Egészen más lett az Orczy-kert hangulata a felújítás és átalakítás után
Az Orczy-kert, Budapest egyik régi, romantikus randihelyszíne volt, egyben az egyik kissé lepattant és elvadult parkja. Vadregényes dzsumbuj, ahol nappal szerettünk piknikezni, sétálni, üldögélni a tóparton, este viszont nem szívesen sétáltunk át rajta egyedül.
Pár évvel ezelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építésekor a területet lezárták, és az épület felhúzásához jókora szeletet hasítottak ki a parkból. Idén megnyílt a kert, és mivel egymásnak ellentmondó vélemények születtek arról, hogy jó lett-e vagy sem, illetve néhányan jelezték tavasszal, hogy a kalandpark sajnos még zárva van, kíváncsiak lettünk az új Orczy-kertre.
Az Orczy-kert 40 éve - Fotó: Fortepan
A legenda szerint a mai Orczy-kert területe is hozzátartozott egykor Mátyás király pesti vadasparkjához. E feltevést osztotta többek közt Buza Péter, a Népszabadság egyik volt rovatvezetője is, aki annak idején szorgalmazta az Orczy-kert közelében található Illés-kút feltárását.
A park története tehát valamikor a középkorban kezdődhetett, amikor „a hajdani vadaskerthez tartozhatott egyebek mellett a mai Klinikák, a Füvészkert, valamint az Orczy-kert területe is.” És, amint az a Népszabadság cikkében áll, Buza Péter véleménye szerint „Mátyás vadászháza a Füvészkert igazgatósági épülete, a botanikus kert „kastélya” helyén állt, és a Mátyás-kori alépítmény felfedezhető a mai épületen.”
A török hódoltság után a környéket katonai célokra is használták. 1783-ban vette meg a területet (egy majorságot gyümölcsössel é épülettel) báró Orczy Lőrinc, és az ő fia, Orczy László fogott a parkosításba.
Az 1750-es években született báró a pesti királyi kamara adminisztrátora, helytartótanácsos volt, a nemesi bandériumok fővezére, Abaúj megye főispánja, valamint a nemesi-nemzeti mozgalom egyik vezetője.
Ő ajándékozta Pest városának a hatalmas, szökőkúttal ellátott, virágokkal teleültetett angolparkot, az Orczy-kertet.
Orczy László báró, mint azt a park történetét feldolgozó Kiss József írja, a barátai ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét. A szakember egy szökőkút köré tervezte meg a kertet, geometriai mintázatot adjon ki – a szökőkút egyébként 1929-ig állt a parkban.
A források szerint csodaszép lett az angolkert, amelybe rengeteg facsemetét ültettek. (Ez az időszak nagyjából egybeesett azzal, amikor a mai Városliget területét is kezdték fásítani, majd parkká alakítani.) Az Orczy-kertet hamarosan a közönség számára is megnyitották.
A báró halála után két évtizeddel a magyar katonatisztképzés számára megvásárolták, egy részét házhelyeknek adták el. Az 1830-as években a park területére építették a Ludovikát, a magyarországi katonai képzés központját. A szabadságharc leverése után a parkot először Petz Ármin kerttervező újította meg, majd az 1850-es években Szekrényessy József gondjaira bízták.
Az Orczy-kert, a Ludovika és a Füvészkert egy 1884-es térképen - Forrás: Wikipédia
A kiegyezést követően a kert hanyatlásnak indult, ennek az egyik oka a források szerint az volt, hogy a Ludovika hsználta, illetve hogy a Városliget kiépítésével, majd a Népliget kialakításával veszített a jelentőségéből. A park területe az alapítása óta egyre csökkent, a második világháború után, a felújtását követően 14 hektárra csökkent.
„Parcellázás következik be és különböző intézmények építenek eleve ideiglenesnek szánt házakat. A Korányi Sándor utcában egy gyár épült, a mellette lévő nagy földdarabon autóbuszgarázs működött és szennyezte a talajt. A Diószeghy utcában több kisebb üzem, vállalkozás kapott otthont. Az Üllői úton a metró miatt lebontottak egy nagy épületet, helyén autóparkoló létesült s a határoló régi és új épületekben szintén kisebb üzletek, hivatalok települtek. De van terv a park helyreállítására is, 1985-ben Kiss József készít előírást a felújításra s a javaslat megvalósítására a Józsefvárosi Önkormányzat 100 millió forintot biztosított. A park kulturális és sportrendezvények állandó színtere, szabadon látogatható” - írták a parkról a Népliget barátai, Pesti László és Tarjányi Ferenc 2009-ben.
A 2010-es évekre a kert tereprendezésre szorult. Miután határoztak a felújításáról, megépült a Nemzeti Közszolgálati egyetem, a parkban kicserélték a teljes közműrendszert, kitisztították a tó medrét, újraépítették a parti védműveket, öntözőberendezéseket raktak le, és térkivilágítással is ellátták a kertet. Játszótér és sportolásra alkalmas terület létesült, és ottjártunkkor már a kalandpark is üzemelt.
Van, aki visszasírja a régi parkot. Mi nem szeretnénk állást foglalni. Az a legjobb, ha személyesn nézed meg, eltöltsz ott pár órát, ahogyan mi tettük, üldögélsz egy kicsit, végignézed a szobrokat, és te magad döntöd el, neked tetszik-e a felújított Orczy-kert vagy sem.
VIDEÓ: Körbenéztünk az Orczy-kertben
