SZEMPONT
A Rovatból

Képtelen kórházban dolgozni az ápolónő, aki haláláig látogatta covidos anyukáját odabent

Vandára és fiára, Bencére, nehéz karácsony vár az imádott nagymama nélkül. Mindig ő főzte az ünnepi menüt, most úgy döntöttek, ugyanazt főzik, amit ő szokott.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. december 16.



Varga Vanda gyerekkora óta tudta, hogy ápolónő akar lenni, semmi nem téríthette el ettől. Korábbi cikkünkben arról beszélt, milyen covid osztályon dolgozni, és hogyan hat rá a nap mint nap látott sok tragédia.

„Mindig meghalok egy kicsit a betegeimmel. Lehet, hogy nem jó, de nem tudok érzelem nélkül dolgozni. Nem gond, energiabomba vagyok. Mindig újratöltődöm” – mondta tavaly nyáron.

Akkor eszébe sem jutott, hogy a családjából is kerülhet valaki kórházba.

Fiával, Bencével, és édesanyjával, Zsókával élt együtt. Márciusban, amikor a fia megfertőződött, kettéválasztották a házat, és folyamatosan tesztelték édesanyját.

„Nem voltak tünetei, csak az volt furcsa, hogy hiába hoztam neki olyan ételeket, amiket szeret, nem kívánta. Elkezdett hurutosan köhögni, de még akkor is negatív volt a gyorstesztje” – idézi fel a történteket Vanda.

„Két nap múlva lett pozitív. Az volt az első kérdése: most meg fogok halni?”

Lánya nyugtatta, hogy ne is gondoljanak ilyesmire. Mindenesetre beszerzett otthonra egy oxigéngépet, vitt Favipiravirt és kétfajta antibiotikumot, valamint egy spray-t, amit covidra ajánlanak. Vanda továbbra is bejárt dolgozni, de azt kérte az anyjától, hogy három óránként hívja fel, és mondja meg, mennyi a láza és a szaturációja.

Aztán három napig otthon volt mellette. Március 18-án anyja sokkal jobban fulladt, de azért még kért egy hajfestést a lányától.

„Nagyon hiú nő volt. Igyekezett mindig szép, ápolt lenni. Már a kórházban feküdt, és rajta volt a maszk, amikor le kellett vágnom a körmét. Csak a szemével figyelmeztetett, hogy ne rövidre!”

19-én került kórházba, de nem volt könnyű meggyőzni. Reggel hatkor azt mondta, mindjárt megfullad. Akkor 75 volt a szaturációja. Vanda egész délelőtt győzködte, de nem akart menni. Délután már 55 volt a véroxigén-szintje, amikor ment érte a mentő.

Addigra Bence karanténja is lejárt, így Vandával ketten kísérték be. Amikor indultak, unokája azt mondta Zsókának, ne haragudjon, ha ő fertőzte meg. Ő azt válaszolta, dehogyis, nagyon szereti. Az asztrológus, pszichológus asszony úgy tűnt, arra készült, amire lányáék nem akartak.

„Azt mondta, nagyon örül, hogy van egy olyan párom, akivel együtt áll hat bolygó, mert az nagyon ritka. Ő fog már vigyázni rám. Utólag úgy látom, tudta, hogy nem jön többet haza” – emlékszik vissza Vanda a búcsúra.

Márciusban még csak a legidősebbeknek jutott vakcina, a 74 éves Zsóka kora miatt még nem volt beoltva. A kórházban kiderült, hogy a tüdőgyulladása nem súlyos, a probléma a cukrával és a szívével van. Először elég volt a maszkos lélegeztetés. Másnap este azonban felhívták Vandát, hogy nem viseli jól a maszkot, lélegeztetőgépre kell tenni. Kérték azt is, menjenek be és készüljenek esetleg a búcsúra is.

Vanda, mint covid-osztályon dolgozó nővér, külön engedélyt kapott, hogy minden nap bemehessen. Bő két hétig járt be, mindig munka után. 10-12 nap telt el, mire Zsókát visszafordították a hason fekvésből a hátára, és elkezdték az ébresztgetést. A folyamatot Vanda és Bence próbáltak hangfelvételekkel segíteni.

„MP3 lejátszóra beszéltünk neki, nagyon-nagyon sok mindent. Megkértük egyik barátnőjét, hogy ő is biztassa. Felvettünk itthoni zajokat, mikor Bencével veszekszünk, meg a macskanyávogást, meg kedvenc török sorozatának a zenéjét. A kórházban azt mondták, hogy amikor a fülhallgató bent volt, mosolygott.”

Zsóka a Covidot le is győzte, de a kórházi fertőzések miatt már nem tért magához.

„Három vagy négy olyan baktérium fertőzte meg, amiből akár egy is elviszi az embert. Nem hibáztatok senkit. Mindent megtettek érte, tudom, láttam. Ilyen helyzetben ez kivédhetetlen” - mondja Vanda.

Behívták őket elbúcsúzni. Élete legnehezebb egy órája volt.

„Látom, hogy szenvedsz, nyugodtan menj el!” – mondta Vanda az anyjának, és ezt a mai napig zokogva meséli.

Egy óra múlva Zsóka elment.

Fájdalmas időszak volt, Vanda rengeteg támogatást kapott előtte, akkor, és most is. „Hívtak, biztattak, próbáltak segíteni, mert tudták, hogy szoros, jó kapcsolatom volt anyuval. Nem őrlődöm azon, mi lett volna, ha. Nem tudunk változtatni azon, ami megtörtént.”

Akkoriban már mellékállásban covid-teszteket végzett, édesanyja halála után azt kérte, hadd dolgozzon ott minden nap. Munkaterápiával próbálta elviselni a fájdalmat.

A szilvesztert is próbálja úgy túlélni, hogy dolgozni fog.

„Tavaly még együtt mulattunk, táncolt, énekelt, vidám asszony volt.”

A karácsony különösen nehéz lesz. Édesapja december 26-án halt meg, még 2014-ben.

„A karácsonyt azóta nem annyira szeretem. Őt is kórházi fertőzés vitte el.”

Akkor költözött Zsókához Vanda és Bence. Szinte minden programot együtt szerveztek az elmúlt hét évben.

„Ha Balatonra mentünk, ha wellnessezni, mindenhova vittem magammal” – meséli Vanda, hogyan próbálta kárpótolni anyját imádott férje elvesztéséért. A karácsonyra is együtt készültek mostanáig. Ha elő is fordult korábban, hogy Vanda ügyelt valamelyik ünnepnap, a másik két nap együtt volt a család.

Az ünnepi menüt mindig Zsóka készítette. Most úgy döntöttek, ugyanazt főzik, amit ő szokott. Halászlé lesz, pulykamell zsemlemorzsa helyett dióban forgatva, és krumplisaláta.

„Mi díszítettük a fenyőt, a végén ő dobta fel rá a vattapamacsokat, a hóesést. Most nem akarom a hóesést, azt biztosan nem. Az csak ő volt.”

Vanda azt kérte a fiától, ne menjen dolgozni 24-én, ünnepeljen otthon a nagyi tiszteletére.

Lesznek még nehéz időszakok a közeljövőben. Zsókának januárban lesz a születésnapja. Az első. A második februárban. Ott azt ünnepelte, hogy két éve infarktust kapott, de túlélte.

„Én még a börtönben dolgoztam ápolóként. Felhívott a fiam, én meg odarohantam a bejárathoz, és mondtam, hogy mennem kell, anyu kórházban van. Mondták, hogy az nem úgy van, hogy kisétál, ez egy börtön, kérjen engedélyt a parancsnoktól” – meséli. Azért így is időben odaért, és anyukája végül abból a betegségből felépült.

„Fel kellett nőnöm, abban a pillanatban, amikor ő meghalt” – mondja most Vanda, és sorolja, mennyit dolgozott anyja.

„Amit ő csinált, azt nem tudjuk utána csinálni. Azt gondolhattuk, hogy neki semmi dolga nem volt egész nap, pedig megfőzött, takarított, végiglocsolta az összes virágot, elseperte a faleveleket. Azt mondta, ő a kukás itthon, ő sosem felejtette el, ha ki kellett vinni a szemetet. Mi rendszeresen.”

Zsóka temetésére két hónapot kellett várni. Ezt nem is bánja Vanda, volt idő felkészülni.

„A hamvasztás után hazavittem egy kisebb urnát. De mondtam neki, előtte elviszlek a kedvenc lángososodhoz” – mondja mosolyogva.

Még a járvány kezdetén, a lezárásoknál Bence videózott otthon. Vanda épp Zsóka haját festette, és kérdezték, hogyan tölti a napjait. Ő viccelődött, hogy fodrász nélkül derékig fog érni a haja. Amúgy van elég dolga, főzőcskézni és szemetet szelektálni a lánya és unokája után.

„Anyu megszólalt a temetésén. Lejátszottuk ezt a csipkelődő felvételt. Az emberek nevettek, és nekem ez olyan jó érzés volt. Sírtunk és nevettünk.”

Lejátszották kedvenc dalait is. Zsóka fiatalkorában Komár László szerelme volt, megszólalt az a dal is, amit neki énekelt.

„Jó hangulat volt, én azt akartam, hogy ilyen legyen. Ilyen volt anyu, ilyenek voltunk együtt.”

Bence azzal vigasztalta anyját, hogy sok szülőhöz évente csak egyszer-kétszer tudnak elmenni a gyerekeik, szerinte a nagymama örült, hogy ők ott voltak minden nap.

Vanda április óta nem tudott visszamenni kórházba dolgozni, teszteléseket csinál, de nagyon szereti.

„Valahol ez is harc a Covid ellen. Itt is sokaknak kell segítség. Amikor közlöd valakivel, hogy pozitív, olyan, mintha megnyílna alatta a Föld. Mi lesz vele, mi lesz a családjával, mi lesz a gyerekeivel?”

Egy háromgyermekes anyuka elvesztette a férjét. Vele sokat beszélgetett.

„Azt mondta, annyira sokat vihet haza innen, erőt adtam, és az életet egy kicsit máshogy látja. Azt javasoltam, hogy a temetésre a gyerekei írjanak egy levelet az apjuknak, amit nem mondhattak már el neki. Megölelt. Fontos volt neki, és nekem is.”

Azért nem tud kórházban dolgozni, mert az ottani hangok, az édesanyja melletti sípolás, riasztás nagyon beégett az agyába. Az, ami természetes volt sokáig, most az anyjára emlékezteti. Elvállalt egy napot a közelmúltban a kardiológián, de előző nap olyan stressz fogta el, hasgörcs, hasmenés, hogy nem tudott bemenni. Azt reméli, majd elmúlik. Kivárja.

„Nem akarom erőltetni, nem tudom azt adni a betegeknek, amit eddig adtam. Félek az elvesztésüktől. Mindig kötődtem az általam ápoltakhoz, de most ez erősebb. Sokkal érzelmesebb lettem. Sokkal nagyobb szükségem van ölelésre, szeretetre, mint eddig.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk