A Válaszonline hosszú összegzést készített a NER elmúlt 10 évének gazdasági érdekcsoportjairól, és legsikeresebb vállalkozóinak vagyoni alakulásáról.
Az évtizednyi időt természetesen élesen kettévágja az úgynevezett "G-nap", azaz az addigi legsikeresebb kormányközeli oligarcha, Simicska Lajos és Orbán Viktor üzleti és emberi szakítása.
A cikk legfőbb száma szerint míg Simicska Közgép Zrt.-je nagyjából 500 milliárd forintos bevételre tett szert, addig a főleg 2015 óta felemelkedő Mészáros Lőrinc-, Szíjj László- és Garancsi István-féle csoport, illetve a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és köréhez köthető csapat már négyszer ekkora vagyont, 2000 milliárd forintot gyűjtött.
A vállalkozók haszna 220-230 milliárd forintra rúg, azaz nagyjából hétszer annyi, mint amennyit Simicska szerezhetett annak idején. Mészáros és Szíjj majdnem két és félszer intenzívebben termelik cégeik profitját, mint Orbán egykori legközelebbi bizalmasa, majd legfőbb ellenfele.
Míg Simicska 6,8 százalékos haszonkulccsal dolgozott a saját öt éve átlagában, a „felcsúti lobbikör” 15-16 százalékossal.
A Tiborcz Istvánhoz közvetlenül köthető vállalkozók körülbelül 10 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, „miközben a tíz- és százmilliárd forintos megrendeléseket csatornázó építőipari piacon az tekinthető többé-kevésbé normálisnak, ha egy-egy érdekeltség az árbevétele 2-4 százalékát képes adózott eredményként megőrizni”
- írja a lap.
A Válaszonline hosszú összegzést készített a NER elmúlt 10 évének gazdasági érdekcsoportjairól, és legsikeresebb vállalkozóinak vagyoni alakulásáról.
Az évtizednyi időt természetesen élesen kettévágja az úgynevezett "G-nap", azaz az addigi legsikeresebb kormányközeli oligarcha, Simicska Lajos és Orbán Viktor üzleti és emberi szakítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktor apja 1966-ban belépett az MSZMP-be és propagandista lett
A Tisza Párt elnöke Dunaújvárosban tartott fórumán a miniszterelnök luxuséletmódjáról és a hatvanpusztai birtokról beszélt. A közönség akkor nevetett a legnagyobbat, amikor Orbán Győző pályaváltásáról ejtett szót.
Magyar Péter pénteken Dunaújvárosban tartott utcai fórumot, ahol a közéleti témák mellett hosszabban beszélt Orbán Viktor magánrepülőútjairól, jachtozásáról és a NER-elit költekezéseiről, írja a 24.hu. A hatvanpusztai birtokot is szóba hozta, amely szerinte 15-20 milliárd forintot ér.
„Mennyit izzadhatott a propagandagyár, hogy mit találjanak ki egy olyan épületegyüttes révén, ami 7000 négyzetméter és 500 hektár föld veszi körbe?” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: „Putyin megnyalná a tíz ujját, ha a Szocsiban lévő dácsája így nézne ki, mint ez a kicsike Versailles Fejér megyében.”
Úgy véli, végül azt találták ki, hogy az ingatlan egy majorság, egy családi gazdaság. A fórumon szóba került Orbán Győző is, „aki azt tervezi, hogy 86 évesen pályát vált és gazdálkodásba kezd” – a közönség ezen nevetésben tört ki. Magyar felidézte a miniszterelnök apjának Borsnak adott interjúját is.
„Először azt hittem, hogy a propagandisták írták helyette, mert olyan kérdések voltak, olyan válaszok. De aztán megnéztem idősebb Orbán Győző életrajzát, és örömmel tapasztaltam, hogy nem kellett ide propagandista. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és propagandista pozícióban helyezkedett el. Úgyhogy nem kellett ide külső segítség.”
A politikus arról is beszélt, hogy nem ígérnek azonnali megoldásokat, és nem mondják, hogy „kolbászból lesz a kerítés”. Azt azonban megígérte, hogy az adóforintokat arra fordítják majd, amire az emberek befizetik. Magyar szerint a Fidesz az adóemelés kormánya, a Tisza pedig az adócsökkentés kormánya lenne.
Magyar Péter pénteken Dunaújvárosban tartott utcai fórumot, ahol a közéleti témák mellett hosszabban beszélt Orbán Viktor magánrepülőútjairól, jachtozásáról és a NER-elit költekezéseiről, írja a 24.hu. A hatvanpusztai birtokot is szóba hozta, amely szerinte 15-20 milliárd forintot ér.
„Mennyit izzadhatott a propagandagyár, hogy mit találjanak ki egy olyan épületegyüttes révén, ami 7000 négyzetméter és 500 hektár föld veszi körbe?” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: „Putyin megnyalná a tíz ujját, ha a Szocsiban lévő dácsája így nézne ki, mint ez a kicsike Versailles Fejér megyében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalmonellás lett a csapvíz több településen - ezeken a helyeken kell forralni a vizet
A vizsgálatok kimutatták a baktérium jelenlétét, ezért több Veszprém megyei településen elővigyázatosságból csak forralás után iható a vezetékes víz. Az iskolák és óvodák biztonságos vízellátását lajtos kocsikkal biztosítják a hatóságok.
Újabb településeken vált szükségessé az ivóvíz forralása a fogyasztáshoz - közölte a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal az MTI-vel pénteken.
Azt írták: a lakosság egészségének védelme érdekében a kormányhivatal megelőző intézkedésként elrendelte, hogy
Vilonya és Papkeszi településeken kívül az ivóvíz-ellátórendszerhez tartozó valamennyi településen - így Berhidán, Ősiben és Királyszentistvánon - a vezetékes ivóvizet kizárólag forralás után szabad fogyasztani.
Hozzátették: az ivóvízhálózat hatóságok által elrendelt teljeskörű fertőtlenítése folyamatosan zajlik, valamint biztosítják, hogy Berhida, Ősi és Királyszentistván gyermekintézményei is folyamatosan biztonságos ivóvízhez jussanak, amelyet lajtos kocsikkal szállítanak a helyszínre.
Az intézkedésre azért van szükség, mert az ivóvízellátórendszerhez tartozó településeken enterális (gyomor-, bélrendszeri) megbetegedések számának növekedését tapasztalták, és a szórványosan előforduló esetek között csütörtök óta újabb betegnél igazolódott a szalmonellafertőzés.
A hatóság által végzett vízvizsgálatok szalmonella baktérium jelenlétét mutatták ki az ivóvízhálózat egyes pontjain.
Mint írták, a fertőzés általában enyhe tüneteket okozott, például hasmenést vagy gyomorpanaszokat, amelyek jellemzően két-három alatt elmúltak.
A kormányhivatal tájékoztatása szerint az egészségügyi korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden szempontból megfelel a biztonsági előírásoknak és fogyasztható.
A vezetékes vizet Vilonya, Papkeszi, Berhida, Ősi és Királyszentistván területén kizárólag forralás után fogyasszák, mivel a baktérium a víz forralásakor elpusztul - figyelmeztetett a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!