24.hu: Az új nyíregyházi Fidesz-jelölt férjét korábban elítélhették a közös cégükkel elkövetett csalás miatt

Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.

Feltehetően halottak nevében is adtak le ajánlásokat a Mi Hazánk józsefvárosi jelöltjének, ezért a választási bizottság feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A jelöltet ugyanakkor – mivel az érvényes ajánlások száma elérte a küszöböt – mégis nyilvántartásba vették.

A Budapest 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület választási bizottsága február 27-én, pénteken döntött a lépésről, miután a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjének ívein feltűnően sok hibás vagy érvénytelen ajánlást találtak – írja a Telex. A párt jelöltje, Kvacskay Károly összesen 113 ajánlóívet adott le február 21. óta. Az ellenőrzés 508 érvényes és 396 érvénytelen aláírást állapított meg. Az érvénytelenek között nyolc olyan ajánlás szerepelt, amely esetében a rendszer „SZL-passzív” jelzést adott. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy elhunyt, nem magyar állampolgár vagy egyéb okból nem rendelkezik szavazati joggal.

A Mi Hazánk közleményben reagált, ebben azt írták, előre írásban figyelmeztették az összes tagukat és aktivistájukat, hogy aki bármilyen tisztességtelen eszközt használ, azt szigorúan büntetik. A párt szerint gyors belső vizsgálatuk kiderítette, hogy egy tagjuktól származtak az ominózus aláírások, aki a helyi jelölt tudta nélkül, négy évvel korábbi ajánlók adatait írhatta az ívekre saját feljegyzéseiből.

„A cselekedetet el is ismerte nekünk, ezért a mai napon ezt a tagunkat kizártuk” – közölte a párt. Hozzátették, hogy az érvénytelen ajánlások döntő részét eleve áthúzva adta le a jelölt, mert azok másik választókerületekhez tartoztak, és Budapesten a határok legutóbbi variálásával nehezen átlátható helyzet alakult ki a választók számára is.

Az elmúlt években több hasonló ügy is előfordult a magyar választásokon. 2018-ban Monoron több kis párt jelöltjeinél találtak halottakhoz köthető ajánlásokat. 2019-ben Zuglóban vizsgáltak „passzív” státuszú személyek nevére szóló ajánlásokat. 2022-ben Óbudán egy jelölt ajánlásai között 12 elhunyt személy neve is szerepelt, ami miatt nyomozás indult. 2024-ben pedig az ügyészség vádat emelt egy 2022-es jelölttel szemben hamis ajánlások miatt, aki 13 halott személy nevét is feltüntette az íveken.

A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.

A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy

Úgy tudják, a koreai tulajdonos régóta panaszkodik a drága energiaárakra és az egyre dráguló munkaerőre. A Samsung Electronics Slovakia egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.

A szlovák miniszterelnök a várhatóan munka nélkül maradóknak átképzést vetett fel. Lehetőségként a Nagysurányban épülő kínai Gotion akkumulátorgyárat említette, amely a tervek szerint kezdetben 1300, később pedig akár 3500 embernek adhat munkát. Az ellenzék, például a Progresívne Slovensko, már korábban is bírálta a kormányt az ipari leépítések miatt, szerintük a romló üzleti környezet és a cégeket sújtó pluszterhek, mint a tranzakciós adó, rontják az ország versenyképességét.

A gyártás leállítása után a Samsung nem vonul ki teljesen Szlovákiából: a Galánta melletti Gányban működő logisztikai központja, amely nagyjából 700 embert foglalkoztat, európai elosztási csomópontként tovább működik.

A kistelepülések polgármestereinek is üzent Magyar Péter a 850 fős Vas megyei Uraiújfalun tartott pénteki kampányfórumán – írta a Telex. A Tisza Párt alelnöke a beszéde végén azt mondta, nem szeretne olyat hallani a következő hetekben, hogy a polgármesterek azzal fenyegetik az embereket, hogy nem kapnak tűzifát, nem vehetnek részt a közmunkában vagy elvesztik az önkormányzati munkájukat, ha nem a Fideszre szavaznak.

– mondta Magyar, majd kijelentette: „Lehet, hogy 2022-ben, lehet, hogy 2018-ban nem volt ennek következménye, de most lesz. Ezt tudom üzenni”. Azt ígérte, a választás után a szabad és független nyomozó hatóság és igazságszolgáltatás az utolsó választási bűncselekményt is fel fogja tárni, történjen az Vas megyében vagy a határon túl. Hozzátette: „Mindenkinek azt tudom mondani, akit zsarolnak, fenyegetnek, hogy ne engedjen.”

Uraiújfalu a sárvári központú, Vas megye 2-es választókerületéhez tartozik, ahol 2022-ben a fideszes Ágh Péter a szavazatok 64,38 százalékával nyert. Akkor itt volt az egész országban a harmadik legnagyobb különbség a kormánypárti és az ellenzéki jelölt között. Magyar Péter ezzel kapcsolatban közölte: feltett szándéka, hogy Vas megye mind a három választókerületében a Tisza Párt jelöltjei nyerjenek. Abban egészen biztos, hogy a szombathelyi és a sárvári körzetben győzni fognak, és keményen dolgoznak azért, hogy a szentgotthárdi körzetet is megszerezzék.

Az EBESZ 2022-es jelentése szerint a választásokat „jól szervezték”, de „nem volt egyenlő versenyfeltétel” a kormányzati és kormánypárti erőforrások kampánybeli összemosódása, valamint a torz médiakörnyezet miatt. A Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek számít, ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel vagy pénzzel befolyásolja a szavazókat, vagy meghamisítja a választás eredményét. A kormánypárti oldalon a választási csalás emlegetését az ellenzék részéről a várható vereség magyarázgatásának tartják. Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter ezzel „vereségre készül”. Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választást.