocsis Magyar Péter hangfelvételéről is beszélt. Szerinte a Magyar Péter által felhozott vádaknak "se füle, se farka" nem volt, ezt követően alig pár órával később az ukránok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádoltak két kárpátaljai magyart, hogy kémkedtek, és azon dolgoztak, hogy felmérjék az ukrán katonai erőt Kárpátalján.
Megjegyezte, ezek ugyan súlyos vádak, de miután semmilyen bizonyíték nincsen erre, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek propagandaháborújába illik bele.
"Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne"
- fogalmazott.
Hozzátette, az eseményláncolat "teljesen nyilvánvaló" következtetése szerint fennáll a gyanúja annak, hogy ez a kapcsolat maga Ruszin-Szendi Romulusz volt.
A velünk szemben álló politikai erő, a Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek, mondjuk úgy, hogy sérthetik az ország szuverenitását - hangsúlyozta Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, a következő hetekben fontos döntést kell meghozniuk a magyaroknak a véleménynyilvánító szavazáson, Ukrajna gyorsított csatlakozása pedig "húsbavágó", nemcsak a gazdasági, társadalmi, hanem a közbiztonsági helyzetét is meghatározhatja Magyarországnak.
Műsorvezetői kérdésre Kocsis Máté elmondta, szerinte az ukrán ügy miatt nem fognak többen szavazni Ukrajna gyorsított csatlakozására, annak ellenére, hogy ebben reménykedik az ellenzék.
"Szerintem nem ez a cél, a cél a zavarkeltés" - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, ez tipikus titkosszolgálati eszköz, amit az ukránok propagandaügyként használnak. Kifejtette, az ő céljuk nyilvánvalóan az, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyek megítélése minimum zavaros legyen Magyarországon, vagyis minden olyan eszköz kedvező számukra, ami gyengíti a szavazás erejét.
"Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy nem az ukrán titkosszolgálat központjából, vagy a Tisza Párt brüsszeli irodájából kell megmondani, hogy mit gondoljanak a magyarok, mert Ukrajna európai uniós tagságáról kizárólag ők dönthetnek" - egyértelműsítette a Fidesz frakcióvezetője.
Kocsis Máté a két, Ukrajnában őrizetbe vett magyarról szólva azt mondta, nem hiszi, hogy az érintett személyek védelmében fel lehet lépni, elsősorban azért nem, mert nem lehet tudni, hogy milyen bizonyítékok és vádak vannak ellenük.
"Vagy az van, hogy az ilyen kémelfogó akciók a nyilvánosság kizárásával történnek és nincs ez ügyben kommunikáció, vagy ha van, akkor viszont meg kell mondani, hogy mi történt, kik ők, mi a bűnük és mi a bizonyíték ellenük" - vélekedett Kocsis Máté, megjegyezve, ez azonban nem történt meg, ami a Tisza Párt időzítésével kapcsolatban is gyanússá teszi ezt az ügyet.
A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kocsis Máté felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romolusz felszólalásai során a NATO vezérkari főnöki értekezleteken kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt, és ezeket a „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta. Szerinte ezzel szembement a hivatalos magyar állásponttal, amely a háború befejezését és a fegyverszállítások leállítását szorgalmazza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára szombat este egy újabb fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet: vasárnap 13 órakor élő videóban jelentkezik a Facebookon, ahol részletesen beszél majd a baloldal jövőjéről, vette észre a Blikk.
„A magyar baloldal új korszakát nyitjuk. Az új korszakról vasárnap 13 órakor beszélek először. Tarts velem holnap élőben a Facebook-oldalamon! Döntöttünk, változunk, mert a baloldal maga a változás!”
Az elmúlt napokban több jelentős bejelentést is tett: csütörtökön közölte, hogy elválik férjétől, Gyurcsány Ferenctől, aki emellett teljesen visszavonul a hazai politikai életből.
Pénteken úgy fogalmazott, hogy újra készen áll a küzdelemre, és még sosem érezte magát ennyire elszántnak. Bár elismeri, hogy nem lesz könnyű út, úgy érzi, eljött az ő ideje.
Dobrev Klára szombat este egy újabb fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet: vasárnap 13 órakor élő videóban jelentkezik a Facebookon, ahol részletesen beszél majd a baloldal jövőjéről, vette észre a Blikk.
„A magyar baloldal új korszakát nyitjuk. Az új korszakról vasárnap 13 órakor beszélek először. Tarts velem holnap élőben a Facebook-oldalamon! Döntöttünk, változunk, mert a baloldal maga a változás!”
