TUDOMÁNY
A Rovatból

Magyar gyógyszerkísérlet veszi fel a harcot a koronavírussal a világűrben

Interjúalanyaink szerint az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, amiben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2020. december 14.



December 6-án újból indult Elon Musk SpaceX Dragon szállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajó egyebek mellett olyan gyógyszerkísérleti hatóanyagokat szállított, amelynek fontos szerepük lehet a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Ezeket a gyógyszerkísérleteket – magyar tudósok fejlesztései alapján – a világon először végzik el a világűrben.

Dr. Szente Lajos vegyészprofesszor, a CycloLab Kft. társalapítója, valamint Dr. Mezőhegyi Gergő, az InnoStudio Zrt. űrkémiai stúdiójának vezetője arról is beszélt, hogy az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, és ebben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.

- A koronavírus ellen már korábban kifejlesztettek Amerikában egy remdesivir nevű hatóanyagot. Dr. Merkely Béla, a SOTE rektora nemrég publikált erről egy cikket a világ első számú orvosi szaklapjában, a The New England Journal of Medicine-ben. Ebben a rektor leírta, hogy a több országban végzett klinikai vizsgálatok igazolták: azok a koronavírusos betegek, akik ezt a hatóanyagot kapták, rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és körükben alacsonyabb volt a halálozási arány is. Ehhez kapcsolódik az önök által végzett hazai gyógyszerkutatás is, amely a világon egyedülálló. Mi ennek a lényege?

- Szente Lajos: Hadd pontosítsak: az amerikai Gilead gyógyszeripari vállalat eredetileg Ebola-vírus, illetve a Hepatitis C ellen fejlesztette ki a remdesivir nevű antivirális készítményt. Ám azt tapasztalták, hogy az ebola-járványban ez a szer mégsem teljesít jól, így a gyógyszer „polcra került”. Amikor kitört a koronavírus járvány, kiderült, hogy ugyanez a remdesivir a Covid-19 ellen viszont hatékony. A hatóanyagról tudni kell, hogy nagyon nehezen oldódik vízben. Ahhoz tehát, hogy a remdesivirből hatékony infúziós készítményt lehessen fejleszteni, olyan segédanyagra is szükség van, amely ezt vízben oldhatóvá teszi, és eljuttatja a sejtekig. Erre egy szénhidrát származék - a szulfobutiléter-béta-ciklodextrin - SBECD nevű segédanyag alkalmas, amelyet cégünk, a CycloLab Kft. Dexolve™ néven már régóta gyárt.

Szente Lajos

- Hogyan talált rá a tengeren túli gyógyszergyár a magyar partnerre?

- SZL: Az SBECD segédanyagunkat tartalmazó készítményünk már az amerikai gyógyszerpiacon is ismert volt. A Gilead először ottani gyártót kért fel a segédanyag előállítására, csakhogy a világjárvány kitörésekor hirtelen akkora lett erre az igény, hogy nem tudtak belőle eleget előállítani. Körbenéztek, ki foglakozik még ilyen, intravénásan beadható segédanyag gyártásával, és így találtak meg minket. A járványhelyzet számunkra is óriási kihívást jelent, hiszen előtte ebből a szerből évi néhány tonnát gyártottunk, most ennek a sokszorosát. Van azonban egy különös tulajdonsága a remdesivir–SBECD kombinációnak. Ahhoz, hogy a megfelelő vízoldékonyságát elérjük, 3 százalék hatóanyaghoz 97 százalék segédanyag szükséges, ugyanis a hatóanyag csak így tud gyorsan oldódni és infúziós oldatban a hatását kifejteni. Önmagában ez az összetétel tökéletesen optimalizált, csakhogy ez a 97 százalékban hozzáadott segédanyag egy ionos vegyület nátrium só formája. Ha a beteg intravénásan nagy mennyiségben kapja ezt, akkor a kezelés megterheli a vesét, ezért veseelégtelenségben szenvedőknél nem adható. Ha viszont sikerülne olyan gyógyszerkombinációt előállítani, amelyben megnövelhetjük a hatóanyag hányadot, és csökkentjük a segédanyag mennyiségét, a szer még vesebetegeknél is alkalmazható lenne.

