prcikk: Orbán: „Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna” | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna”

A miniszterelnök parlamenti beszédében emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt.


Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét - jelentette ki a miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.

Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.

Azt mondta, "nem babra megy a játék", ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább "fejjel megyünk a falnak"

- értékelt a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. A tagjelölti státusz nem adományozható cím, annak rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve lett Ukrajna tagjelölt - emelte ki.

Hozzátette: 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el.

Kitért arra, hogy Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tagjelölti státuszra másfél évet kellett várnia, a csatlakozási tárgyalások érdemben ma sem zajlanak. Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmét és két évet várt a tagjelöltségre, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges.

Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Szerbiának két évet kellett várnia a tagjelölti státuszra és további másfél évet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Albániának öt évet kellett várnia a tagjelölti státuszra, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet várt - idézte fel.

Orbán Viktor kijelentette, "a leplezetlen részrehajlás" szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, ilyenkor van szükség rájuk, hogy meg lehessen vitatni, jó gondolat-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával.

A magyar kormány álláspontja jelenleg az - noha ez a vita még meggyőzheti az ellenkezőjéről -, hogy Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit - hangsúlyozta.

Rámutatott, az Európai Uniónak komolyan kell vennie a saját szabályait. Ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió "egész egyszerűen megszűnik létezni". Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy saját szabályainkat se tartsuk be - tette hozzá.

A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

A hét feltétel az alkotmánybírók kiválasztásának reformja, az igazságügyi főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni fokozott fellépés, a médiaszabadság garantálása, a korrupció elleni fellépés, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése volt - emlékeztetett Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: még a "részrehajlóan működő" bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat - értékelt.

Orbán Viktor értékelése szerint azonban valójában egyetlen feltétel sem teljesül. A kormány számára hozzáférhető nemzetközi elemzések azt állítják, hogy az Európai Bizottság által elfogadott négy területen is valójában visszalépések történtek - mutatott rá.

Közölte: az alkotmánybírók kiválasztásának reformjáról szóló törvényt nem hajtották végre, az alkotmánybíróság eljárásáról szóló törvényt pedig el sem fogadták. Az igazságügyi főtanács és a bírák kiválasztásának kritériumai nem egyértelműek, és még a bizottság szerint is indokolt az igazságszolgáltatás igazgatási rendszerének továbbfejlesztése egy külső és független audit alapján - jelezte.

A pénzmosás elleni fellépésben nem születtek meg a szükséges döntések, és senkit sem vontak felelősségre. Az elfogadott szabályozás végrehajtása egész egyszerűen elmaradt - mondta.

Kiemelte, a bizottság szerint állítólag teljesített média- és sajtószabadság ügye úgy áll, hogy a formális garanciák ellenére nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot.

Egy háborúban álló ország esetében a magyar kormány álláspontja szerint ezt nem is lehet kifogásolni, ám ez nem jelenti azt, hogy "mi, európaiak, ki kellene, hogy nevettessük magunkat azt állítva, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság", márpedig a bizottság ezt állítja - tette hozzá Orbán Viktor.

Három területen - a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek ügye - még az Európai Bizottság szerint sem teljesültek a feltételek - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy nem látni tisztán abban, az ukrán parlamentben elfogadott, kisebbségek számára állítólag kedvező törvény mit is tartalmaz. Felidézte: 2015-ben vették el a magyaroktól és a többi Ukrajnában élő nemzeti közösségtől azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket.

Sem az Ukrajnában élő, sem a Magyarországon élő magyarok nem akarnak többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amelyeket 2015-ig élveztek az ott élő kisebbségek

- fogalmazott a miniszterelnök a parlamenti vitában, hozzáfűzve: nem új törvényt, nem új megoldásokat, nem bonyolult eljárásokat kérnek, csak annyit, hogy azt a törvényt állítsák vissza, ami 2015-ig garantálta a magyaroknak a közösségi élet jogait és feltételeit.

Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő jelezte, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.

Emlékeztetett, nem volt még példa arra, hogy a csatlakozási tárgyalást egy háborúban álló országgal kezdte volna meg a közösség.

Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk, hogy megelőzzék a "helyreállíthatatlan és helyrehozhatatlan károkat". Tízezrével vagy akár százezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák emiatt - jelentette ki.

Ukrajna számára ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni - tette hozzá Orbán Viktor.

Beszámolt arról, hogy német gazdaságkutatók becslése szerint az uniónak Ukrajna teljes jogú tagsága 190 milliárd eurós, vagyis 70 ezer milliárd forintos extra kiadással járna.

Úgy folytatta: agrárterületen 93 milliárd eurós támogatásra tarthat igényt hét év alatt Ukrajna, magasabb összegre, mint a jelenleg legtöbbet kapó Franciaország, és tízszer annyira, mint Magyarország.

Kiemelte:

e pénz tekintélyes része ráadásul "amerikaiak zsebébe vándorolna, lévén, hogy az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat". A tárgyalások megkezdése így azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós ország nettó befizetővé válna vagy mindenkitől elvennék az agrártámogatások 20 százalékát.

Kohéziós forrásokból 87 milliárd eurót kellene adni Ukrajnának - folytatta -, háromszor annyit, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.

Orbán Viktor azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse. Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel - hangsúlyozta, rámutatva: Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot.

Kiemelte: "Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítani attól, hogy mi továbbra is az európai józan ész hangja maradjunk".

Mi egy békés és prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek, de ehhez a béke minél gyorsabb megteremtése és a stratégiai partnerség megfontolt elmélyítése szükséges

- rögzítette.

Hozzátette: ennek eredményeként majd egyszer, jó néhány év elteltével akár európai uniós tagsága is lehet Ukrajnának, ha annak eljön a tényleges ideje. "Mindennek rendelt ideje van, Ukrajna európai uniós tagságának ideje még nem jött el" - összegzett Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor rendkívüli bejelentése: Ellenfeleink semmitől sem riadnak vissza, hogy megszerezzék a hatalmat
A miniszterelnök szerint szervezett kísérlet folyik, hogy káosszal, nyomással és nemzetközi lejáratással megkérdőjelezzék a magyarok döntését. Koholt vádakkal választási csalást kiáltanak, tüntetéseket és balhékat szerveznek.


Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, „16 év alatt düledező országból stabil és biztonságos hazát építettünk”. Ezután hosszan sorolta az eredményeket.

Utána arról beszélt, az a veszély fenyeget, hogy „mindezt, amit együtt felépítettünk, elveszíthetjük.”

Szerinte olyan energia- és pénzügyi válság kopogtat Európa ajtaján, amelyből Magyarország sem maradhat ki.

„Ráadásul ellenfeleink semmitől sem riadnak vissza, hogy megszerezzék a hatalmat” - jelentette ki.

„Külföldi titkosszolgálatokkal játszanak össze, erőszakkal fenyegetik a híveinket, és koholt vádakkal választási csalást kiáltanak már a választás előtt, tüntetéseket és balhékat szerveznek már most, mielőtt megszámolták volna az önök voksait.”

„Beszéljünk világosan. Ez szervezett kísérlet arra, hogy káosszal, nyomással és nemzetközi lejáratással megkérdőjelezzék a magyar emberek döntését.”

Orbán Viktor szerint ez most nem a széthúzás, nem a harag, és nem a gyűlölködés ideje. Magyarországnak most összefogásra, egységre és biztonságra van szüksége. Azt ígérte, az előttünk álló nagy válságban minden magyar családot meg fognak védeni. „A változtatás veszély, a Fidesz a biztos választás" - fejezte be beszédét.

A teljes beszéd


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fontos bejelentésre készül péntek reggel
A miniszterelnök reggel fél nyolckor üzenne minden magyarnak a Facebookon. Arról egyelőre nem derült ki semmi, hogy miről szól majd a bejelentése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Nem sokkal csütörtök este fél tíz után új poszttal jelentkezett Orbán Viktor. „Bréking” - kezdte rejtélyes bejegyzését a miniszterelnök, aki a továbbiakban sem volt ennél bőbeszédűbb:

„Holnap 07:30-kor fontos üzenet minden magyarnak. Kövessétek itt, a Facebook-oldalamon.”

Orbán egy órával előtte arról is közzétett egy bejegyzést, hogy szombaton este a budapesti Szentháromság téren zárja a kampányt Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal közösen. A három politikus vadnyugati öltözékben látható a mellékelt fotón, de hármójuk közül a miniszterelnök viseli a seriffcsillagot:

FRISSÍTÉS:

Orbán Viktor élőben közvetített videóüzenetének tartalmáról itt írtunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter válaszolt a Magyarországot leárulózó francia külügyminiszternek
Jean-Noël Barrot szerint Budapest az uniós szolidaritást sértette meg a szankciókról folytatott orosz egyeztetésekkel.


A magyar külpolitika pragmatikus és transzparens – írta egy X-bejegyzésben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás elárulásával vádolta meg Magyarországot. A magyar diplomácia vezetője szerint a magyar–orosz kapcsolatokat is ez jellemzi, és hozzátette,

Magyarország mindig ugyanazt mondja a nyilvánosság előtt, mint a tárgyalóasztalnál, ellentétben a francia diplomáciával, amely szerinte folyamatosan zárt ajtók mögött egyeztet az oroszokkal.

A két külügyminiszter üzengetésének hátterében egy nemrég nyilvánosságra hozott hangfelvétel áll. Ezen Szijjártó Péter felajánlotta orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak, hogy a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzá európai uniós dokumentumokat.

A magyar külügyminiszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre is kiakadt egy másik posztban, aki kárpátaljai látogatása után arról számolt be, hogy a magyar közösség képviselőivel és katonákkal is találkozott. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint a megbeszélésen a télre való felkészülés, a vállalkozások áttelepítése és a veteránok rehabilitációja is téma volt.

Szijjártó szerint azonban Zelenszkijnek „nem három nappal a parlamenti választás előtt kellene Kárpátaljára látogatnia és színházat játszania, hanem sürgősen be kellene fejeznie a kényszersorozásokat, a nyílt utcai embervadászatokat”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor azt üzente a fiataloknak, az idősebbeknek köszönjék meg, amit a kormánytól kaptak
A miniszterelnök szerint az adókedvezmények és támogatások forrását az idősebb generációk teremtették elő, ezért a köszönet nekik jár. Erről a debreceni fórumán beszélt, ahol legalább 3 millió szavazót kért a választásra.


A választás előtti országjárása utolsó előtti állomásán, Debrecenben Orbán Viktor nemcsak a választás tétjét határozta meg, de egy új üzenettel is fordult a fiatalokhoz. A miniszterelnök a kampányhajrában 3 millió szavazatot kért a Fidesz-KDNP-nek, és a „magyarok pénzének” megvédését nevezte a vasárnapi voksolás legfontosabb kérdésének.

A 24.hu tudósítása szerint Dósa nádor téren tartott csütörtöki nagygyűlésen ellentüntetők is megjelentek, akiket Orbán Viktor a beszéde elején külön köszöntött, és arra kérte őket, hallgassák végig a mondandóját.

A beszéde során üzent a fiataloknak, köztük a Tisza Párt szimpatizánsainak is. A kormányfő felsorolta a 25 év alattiak szja-mentességét és más kedvezményeket, majd egy tanáccsal fordult a fiatalokhoz.

„Kedves fiatalok, az idősebbeknek, ne a kormánynak, ne felejtsétek el mindezt megköszönni, mert az ő munkájuk adja meg az alapját, azért, hogy nektek könnyebb legyen, mint nekik volt.”

A választás tétjét Orbán Viktor a magyarok pénzének megvédésében összegezte. Elutasította az Ukrajnának szánt uniós finanszírozási csomagokat és az orosz energiáról való leválást, ami szerinte komoly terhet róna a magyar családokra.

A kampány nagy tanulságaként említette, hogy a külföldi titkosszolgálatok aktívak Magyarországon, és ezzel a Tisza Pártot vádolta.

A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tiszások „behívták ide a külföldi titkosszolgálatokat, hogy az ő segítségükkel nyerjék meg a választásokat”.

Debrecen ipari fejlesztéseit a miniszterelnök sikertörténetként mutatta be, ami szerinte a helyi fiatalok jövőjét biztosítja, és amiért „fél Európa irigykedve néz”. Orbán Viktor szerint ha a Tisza Párt nyer, és kormányra jutnak a „Shellből delegált energiapolitikusok, meg az Erste-s bankárok”, akkor megkezdik a magyar családok „kizsebelését”.

Orbán Viktor a beszédét azzal a kéréssel zárta, hogy vasárnap legalább 3 millióan szavazzanak a Fidesz-KDNP-re, mert a béke és a biztonság megőrzéséhez erre van szükség.

Az utolsó napok a kampányzárókról és a mozgósításról szólnak, a választás kimenetele pedig több billegő körzetben, köztük Debrecenben dőlhet el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk