Magyar Péter: Odajött egy radiológus, hogy kirúgással fenyegették őket a nyíregyházi kórházban, ha kimennek a Tisza Párt rendezvényére
A mátészalkai fórumon arról beszélt, hogy egyre többen mernek kiállni annak ellenére, hogy fenyegetik az embereket és körlevelek mennek ki a közintézményektől, a kormánypárti polgármesteri hivatalokból, iskolákból, óvodákból és kórházakból.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatja a héten az országjárást Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerda délelőtt Mátészalkán tartott egy fórumot.
Magyar itt többek között beszélt az egészségügy helyzetéről is, említve a bezárt szülészeteket, illetve a légkondicionálás nélküli műtőket, és a nem működő lifteket is.
A politikus szerint a kormány mindent megpróbál elfedni propagandával, és ez sok helyen működik is.
„De szerintem Önök is látják, hogy napról-napra többen vagyunk. (..) Egyre több magyar ember mer kiállni, nem fél, annak ellenére, hogy fenyegetik az embereket. Itt is, Szabolcsban is, de egyébként Békésben, Baranyában, az összes megyében. Köremailek mennek ki a közintézményektől, a kormánypárti polgármesteri hivatalokból, iskolákból, óvodákból és kórházakból.
Tegnap odajött hozzám egy radiológus-orvos, hogy hogyan fenyegették őket a nyíregyházi kórházban, hogy ha ki mernek menni a Tisza Párt rendezvényére, akkor el fogják őket bocsátani.
Milyen kórház igazgatóink vannak, mikor szinte nincs orvos, szinte nincs ápoló, és képes megfenyegetni a saját kollégáit 2024-ben az Európai Unióban, hogy ne merjen kimenni egy politikai rendezvényre.”
Az ügyben megkerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház Nyíregyházi Jósa András Tagkórházát is, akik válaszukban azt írták:
„A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház vezetése és dolgozói a gyógyításra, a minőségi és folyamatos betegellátás biztosítására esküdtek fel. Határozottan visszautasítjuk az Ön által írt vádakat. Dolgozóink politikai, vallási és egyéb elköteleződéseit magánügynek tekintjük.”
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatja a héten az országjárást Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerda délelőtt Mátészalkán tartott egy fórumot.
Magyar itt többek között beszélt az egészségügy helyzetéről is, említve a bezárt szülészeteket, illetve a légkondicionálás nélküli műtőket, és a nem működő lifteket is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.
Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.
A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.
Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”
A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.
Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.
Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”
A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:
mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?
A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.
Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.
A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.
Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.
A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.
Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.
Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.
A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.
Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.
Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.
A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”
A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.
Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.
Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.
A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.
A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.
A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.
A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig
a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.
„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.
Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.
Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.
2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.
A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