- Hogyan kapcsolódik ebbe a projektbe a magyar űripar? Úgy tudom, a gyógyszermintákat további kísérletekre eljuttatták a Nemzetközi Űrállomásra.

- Mezőhegyi Gergő: A mi cégünk, az InnoStudio elsősorban űrkémiával és nanotechnológiával foglalkozik, így olyan gyógyszerek és növényvédőszerek fejlesztési problémáival is, amelyeket csak a világűrben lehet megoldani. A járvány kezdete óta gondolkodunk azon, miként lehetne az ötleteinket hasznosítani a Covid-járvány elleni küzdelemben. Ezért is hoztuk létre nyáron a Covid-19 űr-és gyógyszeripari konzorciumot, amelyben több, nagy presztízsű nemzetközi partner is részt vesz. Megkerestük Szente Lajos professzorékat is abból a célból, hogy próbáljuk meg az űrkémia eredményeit és lehetőségeit alkalmazni a remdesivirhez kapcsolódó gyógyszerkutatásban is. A gyógyszerfejlesztések alapjául szolgáló kémiai reakciók ugyanis másként működnek mikrogravitációs közegben, így a világűrben, ahol a folyamatokat és vizsgálati eredményeket nem torzítják el a gravitációs hatások. Abban bízunk, hogy mikrogravitációs körülmények között nagyobb hatóanyag tartalmú remdesivir–SBECD kombinációt tudunk előállítani, amely a vesebetegek gyógyítására is alkalmas lesz. Ez nagy segítséget jelentene a covid-fertőzöttek gyógyításában.

Mezőhegyi Gergő

- Az űrkísérlet azonban jelentősen megnövelheti a gyógyszerkutatás és a majdani új gyógyszer árát is. Luxustermék lesz kiváltságosoknak?

- MG: Szó sincs róla. Az űrben végzett kutatások, ipari és kereskedelmi tevékenységek az elmúlt években az egyre több belépő piaci szereplővel egyre olcsóbbá váltak. A gyógyszerkísérletek befektetési szempontból is megtérülnek, mivel az űrben előállított készítmények a földiekhez képest jóval hatékonyabbak lehetnek. Nemzetközi partnereink is jelentős üzleti potenciált látnak a remdesivir–SBECD űrkémiai fejlesztésében, az űrbeli gyógyszergyártásban. A remdesivirt szükség esetén idehaza TB költségére minden covidos beteg megkapja. Remélhetőleg így lesz ez a most kifejlesztés alatt álló új remdesivir-kombinációval is – a megfelelő engedélyek megszerzése után.

- SZE: Az, hogy ezt az új gyógyszerkombinációt miként fejlesszük a Nemzetközi Űrbázison, abszolút magyar kezdeményezés, ebben világelsők vagyunk. A kísérletek eredményeire persze nincs garancia, azonban ha nem próbálkozunk, soha nem ismerhetjük meg a lehetőségeinket. A kísérlet ráadásul nemcsak a Covid-19 gyógyításában hozhat jelentős eredményeket, de a jövő új vírusjárványainak kezelésében is fontos szerepet kaphat.

- Közben elkezdődött Nagy-Britanniában a Covid-19 elleni oltószerek beadása. A vakcinák tömeges gyártása nem teszi fölöslegessé a Nemzetközi Űrbázison folytatott magyar gyógyszerkutatásokat?

- MG: Egyáltalán nem. A vakcina a megelőzésben jó, és egy bizonyos időre ad védettséget, ráadásul évekig tarthat a kockázatokat kiküszöbölő tesztelési fázis és a tömeges előállítás. December 6-án indult el az űrhajószállítmány a gyógyszermintáinkkal a Nemzetközi Űrállomásra és december 8-án meg is érkezett. Amennyiben a kísérleteink sikeresek lesznek, jövő év végéig kifejleszthetünk egy új és a jelenleginél hatékonyabb koronavírus elleni gyógyszert. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem vakcina. Ugyanakkor jelenleg a leghatásosabb gyógyszerkombináció, amelyet már Amerikában és Európában is Veklury™ néven forgalmaznak.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Budapestnél nagyobb jégtömb szakadt le az Antarktiszon – elképesztő, mit találtak alatta a tudósok
A kutatók olyan ökoszisztémára bukkantak, amely akár évszázadok óta rejtőzve fejlődhetett a jég alatt.


Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.

A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.

Nyolc nap alatt távirányítású merülőeszközzel térképezték fel a tengerfenéket, és különböző élőlényeket figyeltek meg: korallokat, polipokat, óriási tengeri pókokat és szivacsokat. Néhány élőlény 1200 méteres mélységben is előfordult.

„Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyönyörű, virágzó ökoszisztémát találunk. Az állatok mérete alapján ezek a közösségek már évtizedek, sőt akár évszázadok óta léteznek”

– tette hozzá a kutató.

A kutatók szerint ezen a területen a tápanyagok bejutását évszázadokon át akadályozta a körülbelül 150 méter vastag jégtakaró. Úgy vélik, hogy az óceáni áramlatok biztosíthatták az élővilág fennmaradásához szükséges tápanyagokat, de további vizsgálatokra van szükség.

A felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék az úszó jégselfek alatti élővilágot, amelyről eddig kevés ismeret állt rendelkezésre. A kutatás során valószínűleg több eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, valamint olyanokat is, amelyek már ismertek voltak.

Az expedíció során gyűjtött adatok segíthetnek az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének feltérképezésében is. „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. A munkánk azért kulcsfontosságú, mert hosszabb távú összefüggéseket tár fel ezekben a változásokban, és segít pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeni intézkedéseket” – mondta Sasha Montelli, a University College London kutatója.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
A Holdba csapódhat egy hatalmas aszteroida, a Földről is látható lehet majd az ütközés
A 20 emeletes ház méretű égitest 2032 decemberében ütközhet a Holdnak. A becsapódás ereje 340 hirosimai atombombáénak felelne meg, és krátert vájna az égitest felszínébe.


A NASA új információkat közölt a 2024 YR4 jelű aszteroidáról, amely a számítások szerint

2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A tudósok becslése szerint az ütközés ereje 340 hirosimai atombombának felelne meg, és körülbelül két kilométer széles krátert vájna a Hold felszínébe.

Az év elején a szakértők még csak 0,3 százalékos valószínűséggel számoltak a becsapódással, a legújabb mérések alapján azonban ez az arány 3,8 százalékra emelkedett. A James Webb űrtávcső segítségével a kutatók pontosabb adatokat kaptak az égitest méretéről is:

az aszteroida átmérője 53 és 67 méter közé tehető, ami egy nagyjából 20 emeletes épület magasságának felel meg.

A NASA hangsúlyozta, hogy az aszteroida nem jelent veszélyt a Földre, mivel nem képes megváltoztatni a Hold pályáját. A Live Science szerint előfordulhat, hogy kisebb törmelékek elérik a Földet, de ezek a légkörbe érve várhatóan elégnek, így nem okoznának kárt.

A becsapódás látványa viszont a Földről is érzékelhető lehet.

A James Webb űrtávcső májusban ismét megfigyeli az égitestet, így a kutatók tovább pontosíthatják a számításokat, és részletesebb képet kaphatnak a 2024 YR4 pályájáról és összetételéről.

2024 YR4 egy 40 és 90 méter közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú (Földet keresztező) földközeli objektumnak minősül. Az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én.

A 2024 YR4 elliptikus pályán kering a Nap körül. Keringési ideje körülbelül 3,99 év, keringési szöge pedig 3,41 fok a Föld pályájához (ekliptikához) képest.

Forrás: Blikk, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Videó: kilőtték az űrbe Katy Perryt öt másik női űrutazóval együtt, élőben lehetett követni a starttól a visszaérkezésig
A popsztár és társai magyar idő szerint hétfő délután emelkedtek a magasba a Blue Origin rakétájával. A történelmi női űrutazás alig 11 percig tartott, mégis hatalmas élményt nyújtott.


Katy Perry is részt vett azon az űrmisszión, amely magyar idő szerint április 14-én, 15:30-kor indult a Blue Origin New Shepard nevű rakétájával. Az NS-31-es küldetés során az énekesnő öt másik nővel együtt emelkedett a magasba.

