HÍREK
A Rovatból

Orbán: „Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna”

A miniszterelnök parlamenti beszédében emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt.


Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét - jelentette ki a miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.

Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.

Azt mondta, "nem babra megy a játék", ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább "fejjel megyünk a falnak"

- értékelt a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. A tagjelölti státusz nem adományozható cím, annak rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve lett Ukrajna tagjelölt - emelte ki.

Hozzátette: 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el.

Kitért arra, hogy Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tagjelölti státuszra másfél évet kellett várnia, a csatlakozási tárgyalások érdemben ma sem zajlanak. Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmét és két évet várt a tagjelöltségre, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges.

Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Szerbiának két évet kellett várnia a tagjelölti státuszra és további másfél évet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Albániának öt évet kellett várnia a tagjelölti státuszra, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet várt - idézte fel.

Orbán Viktor kijelentette, "a leplezetlen részrehajlás" szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, ilyenkor van szükség rájuk, hogy meg lehessen vitatni, jó gondolat-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával.

A magyar kormány álláspontja jelenleg az - noha ez a vita még meggyőzheti az ellenkezőjéről -, hogy Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit - hangsúlyozta.

Rámutatott, az Európai Uniónak komolyan kell vennie a saját szabályait. Ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió "egész egyszerűen megszűnik létezni". Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy saját szabályainkat se tartsuk be - tette hozzá.

A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

A hét feltétel az alkotmánybírók kiválasztásának reformja, az igazságügyi főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni fokozott fellépés, a médiaszabadság garantálása, a korrupció elleni fellépés, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése volt - emlékeztetett Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: még a "részrehajlóan működő" bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat - értékelt.

Orbán Viktor értékelése szerint azonban valójában egyetlen feltétel sem teljesül. A kormány számára hozzáférhető nemzetközi elemzések azt állítják, hogy az Európai Bizottság által elfogadott négy területen is valójában visszalépések történtek - mutatott rá.

Közölte: az alkotmánybírók kiválasztásának reformjáról szóló törvényt nem hajtották végre, az alkotmánybíróság eljárásáról szóló törvényt pedig el sem fogadták. Az igazságügyi főtanács és a bírák kiválasztásának kritériumai nem egyértelműek, és még a bizottság szerint is indokolt az igazságszolgáltatás igazgatási rendszerének továbbfejlesztése egy külső és független audit alapján - jelezte.

A pénzmosás elleni fellépésben nem születtek meg a szükséges döntések, és senkit sem vontak felelősségre. Az elfogadott szabályozás végrehajtása egész egyszerűen elmaradt - mondta.

Kiemelte, a bizottság szerint állítólag teljesített média- és sajtószabadság ügye úgy áll, hogy a formális garanciák ellenére nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot.

Egy háborúban álló ország esetében a magyar kormány álláspontja szerint ezt nem is lehet kifogásolni, ám ez nem jelenti azt, hogy "mi, európaiak, ki kellene, hogy nevettessük magunkat azt állítva, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság", márpedig a bizottság ezt állítja - tette hozzá Orbán Viktor.

Három területen - a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek ügye - még az Európai Bizottság szerint sem teljesültek a feltételek - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy nem látni tisztán abban, az ukrán parlamentben elfogadott, kisebbségek számára állítólag kedvező törvény mit is tartalmaz. Felidézte: 2015-ben vették el a magyaroktól és a többi Ukrajnában élő nemzeti közösségtől azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket.

Sem az Ukrajnában élő, sem a Magyarországon élő magyarok nem akarnak többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amelyeket 2015-ig élveztek az ott élő kisebbségek

- fogalmazott a miniszterelnök a parlamenti vitában, hozzáfűzve: nem új törvényt, nem új megoldásokat, nem bonyolult eljárásokat kérnek, csak annyit, hogy azt a törvényt állítsák vissza, ami 2015-ig garantálta a magyaroknak a közösségi élet jogait és feltételeit.

Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő jelezte, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.

Emlékeztetett, nem volt még példa arra, hogy a csatlakozási tárgyalást egy háborúban álló országgal kezdte volna meg a közösség.

Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk, hogy megelőzzék a "helyreállíthatatlan és helyrehozhatatlan károkat". Tízezrével vagy akár százezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák emiatt - jelentette ki.

Ukrajna számára ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni - tette hozzá Orbán Viktor.

Beszámolt arról, hogy német gazdaságkutatók becslése szerint az uniónak Ukrajna teljes jogú tagsága 190 milliárd eurós, vagyis 70 ezer milliárd forintos extra kiadással járna.

Úgy folytatta: agrárterületen 93 milliárd eurós támogatásra tarthat igényt hét év alatt Ukrajna, magasabb összegre, mint a jelenleg legtöbbet kapó Franciaország, és tízszer annyira, mint Magyarország.

Kiemelte:

e pénz tekintélyes része ráadásul "amerikaiak zsebébe vándorolna, lévén, hogy az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat". A tárgyalások megkezdése így azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós ország nettó befizetővé válna vagy mindenkitől elvennék az agrártámogatások 20 százalékát.

Kohéziós forrásokból 87 milliárd eurót kellene adni Ukrajnának - folytatta -, háromszor annyit, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.

Orbán Viktor azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse. Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel - hangsúlyozta, rámutatva: Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot.

Kiemelte: "Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítani attól, hogy mi továbbra is az európai józan ész hangja maradjunk".

Mi egy békés és prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek, de ehhez a béke minél gyorsabb megteremtése és a stratégiai partnerség megfontolt elmélyítése szükséges

- rögzítette.

Hozzátette: ennek eredményeként majd egyszer, jó néhány év elteltével akár európai uniós tagsága is lehet Ukrajnának, ha annak eljön a tényleges ideje. "Mindennek rendelt ideje van, Ukrajna európai uniós tagságának ideje még nem jött el" - összegzett Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Így érkeztek a Fidesz-celebek Orbán Viktor évértékelőjére – Szabó Zsófi és Hajdú Péter már a helyszínen
Szombaton a Várkert Bazárban tartja évértékelőjét Orbán Viktor, a Fidesz legfontosabb éves politikai eseményén. A beszéd idén gyakorlatilag a választási kampány nyitánya, amit már a kezdés előtt megérkező fideszes celebek is jeleztek.


Orbán Viktor szombaton 11 órakor tartja meg hagyományos évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök beszéde a Fidesz egyik legfontosabb éves eseménye, idén pedig különös jelentőséggel bír, ugyanis egy szorosnak ígérkező parlamenti választás kampányidőszakában rendezik.

A fideszes celebek közül néhányan már másfél órával az évértékelő hivatalos kezdete előtt megérkeztek. Lapunk lencsevégre kapta Hajdú Pétert, Szabó Zsófit, Ábrahám Róbertet és a Szomszédok című sorozatból ismert Nemcsák Károlyt is.

Egyébként a fideszes hírességek nyíltan kampányolnak a párt mellett. Tavaly Orbán Viktor bejelentette a Digitális Polgári Körök megszervezését. Több híresség is alapított azóta DPK-t, vagy ilyen szervezet tagjává vált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Nagy Mártonék ebben a luxusszállodában tartottak volna megbeszélést
A nemzetgazdasági miniszter a sajtó megjelenése után váratlanul lefújta az eseményt, amit szerinte a sajtó munkatársai vertek szét. A Nils „18 év feletti felnőtteknek” szól, „akik tudják, hogyan kell élvezni az életet”, és kifejezetten ajánlja magát LGBTQ+ vendégeknek, csoportoknak és üzleti utazóknak is.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, néhány perc alatt fújta le a Nemzetgazdasági Minisztérium felső vezetésének ausztriai értekezletét Nagy Márton, miután megjelent a 444, és érdeklődni kezdett. A miniszter később távozott, de közölte, hogy a lemondás miatti büntetést minden résztvevő a saját fizetéséből fogja állni.

A riporter szerint az értekezleten legalább négy államtitkár, két helyettes államtitkár és az Államadósság-kezelő Központ vezetője is részt vett volna.

A rendezvény pedig meghaladta a tízezer eurót, tehát nagyjából négymillió forintos áron lettek volna itt egy éjszakára. Az ár tartalmazta a wellnessrészleg használatát is.

A beszámoló szerint "az esemény hivatalosan szakértői találkozó lett volna, amelyet egy NGM-s dolgozó szervezett. Ő kérte az árajánlatot, mindenkinek külön szobát és a miniszter számára a luxus lakosztályt is. A tervek szerint a szállodai wellness-t is használták volna. Ez a meeting maradt el azzal, hogy mindenről megkérdeztük a minisztert" - mondta el a riporter.

A Weiden am See település közelében található szálloda bemutatkozása szerint a hely „18 év feletti felnőtteknek” szól, „akik tudják, hogyan kell élvezni az életet”, és kifejezetten ajánlja magát LGBTQ+ vendégeknek, csoportoknak és üzleti utazóknak is.

A Nils saját partszakasszal, kültéri medencével, és megannyi kényelmi szolgáltatással, például a szobákhoz járó Ipad használatával csábítja a vendégeket.

Képeken a szálloda!

Nagy Márton később feldúltan távozott a szállodából, és a riporternek azt mondta:

„Köszönöm szépen, hogy itt voltak. Szétverték az NGM-nek a meetingjét. Az NGM innentől kezdve Budapesten, a minisztériumban tartja meg.”

A miniszter hozzátette, a nagyjából egy éve tervezett rendezvény lemondása miatt a szállodának járó büntetést mindenki a saját fizetéséből állja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Riasztás 12 vármegyében – szombat este 70 km/h-s széllel és esővel érkezik a hidegfront
Szombat este markáns hidegfront éri el a Kárpát-medencét, ami jelentős lehűlést és csapadékot hoz. Az eső éjszaka északnyugaton havas esőbe válthat, délkeleten pedig nagyobb mennyiségű eső valószínű.


Szombat este kemény hidegfront éri el az országot, a viharos szél miatt a HungaroMet már 12 vármegyére terjesztette ki a veszélyjelzést.

A legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t.

A széllökések miatt a következő vármegyékre adtak ki figyelmeztetést: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Somogy, Baranya, Veszprém, Komárom-Eszergom, Fejér, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg. A front előtt délnyugat felől tovább növekszik a fátyolfelhőzet, délutántól pedig határozottabban meg is vastagszik. Estig csapadék nem valószínű, a délkeletiről keletire forduló szél pedig megélénkül.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, északkeleten viszont ennél pár fokkal hűvösebb lesz.

Szombat este és éjszaka döntően borult lesz az ég, délnyugat, nyugat felől pedig egyre többfelé várható eső, záporeső. Az éjszaka második felében északnyugat felől a csapadék havas esőbe, havazásba válthat, miközben a csapadékhajlam csökken. Nagyobb mennyiségű eső délkeleten valószínű.

Az estétől északiasra forduló szél a Dunántúlon, majd hajnaltól északkeleten is viharossá fokozódik. Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet pedig általában 0 és +6 fok között alakul, de északnyugaton ennél hidegebb is lehet.

A HungaroMet rendszerében a 70 km/h-t meghaladó széllökésekre már elsőfokú, sárga figyelmeztetést adnak ki.

Az ilyen erősségű szél a katasztrófavédelem besorolása szerint már viharkárokat okozhat, ezért érdemes rögzíteni a kerti tárgyakat és kerülni a fák alatti parkolást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor vagy hazudik, vagy átverték – súlyos vádak a gödi Samsung-botrányban az MSZP részéről
Komjáthi Imre MSZP-elnök felidézte, hogy 2025 októberében a parlamentben is kérdezte a miniszterelnököt a gödi helyzetről, ezért állítja: „nem igaz, hogy nem tudtak róla”. Az ellenzéki politikus a munkavédelmi hiányosságok miatt új vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.


„Orbán Viktor vagy hazudik, vagy hazudtak neki, vagy eltitkolták előle a tényeket, de bármelyik nagyon súlyos” – állította Komjáthi Imre, az MSZP elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amelyről a 24.hu is beszámolt. Az ellenzéki politikus ezzel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavaira reagált, aki szerint a kormányfő csak a sajtóból értesült a gödi Samsung-gyár súlyos problémáiról, noha a kormány már rendelkezett információkkal az ügyben.

Komjáthi már 2021-ben, egy halálos munkahelyi baleset után is sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy a cég nem adott megfelelő tájékoztatást. Később hivatalos úton derült ki, hogy a gyárban több mint háromezer ember dolgozik, akiknek mintegy 40 százaléka magyar, és csupán 19-en gödi lakosok. A munkavédelmi hiányosságok miatt 2025 nyarán feljelentést tett a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon, majd egyeztetést kezdeményezett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, de végül csak államtitkárokkal tudott tárgyalni.

Ezeken a találkozókon javasolta a Polgári Törvénykönyv módosítását, amelynek lényege, hogy a súlyos munkavédelmi és munkaügyi előírásokat megsértő cégeket legalább két évre tiltsák el az uniós támogatásoktól. Javaslatát több parlamenti bizottság is tárgyalta, ám Komjáthi szerint mindenhol „lesöpörték”. A politikus arról is beszélt, hogy jelentős eltérést talált a gyár mérési adatai és a nyilvánosan közzétett adatok között. Egy közérdekű adatigénylésre kapott államtitkári válasz szerint mindez „valószínűleg technikai anomália”.

Komjáthi felidézte, hogy 2025 októberében a parlamentben is kérdezte a miniszterelnököt a gödi helyzetről, ezért állítja: „nem igaz, hogy nem tudtak róla”. Úgy fogalmazott, a magyar kormány „kiszolgálja” a gyár érdekeit, és bejelentette, hogy ismét kezdeményezik egy vizsgálóbizottság felállítását.

A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a miniszterelnök a sajtóból értesült a gyárban mért, a határértéket akár több százszorosan is meghaladó rákkeltőanyag-koncentrációról. Gulyás Gergely egy februári Kormányinfón azt mondta, a gyáron kívül nem történt szennyezés, a gyár „maximálisan biztonságos”, és külön kormányzati vizsgálat nem várható, mert „erre vannak a hatóságok”.

A felelősség kérdése mellett a gyár jogi helyzete is bonyolult. A Budapest Környéki Törvényszék 2025. október 7-én megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, ám ezt a döntést a Kúria február 3-án hatályon kívül helyezte. A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint ezzel az engedély újra hatályos. A gyárat 2018 óta legalább 56 alkalommal bírságolták meg, a szankciók összege megközelíti a 380 millió forintot, többek között a nikkel és kobalt biológiai monitorozásának elmulasztása miatt. A kormány 2025 októberében, az elsőfokú bírósági megsemmisítés után írt alá szerződést 133 milliárd forint állami támogatásról egy 955 milliárdos kapacitásbővítéshez.

Az interjúban Komjáthi arról is beszélt, hogy az MSZP elnöksége 36 év után először úgy döntött, hogy az áprilisi választáson nem állítanak önálló listát. Állítása szerint 12 jelöltjük kapott közvetlen vagy közvetett megkeresést a Fidesztől, amelyben segítséget ajánlottak az aláírásgyűjtéshez, de minden érintett visszautasította az ajánlatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk