Most duplán küzdenek az életükért azok az ukrán gyerekek, akiket Csernyihiv gyermekkórházának onkológiáján kezelnek. A fehéroroszországi határ közelében fekvő várost néhány nappal ezelőtt kerítették be az Ukrajna ellen múlt héten támadást indító oroszok, azóta pedig civil területeket, például lakóépületeket, egy óvodát és egy piacot is bombáztak már. Az egyik rakéta alig 200 méterre csapódott be a gyermekkórháztól. A város védelmében az összes ki- és befelé vezető utat robbanóanyagokkal fedték le, így most sehogy nem lehet kijutni onnan. Ez hatalmas probléma a daganatos gyerekek számára, akiknek a további kezelése külföldön folytatódhatna, de mivel nem tudják elhagyni a várost, nehéz helyzetbe kerültek. Nem elég, hogy Csernyihiv gyakorlatilag ostrom alatt áll, de a kórházban már egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre: kezdenek kifogyni a fájdalomcsillapítóból és az élelmiszerből is.

- mondta egy jótékonysági szervezet munkatársa, Szerhij Zosimenko a Guardiannek.

Az onkológia 11 betegének ápolását lengyelországi és szlovákiai kórházak ingyen folytatnák, egyelőre azonban nem tudják evakuálni a gyerekeket. Az egyetlen megoldás az lenne, ha helikopterrel el tudnák őket szállítani. Amíg ezt nem tudják kivitelezni, önkéntes segítők próbálnak mindent megtenni azért, hogy a 2-15 éves gyerekek semmiben ne szenvedjenek hiányt. Egyelőre a közösségi szellem tartja fenn az ellátást: gyógyszertárak és üzletek ingyen adakoznak a kórháznak. Ez azonban sajnos már kevés, mert néhány dologból már most hiány van, különösen a fájdalomcsillapítókból.

A helyzetet az is nehezíti, hogy a kórház nem volt megfelelően felkészülve a háborúra. A rejtekhely olyan szörnyű állapotban volt, hogy az emberek alvás közben rosszul lettek odabent. Ezért inkább az első emeleten alszanak, légiriadó idején pedig mindig lerohannak a rejtekhelyre.

- mondta Zosimenko.

A dolgozók egy része otthon maradt a családjával, így a kórházban maradt orvosokra és ápolókra még nagyobb teher hárul. Nemcsak a betegek ellátását biztosítják, de igyekeznek az óvóhelyet is biztonságosabbá és komfortosabbá tenni az önkéntesekkel és a szülőkkel együtt. Zosimenko szerint az ő összetartásuk és a közösségi szellem az, ami életben tartja őket.

A férfi az Evum jótékonysági szervezetnek dolgozik, és míg korábban szellemi munkát végzett, most a boltokat járja élelmiszer után, és nemzetközi segítségért könyörög azért, hogy a beteg gyerekeket kivihessék az országból. Mint mondja, valahányszor adományért meg építőanyag-gyárakba, gyógyszertárakba vagy szupermarketekbe, mindenhol szívesen adakoznak. "Csak vigyázz azokra a gyerekekre" - mondják a cégtulajdonosok.

- jelentette ki.

Az önkéntes maga is készen áll a harcra: a kórházba is elvitte saját puskáját, hogy ha kell, használhassa. Nem csak ő tett így, hanem néhány gyerek édesapja is, akikkel közösen egyfajta védelmi egységet hoztak létre az onkológia számára.

- hangsúlyozta Zosimenko.

Mint mondta, minden alkalommal, amikor bejön a kórházba, a puskája emlékezteti arra, mi történt ott az elmúlt napokban, hogy valaki háborút indított az országában. Pontosan tudja, hogy a városukat védelmező emberek közül sokan nem érik meg majd a háború végét, és talán ő sem.