HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: Amennyiben valóban léteznek magyar tervek Kárpátalja megszállására, azok csakis egy orosz stratégiához igazítva születhettek meg

Ha a vádak igazak, az Magyarország számára lehet megsemmisítő. Ha hamisak, akkor Ukrajna veszíthet sokat. Buda kívülálló fél bevonását érzi a legjobb megoldásnak.


Ha alaptalanul vádolta meg Ukrajna a magyar kormányzatot a múlt csütörtökön kirobbantott kémügyben, azzal súlyosan megingatná a nyugati államok beléjük vetett bizalmát, de ha a vádakról kiderül, hogy igazak, az megsemmisítő erejű lehet Magyarországnak – mondta a Telexnek Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban nemzetbiztonsági főtisztként a titkosszolgálatnál dolgozott.

A lapnak adott interjújában azonban rögtön leszögezte, hogy kizárólag feltételes módban és elméleti szinten tud megnyilvánulni az ügyben, hiszen „a rendelkezésre álló információk alapján teljes bizonyossággal nem lehet tudni, mi igaz az ukrán hatóságok által – egyébként elég részletesen – leírt vádakból”.

Buda szerint az nem meglepő, hogy minden ország kémkedik és védekezik is ellene. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az elfogott személyek a vádak szerint nem Magyarország védelmében gyűjtöttek adatokat, hanem Ukrajna ellen.

Az ukrán hatóságok állítása szerint ugyanis ezek az emberek az ottani védelmi rendszert térképezték fel, és a társadalmi hangulatot mérték fel. A szakértő szerint ha ez igaz, akkor „abszolút érthető a magyar kormány nagyon zaklatott reakciója, hiszen ezzel egy olyan lépést előkészítő művelet lepleződött le, amely rendkívül komoly veszélyt jelentett úgy a magyar nemzetbiztonságra, mint szövetségesi rendszerünkre”

„Ha a vádak alaptalanok, akkor szintén rendkívül súlyos válságról beszélhetünk, hiszen ez esetben arról van szó, hogy egy szomszédos ország a területe ellen irányuló magyar katonai beavatkozás konkrét vádjával akar lejáratni bennünket”.

– mondta Buda, aki szerint, ha a vádakról kiderülne, hogy hamisak, azzal „Ukrajna óriási nemzetközi bizalomvesztést kockáztatna egy számára rendkívül kritikus időszakban”.

„Ellenséges, háborús készülődéssel vádolni egy NATO-tagországot az egész szervezet egységét és működését destabilizáló kihívás, amivel felettébb nem jó dolog szórakozni úgy, hogy közben e szervezet tagállamainak területén hibrid háború folyik. Ráadásul Magyarország teljes joggal kérdőjelezhetné meg Ukrajna alkalmasságát az EU és NATO-csatlakozásra, és ezek után minden olyan vád, amellyel a magyar kormányt azért illetik, mert akadályozza az Ukrajnának nyújtandó katonai vagy pénzügyi támogatásokat, süket fülekre találhatna” - fogalmazott.

Felmerült az is, hogy az ügy akár hamis zászlós művelet is lehet, például az oroszok részéről, akik így súlyosbítanák az eleve feszült ukrán–magyar viszonyt. Buda szerint „ebben nem lehetséges teljesen megnyugtató módon állást foglalni a nyilvánosan rendelkezésre álló információk alapján”.

Azt ugyanakkor nehezen tudja elképzelni, hogy az ukrán hatóságok nem számoltak ilyen verzióval, és nem zárták le ezeket megnyugtatóan, „mielőtt ilyen súlyos, nyilvános vádakkal találták volna meg Magyarországot, akinek a támogatására egyébként szükségük lenne az EU-csatlakozás és a háborúval kapcsolatos némely szövetségesi döntés meghozatalához”.

A szakértő az interjúban arról is beszélt, hogy nem az keltette a legnagyobb gyanút, hogy kémkedtek, hanem az, hogy a magyar oldal hírigényei arra utalnak, mintha háborús terveik lettek volna.

„Éppen azért, mivel ez a legsúlyosabb aspektusa a történetnek,

kézzelfogható bizonyítékokkal kell tudni alátámasztani egy ilyen állítást.”

– mondta Buda, aki szerint nem volt még olyan a rendszerváltás óta, hogy egy háborúban álló ország, amely EU- és NATO-tagságra törekszik, ilyen váddal állt volna elő egy másik NATO-tagállam ellen.

Éppen ezért úgy gondolja, hogy az eset mindenképpen alapos nemzetközi vizsgálat után kiált.

„A vád rendkívül súlyos, mondhatni, példátlan bizonyos szempontból. Ha hamis vádról van szó, azért, ha valódiról, akkor meg azért”

- fogalmazott.

Februárban magyar részről is elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálatok olyan ukrán műveletet detektáltak, aminek a célja állítólag Orbán Viktor lejáratása. Mindez a parlament nemzetbiztonsági bizottságában is szóba került.

A mostani esetre reagálva Szijjártó Péter külügyminiszter először arra kérte az embereket, hogy „minden ilyen ukrán propagandában megjelenő hírrel szemben tanúsítson óvatosságot”. Később Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát, pont annyit, ahány embert Ukrajna elfogott. Buda szerint ez inkább úgy hatott, mint a vádak hallgatólagos elismerése, nem pedig mint egy egyértelmű tagadás.

„Alaptalan vádak esetén ugyanis nem fogalmazunk úgy, hogy „várjuk meg, amíg hivatalos értesítést kapunk az ukrán hatóságoktól. Amennyiben ugyanis nem folyik ilyen művelet Ukrajnában, csípőből ki kell kérni magunknak ezeket a vádakat, tekintet nélkül arra, hogy mikor és milyen hivatalos értesítést küldenek erről. Egy kiutasítás pedig tipikusan tükrözni szokta a másik állam által meglépett intézkedést. Vagyis ez esetben két ukrán hírszerző kiutasításával akarva-akaratlan azt ismertük el, hogy ezek szerint az ukránok is két – magyar – hírszerzőt kaptak el”

- fogalmazott a szakértő.

Az interjúban a Ferenciek terén is történt egy látványos elfogás is felmerült. Egy férfit, akit a magyar hatóságok illegális hírszerzőként tartottak számon, fényes nappal kaptak el az utcán. Buda szerint ez egy „kommunikációs látványpékség” volt, mivel a férfi ellen nem indult eljárás, csak kiutasították.

A szakértő szerint a kémügy azt mutathatja, hogy riasztóan rossz a politikai kapcsolat a két ország között. Nemrég még úgy tűnt, hogy javulhat a kapcsolat: Magyarországon járt Ukrajna euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, és új nagykövet is érkezett Budapestre. A kémügy után viszont a magyar kormány lemondta a május 12-re tervezett, kárpátaljai kisebbségekről szóló tárgyalást.

A szakértő szerint a - függetlenül attól, hogy a vádak igazak vagy sem - a botrány hatalmas és kibékíthetetlen ellentétről tanúskodik. A két ország megítélése pedig a vádak hitelességétől függ.

„Ukrán szempontból óriási, végzetes baklövés volna ez az akció, amennyiben a vádak nem igazak, hiszen nagymértékben alkalmas az irántuk táplált bizalom megingatására. Magyar szempontból szintén óriási, végzetes baklövés ez az akció, amennyiben a vádak igazak, hiszen hosszú időre ellehetetleníti legnagyobb szomszédunkkal a viszonyt – persze lehet, hogy arra bazírozunk, hogy nem sokáig lesz már a legnagyobb szomszédunk”

- fogalmazott Buda, aki szerint az orosz kapcsolatok is szóba jöhetnek a téma során.

„Az orosz kapcsolatok úgy jönnek ide, hogy amennyiben valóban léteznek magyar tervek Kárpátalja megszállására – ezt kimondani is elképesztő –, azok csakis egy orosz stratégiához igazítva születhettek meg, hiszen máskülönben még annyi realitásuk sincsen, mint így”

- mondta.

Buda arról is beszélt, hogy a helyzet nagyon könnyen eszkalálódhat. Egyik fél sem engedhet, és emiatt – ahogy Buda fogalmazott – „arra számítok, hogy mindkét oldalon újabb esetek fognak megjelenni.”

„A magyar fél nincsen könnyű helyzetben: neki nem csupán azt kellene bizonyítania, hogy vannak ukrán kémek Magyarországon – ebben sajnos semmi rendkívüli nincsen –, hanem vagy azt, hogy az ukrán vádak hamisak, vagy pedig nagyjából azt, hogy Ukrajna magyar területek katonai inváziójára készül. Csupán ez lenne képes ellensúlyozni azt az ukrán vádat, miszerint Magyarország ukrán területek katonai megszállását fontolgatja. Az ukrán félnek pedig képesnek kell lennie tartani a tétet, vagyis kétségbevonhatatlan bizonyítékokat szolgáltatni az eredeti állítások alátámasztására”

- fogalmazott a szakértő, aki azt is kiemelte: elengedhetetlennek érzi kívülálló fél bevonását az eset kivizsgálásába. „Amennyiben valamelyik érintett fél nem kíván egy ilyen vizsgálatban részt venni, azzal saját magáról állít ki ítéletet” - jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reggel megjelent egy cikk, estére megbukott a BKV vezér
Karácsony Gergely szerint egy vezető nem engedheti meg magának, hogy kétségek merüljenek fel körülötte. A közlekedési társaság élére ideiglenesen Takács Péter került.


Karácsony Gergely hétfő este felmentette Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját – erről maga a főpolgármester tájékoztatott Facebook-oldalán. A döntés előzménye, hogy a 444 egy cikkben arról írt: Bolla Tibor közeli barátja az önmagát csak Nagymesternek nevező F. Zsoltnak. Ő annak a bűnszervezetnek a vezetője, amely a vád szerint a BKV-ba is beépült, és éveken keresztül milliárdokhoz juthatott túlszámlázásokkal.

A lap több fotót is közölt, ahol a BKV első embere együtt bulizik a Nagymesterrel, sőt, az egyik képen Balin nyaralnak együtt. Erre a BKV vezére nem emlékezett, amikor a 444 rákérdezett.

Arról is írtak, hogy Bolla Tibor barátnője egy cégben együtt volt tulajdonos F. Zsolt pénzügyi asszisztensével. Ez a cég egy régi kastélyépületet kezelt, amit fedezetként vontak be egy olyan bankgaranciához, amit F. Zsolt cége mutatott fel a BKV felé. A BKV vezére ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta, nem tud a nő ügyeiről, aki már nem is a barátnője.

A főpolgármester a cikk megjelenése után hétfő délelőtt igazoló jelentést kért a vezérigazgatótól. A válasz nem oszlatta el a felmerült kétségeket.

„A fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak egy társaságban”

– olvasható Karácsony közleményében.

Hozzátette: „Ez még akkor sem fogadható el, ha senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai üzemeltetési és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna.”

A főpolgármester szerint a BKV rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben működik, ezért a vezérigazgatónak minden energiáját a cég működőképességének fenntartására kell fordítania. „Ami nyilvánvalóan nem lehetséges akkor, ha a nyilvánosság előtt kell magyarázkodnia” – fogalmazott.

Karácsony megköszönte Bolla Tibor közel húszéves munkáját a budapesti közösségi közlekedésért, és közölte: „Éppen ezért – megköszönve a majd két évtizedes, a budapesti közösségi közlekedés érdekében végzett munkáját – a saját kérésére felmentettem Bolla Tibor vezérigazgatót.”

A vezérigazgatói teendők ellátásával átmenetileg Takács Pétert bízta meg, aki jelenleg a vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettes. Takács több mint huszonöt éve dolgozik a társaságnál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a Bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna
A miniszterelnök az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban fejtette ki gondolatait az Európai Unióról, Ukrajnáról, háborúról és békéről, valamint a „brüsszeli ügynökpártokról”.


Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján arról a gondolatról beszélt, hogy Ukrajnát érdemes-e felvenni az Európai Unió tagjai közé, rögzítve: a magyarok tiszteletben tartják és próbálják megérteni az övéktől eltérő álláspontokat.

Hozzátette: több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy az folytathassa a háborút. „Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn” – jelezte.

Hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot.

„Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki”

– fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától. Elmondta azt is, hogy Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is.

Felidézte: az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amelyet a tagállamok nem bírnának el.

Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonalesés – figyelmeztetett.

A miniszterelnök elmondta azt is: ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak, erre választ kell adnunk – tette hozzá.

Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét.

Rámutatott: az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár.

Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt”, hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.

Eközben – folytatta – Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon.

Ugyanakkor Európa felkészületlen.

„Olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarnánk megoldani a következő évtized problémáit, de a régi igazságok már nem működnek; a világ megváltozott és mi, európaiak, nem követtük”

– fogalmazott. A miniszterelnök jelezte: 15 éve tagja az Európai Tanácsnak, személyesen élte át az elvesztegetett éveket, az elmúlt időszak sodródását. Megjegyezte: ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna.

Kijelentette: az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott. „Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük” – tette hozzá, és arra hívta fel a figyelmet: Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát.

Jelezte: az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak, míg „mi, európaiak” folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk. „Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk” – fogalmazott.

Úgy értékelt: feladták Európa sikeres, olcsó orosz energiára és leginkább a fejlett német technológiára alapuló gazdasági stratégiáját, új stratégia azonban nincs. „A semmi közepén állunk” – fogalmazott.

„Új stratégiára és erős európai vezetőkre lenne szükség”

– jelentette ki. Orbán Viktor azt mondta, ma Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, ezért Európát meg kell erősíteni.

„Ha az EU sikeres akar lenni, több tiszteletet kell adnia a nemzeti parlamenteknek, amelyek nem szerződéssel létrehozott mesterséges intézmények, hanem szerves fejlődésen keresztül formálódó, valódi népképviseleti szervek, ezt Brüsszelben sem szabad elfelejteni” – tette hozzá a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, „ezért visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből”.

A kormányfő elmondta, 15 éve azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.

Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat” segít hatalomra – fogalmazott. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg.

A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a „nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére”.

„Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again” – zárta felszólalását Orbán Viktor.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ez csak egy zsepi!” – Nem lőtték be magukat Kijevben, Macronék csak nevetnek az orosz álhíren
Orosz propagandisták terjesztették a hírt, hogy a francia, német és brit államfő drogozott Kijevben. Az értesülésük alapja egy koszos zsebkendő volt.


Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova azt állította, hogy egy videón, amely Emmanuel Macront, Keir Starmert és Friedrich Merzet mutatja egy vasúti kocsiban, egy „zacskó és egy kanál” is látható, amit kábítószer-fogyasztáshoz szokás használni.

Ezután orosz propagandisták aktívan azt terjesztették, hogy az európai országvezetők drogoztak a kijevi útjuk során.

A francia elnöki hivatal hétfőn reagált a vádakra. Azt írták: „Amikor az európai egység kényelmetlenné válik, a dezinformáció odáig fajul, hogy egy egyszerű zsebkendőt is drognak állít be. Ez az álhír Franciaország ellenségeitől származik – külföldről és belföldről egyaránt. Ébernek kell maradnunk a manipulációval szemben.”

Az Élysée-palota a posztban közeli képet is megosztott a zsebkendőről. Azt írták alá: „Ez egy zsepi. Orrfújásra való.”

Emmanuel Macron francia államfő, Keir Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel kormányfő május 10-én utazott Kijevbe, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és megerősítse az európai országok (jelentős részének) Ukrajna melletti kiállását az orosz agresszióval szemben.

Zelenszkij és az európai vezetők egy május 12-én induló feltétel nélküli tűzszünet mellett is kiálltak, amit Moszkva figyelmen kívül hagyott.

(via The Kyiv Independent)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Már az éves hiány közel 71 százalékánál járunk: az elmúlt 15 év egyik legdurvább költségvetési mínuszát hozta az április
A kiadások elszálltak, miközben a bevételek is nőttek, de ez sem volt elég. Már zárolásokra is sor került, mégsem tudni, pontosan hol és mennyi pénzt fogtak meg.


A magyar állam már április végére elérte az egész évre tervezett költségvetési hiány 70,9 százalékát – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss adataiból.

A négy hónap alatt összesen 2930,5 milliárd forint lett a hiány, csak áprilisban 376,4 milliárd forint mínuszt könyveltek el. Ennél rosszabb áprilisi adat csak egyszer, 2023-ban volt

– írta meg a 444.

Az államháztartás hiánya időarányosan 33,3 százalék lenne, ehhez képest ennek több mint a duplájánál tartunk. Ráadásul négy hónap alatt még soha nem volt ekkora a hiány, mint most.

A tavalyi év azonos időszakában 2597,5 milliárd forint volt a mínusz, így idén 333 milliárd forinttal, azaz 12,8 százalékkal nőtt a hiány.

A minisztérium szerint jól alakultak a bevételek: áprilisban az adó- és járulékbevételek 10,9 százalékkal, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 13 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest.

A kiadásokról viszont kevés konkrétum derült ki. Az biztos, hogy a kamatkiadások 1916,5 milliárd forintra nőttek (tavaly ilyenkor ez 1500 milliárd körül volt), a nyugdíjakra pedig 2738,1 milliárd forint ment el (tavaly ilyenkor 2375 milliárd).

Kisgergely Kornél államtitkár szerint már sor került egy jelentős zárolásra, és megemelték az idei hiánycélt is. Azt mondta, a bevételek megfelelnek a várakozásoknak, de arról nem közöltek részleteket, pontosan milyen kiadásokat érintett a zárolás, vagy mekkora az új hiánycél.


Link másolása
KÖVESS MINKET: