HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna”

A miniszterelnök parlamenti beszédében emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt.


Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét - jelentette ki a miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.

Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.

Azt mondta, "nem babra megy a játék", ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább "fejjel megyünk a falnak"

- értékelt a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. A tagjelölti státusz nem adományozható cím, annak rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve lett Ukrajna tagjelölt - emelte ki.

Hozzátette: 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el.

Kitért arra, hogy Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tagjelölti státuszra másfél évet kellett várnia, a csatlakozási tárgyalások érdemben ma sem zajlanak. Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmét és két évet várt a tagjelöltségre, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges.

Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Szerbiának két évet kellett várnia a tagjelölti státuszra és további másfél évet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Albániának öt évet kellett várnia a tagjelölti státuszra, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet várt - idézte fel.

Orbán Viktor kijelentette, "a leplezetlen részrehajlás" szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, ilyenkor van szükség rájuk, hogy meg lehessen vitatni, jó gondolat-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával.

A magyar kormány álláspontja jelenleg az - noha ez a vita még meggyőzheti az ellenkezőjéről -, hogy Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit - hangsúlyozta.

Rámutatott, az Európai Uniónak komolyan kell vennie a saját szabályait. Ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió "egész egyszerűen megszűnik létezni". Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy saját szabályainkat se tartsuk be - tette hozzá.

A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

A hét feltétel az alkotmánybírók kiválasztásának reformja, az igazságügyi főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni fokozott fellépés, a médiaszabadság garantálása, a korrupció elleni fellépés, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése volt - emlékeztetett Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: még a "részrehajlóan működő" bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat - értékelt.

Orbán Viktor értékelése szerint azonban valójában egyetlen feltétel sem teljesül. A kormány számára hozzáférhető nemzetközi elemzések azt állítják, hogy az Európai Bizottság által elfogadott négy területen is valójában visszalépések történtek - mutatott rá.

Közölte: az alkotmánybírók kiválasztásának reformjáról szóló törvényt nem hajtották végre, az alkotmánybíróság eljárásáról szóló törvényt pedig el sem fogadták. Az igazságügyi főtanács és a bírák kiválasztásának kritériumai nem egyértelműek, és még a bizottság szerint is indokolt az igazságszolgáltatás igazgatási rendszerének továbbfejlesztése egy külső és független audit alapján - jelezte.

A pénzmosás elleni fellépésben nem születtek meg a szükséges döntések, és senkit sem vontak felelősségre. Az elfogadott szabályozás végrehajtása egész egyszerűen elmaradt - mondta.

Kiemelte, a bizottság szerint állítólag teljesített média- és sajtószabadság ügye úgy áll, hogy a formális garanciák ellenére nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot.

Egy háborúban álló ország esetében a magyar kormány álláspontja szerint ezt nem is lehet kifogásolni, ám ez nem jelenti azt, hogy "mi, európaiak, ki kellene, hogy nevettessük magunkat azt állítva, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság", márpedig a bizottság ezt állítja - tette hozzá Orbán Viktor.

Három területen - a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek ügye - még az Európai Bizottság szerint sem teljesültek a feltételek - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy nem látni tisztán abban, az ukrán parlamentben elfogadott, kisebbségek számára állítólag kedvező törvény mit is tartalmaz. Felidézte: 2015-ben vették el a magyaroktól és a többi Ukrajnában élő nemzeti közösségtől azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket.

Sem az Ukrajnában élő, sem a Magyarországon élő magyarok nem akarnak többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amelyeket 2015-ig élveztek az ott élő kisebbségek

- fogalmazott a miniszterelnök a parlamenti vitában, hozzáfűzve: nem új törvényt, nem új megoldásokat, nem bonyolult eljárásokat kérnek, csak annyit, hogy azt a törvényt állítsák vissza, ami 2015-ig garantálta a magyaroknak a közösségi élet jogait és feltételeit.

Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő jelezte, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.

Emlékeztetett, nem volt még példa arra, hogy a csatlakozási tárgyalást egy háborúban álló országgal kezdte volna meg a közösség.

Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk, hogy megelőzzék a "helyreállíthatatlan és helyrehozhatatlan károkat". Tízezrével vagy akár százezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák emiatt - jelentette ki.

Ukrajna számára ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni - tette hozzá Orbán Viktor.

Beszámolt arról, hogy német gazdaságkutatók becslése szerint az uniónak Ukrajna teljes jogú tagsága 190 milliárd eurós, vagyis 70 ezer milliárd forintos extra kiadással járna.

Úgy folytatta: agrárterületen 93 milliárd eurós támogatásra tarthat igényt hét év alatt Ukrajna, magasabb összegre, mint a jelenleg legtöbbet kapó Franciaország, és tízszer annyira, mint Magyarország.

Kiemelte:

e pénz tekintélyes része ráadásul "amerikaiak zsebébe vándorolna, lévén, hogy az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat". A tárgyalások megkezdése így azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós ország nettó befizetővé válna vagy mindenkitől elvennék az agrártámogatások 20 százalékát.

Kohéziós forrásokból 87 milliárd eurót kellene adni Ukrajnának - folytatta -, háromszor annyit, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.

Orbán Viktor azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse. Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel - hangsúlyozta, rámutatva: Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot.

Kiemelte: "Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítani attól, hogy mi továbbra is az európai józan ész hangja maradjunk".