A repülés tagja volt Lauren Sánchez újságíró, aki a Blue Origin űrvállalatot is birtokló Jeff Bezos menyasszonya. Mellette utazott Gayle King televíziós személyiség, Kerianne Flynn filmproducer, Aisha Bowe korábbi NASA-rakétatudós és Amanda Nguyen bioasztronautikai kutató, valamint polgárjogi aktivista.

Ez volt az első olyan űrutazás Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-as, egyszemélyes küldetése óta, amelyen kizárólag nők vettek részt.

A repülés mintegy 11 percig tartott. A New Shepard rakéta több mint hét perccel az indulás után sikeresen földet ért, a legénységi kapszula pedig ejtőernyők segítségével tért vissza a Földre egy texasi sivatagban, a felbocsátás helyszínének közelében.

A kapszula ajtaját nagyjából tíz perccel a landolás után Jeff Bezos nyitotta ki. A résztvevők saját lábukon hagyták el az űreszközt. Míg más űrutazások után a legénység gyakran segítségre szorul a mozgásban, a mostani rövid időtartamú út nem jelentett nagy megterhelést.

A rakéta a világűr határának tekintett, 100 kilométeres magasságban húzódó Kármán-vonalat is elérte, így a résztvevők rövid időre megtapasztalhatták a mikrogravitáció, vagyis a súlytalanság állapotát.

A küldetéshez nem volt szükség pilótára, mivel az űreszköz teljesen önvezető. Az eseményt élőben közvetítették, a felvétel visszanézhető.

VIDEÓ: Az utazás


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő magyar felfedezés: már az oxigénrobbanás előtt is voltak oxigént használó baktériumok
A legkorábbi oxigénhasználó baktériumok akár 900 millió évvel megelőzhették a légköri oxigén növekedését.


Elképesztő magyar kutatók jöttek rá, hogyan alkalmazkodott a földi élet az oxigénhez

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói is részt vettek abban a nemzetközi kutatásban, amely új megvilágításba helyezi az oxigén és a baktériumok kapcsolatát, derül ki a kutatási hálózat honlapjáról. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogyan fejlődtek a baktériumok, és mikor alakult ki náluk az oxigénhasználat képessége.

A kutatás alapját a körülbelül 2,33 milliárd évvel ezelőtt lezajlott Nagy Oxidációs Esemény adta, amely során a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására jelentősen megnőtt a Föld légkörének oxigéntartalma. A folyamat pontos időzítése korábban a fosszilis leletek hiánya miatt nehézségekbe ütközött, ezért a kutatók most geológiai és genetikai adatokat is felhasználtak.

A vizsgálat során 1007 baktérium genomját elemezték, és összesen 84 olyan esetet találtak, amikor a baktériumok az anaerob – vagyis oxigénmentes – életmódról az aerob, oxigénhasználó életmódra váltottak. Ezek többsége a Nagy Oxidációs Esemény után történt, azonban legalább három ilyen átmenet jóval korábbra tehető.

A legkorábbi ezek közül közel 900 millió évvel előzte meg az oxigén jelentősebb légköri megjelenését.

A kutatók gépi tanulás segítségével azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét. Feltételezésük szerint ezek a baktériumok a légkör oxigéndúsabbá válása után fejlődhettek ki.

A tanulmány szerint a ma élő baktériumok közös őse körülbelül 4,4–3,9 milliárd éve élt. A baktériumok főbb törzsei ennél később, 2,5–1,8 milliárd éve jelentek meg, míg számos ma ismert baktériumcsalád 0,75–0,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, nagyjából az állati és növényi élet megjelenésének idején.

A kutatók egy új megközelítést alkalmaztak, amely a genetikai, fosszilis és geokémiai adatok együttes elemzésén alapul. Ez a módszer segíthet jobban megérteni az élet korai fejlődését, különösen azoknak a mikrobáknak az esetében, amelyekről nem maradtak fenn fosszíliák. A kutatók szerint a módszer a jövőben más mikroorganizmusok tulajdonságainak vizsgálatára is alkalmas lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: