Megfejthették, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek
A holt-tengeri tekercsek megtalálása a XX. század folyamán hatalmas áttörést jelentett a Biblia és az ókori Közel-Kelet kutatásában. A kézirattöredékek kutatóit régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a mintegy 900 eredeti írásból származó több mint 15 000 töredék miért éppen a Holt-tengertől nyugatra fekvő Kumráni-hegység barlangjaiból került elő. E vidék ugyanis távol esik minden jelentősebb településtől.
Maga a közeli Kumrán régészeti lelőhelye is hasonló rejtélyekkel szolgál. „Nincs magyarázat például arra, miért hoztak létre itt egy nagyszabású éléskamrát – ezernél is több tárolóedény és több száz tál, tányér és pohár került elő belőle –, miközben a feltárás során jól láthatóvá vált, hogy ennyien sosem éltek itt” – írja a Múlt-kor.hu.
Egy, a X. századból származó irat – a Damaszkusz-dokumentum – a Kumránban tartott ceremónia részletesebb leírását adja, amelyet eddig félreértelmeztek a holt-tengeri tekercsekből kinyert töredékes leírás alapján – mondja Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem régésze. Szerinte e dokumentum ugyanis arra utal, hogy Kumrán a sziván hónapban tartott, sávuót nevű ünnep helyszíne volt. Úgy véli, a szöveg arra utal, hogy az esszénusok egy meghatározott időpontban összegyűltek egyetlen helyszínre az ország különböző tájairól. A Kumránnál felépített ókori komplexum az év nagy részében viszonylag kevés embernek adhatott otthont, a szöveg alapján azonban évente egyszer nagy tömeg tartózkodhatott ott a ceremónia idején.
Vainstub felvetése magyarázatot ad arra, hogy Kumrán közösségi épületei miért voltak több ezer ember kiszolgálására is alkalmasak, miközben e tömegek jelenlétére semmilyen egyéb nyom nem utalt. Emellett a holt-tengeri tekercsek elhelyezésére is logikus magyarázattal szolgál az évente tartott ceremónia: Vainstub szerint az esszénusok azokban a barlangokban hagyhatták vallási szövegeiket, amelyekben megszálltak.
„Elméletem egybevág azzal a ténnyel is, hogy a tekercsek nem feltétlenül Kumránból származnak, hanem sokkal inkább az ország minden tájáról hozták őket a barlangokba, ahol aztán az évtizedek során otthagyták őket.”