Mi egy békés és prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek, de ehhez a béke minél gyorsabb megteremtése és a stratégiai partnerség megfontolt elmélyítése szükséges

- rögzítette.

Hozzátette: ennek eredményeként majd egyszer, jó néhány év elteltével akár európai uniós tagsága is lehet Ukrajnának, ha annak eljön a tényleges ideje. "Mindennek rendelt ideje van, Ukrajna európai uniós tagságának ideje még nem jött el" - összegzett Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Habony Árpád most is luxusversenyen vitorlázik a francia Riviérán, mintha mi sem történt volna
A volt képviselő szerint Habony Árpád a Cape 31 Mediterrán Sorozat futamán indult, amelyen az indulás összköltsége 84 millió forint felett lehet. Reméli, hogy hamarosan feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal, és jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója idén is egy olasz és francia helyszíneket érintő luxus vitorlásversenyen vesz részt.

„Mindeközben Habony Árpád idén is vígan luxusvitorlázik az olasz és a francia Riviérán zajló luxus vitorlásversenyen. Mintha mi sem történt volna” – áll a bejegyzésben.

„A regatta honlapján minden hajó legénységét feltüntetik, de a “Black Battalion” (Fekete Sereg) legénységének egyik tagja szemérmesen csak a csapat nevével és a versenyző kódjával van feltüntetve.”

Hadházy szerint Habony már sok éve ilyen versenyeken „piheni ki a lopás fáradalmait”, és egy öt évvel ezelőtti, toszkán futamra is utal. Hozzáteszi, bár a mostani versenyről készült videókon nem látta egyértelműen. Azonban, ha a verseny hivatalos honlapjára beütjük a fenti kódot, akkor egyértelművé válik indulása:

A volt politikus az informátorára hivatkozva bemutatja a versenysorozatot is, amelynek öt állomása van Olaszországban és Franciaországban, Porto Cervótól Hyères-ig. A leírás kitér a hajók borsos árára és a további költségekre is: egy új Cape 31-es hajó körülbelül

200 ezer euróba (jelenlegi árfolyamon több, mint 70 millió forintba) kerül, a használt példányok 130 és 220 ezer euró között mozognak, egy versenyvitorla-garnitúra pedig körülbelül 48 ezer dollár (14,7 millió forint).

„És ez még nem minden: trailerezés, nevezési díjak, karbantartás, profi vitorlázók költségei. (...) A Cape 31 nem az átlagos klubhajós kategória” – idézi a poszt.

„Tegnapi hír, hogy a társadalmi egyeztetés miatt a kormány visszavonta az erről szóló törvényjavaslatot és sajnos a nyáron már biztosan nem áll fel a vagyonvisszaszerző hivatal.”

A volt képviselő a bejegyzését azzal zárja, reméli, jövőre már Habony nélkül vitorlázik a Black Battalion nevű csapat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Három Pest megyei településen elfogyhat az ivóvíz: azonnali takarékosságra kérik a lakókat
A hőség miatt hirtelen és jelentősen megnőtt a vízfogyasztás Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében. A szolgáltató szerint ha nem csökken a terhelés, nyomáscsökkenés vagy átmeneti ellátási zavarok is előfordulhatnak.


A megnövekedett fogyasztás miatt a víziközmű-rendszer elérte teljesítőképességének határát Ráckevén, Szigetbecsén és Dömsödön, ezért a szolgáltató szerint nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány is előfordulhat – írja a 24.hu.

A DAKÖV Kft. Ráckevei Üzemmérnöksége szombaton adott ki figyelmeztetést, miután a melegedő időjárás és a nyári csúcsidőszak miatt hirtelen és jelentősen megugrott a vízfogyasztás.

A riasztás Ráckeve teljes közigazgatási területére – kiemelten Somlyó-szigetre és Újtelepre –, valamint Szigetbecse és Dömsöd egészére, különösen a nyaralóövezetekre vonatkozik.

Bár a szolgáltató közlése szerint jelenleg valamennyi vízellátó rendszerük üzemszerűen működik és minden rendelkezésre álló erőforrást maximális kapacitással működtetnek, a helyzet bármikor rosszabbra fordulhat. A cég arra figyelmeztetett, hogy további fogyasztásnövekedés vagy műszaki meghibásodás esetén

a rendszerben „kritikus üzemállapot alakulhat ki”.

Ez a gyakorlatban helyenként nyomáscsökkenést vagy átmeneti vízhiányt okozhat.

A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, és lehetőség szerint mellőzzék a nem alapvető vízhasználatot.

Külön kérték a települések lakóit, hogy ne töltsenek medencét ivóvízzel, ne mossanak autót, csökkentsék a locsolásra használt víz mennyiségét és gyakoriságát, valamint ne locsolják ivóvízzel az utakat, járdákat és más burkolt felületeket.

A budapesti agglomerációban az utóbbi évek nyarain rendszeresen jelentkeztek hasonló vízellátási nehézségek. Tavaly nyáron Gödöllőn vészhelyzet alakult ki, a város egyes részein lajtoskocsikból kellett vizet biztosítani.

A problémát súlyosbítja a tartós aszály, amelynek látványos jele, hogy a Velencei-tónál júniusban 54 centiméteres vízállást mértek, ami mindössze egy centiméterrel haladja meg a 2022-es negatív rekordot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk