Hóalkotások: Egerben a fehér lepel átalakította a szobrokat is
A hóval borított köztéri szobrok új formát nyertek. Sőt, van köztük olyan is, amelyik teljesen új formáját mutatja, ruhát kapott, vagy absztrakt alkotássá vált.










Eger lelkes fotósa Vámossy Béla rendszeresen készít ilyen volt-ilyen lett fotókat a településről. Érdekes megnézni, hogy milyen volt több évtizede a történelmi város.
Eger egyik ismert fotósa szinte naponta örökíti meg kedvenc városa hétköznapjait, ünnepeit. Ugyanakkor szívesen tesz időutazást is: régi képek, képeslapok nyomába ered, hogy a sok évtizede készült képeket újrafotózza és megmutassa, mennyit őrizett meg, vagy alakított át a város napjainkra.
Íme egy újabb válogatás:
Eger az egyik legnaposabb városunk, és ezt a koraőszi időben meg is mutatta. A történelmi falak között szinte tapintható a napsugarak melege, amelyek egy kiadós sétára hívnak. Íme pár kedvcsináló fotó hozzá:
Megújulva várja a látogatott Egerben a Lenkey-ház - közölte a működtető Dobó István Vármúzeum. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik tragikus sorsú tábornoka, Lenkey János egri szülőháza és az ott kialakított tárlat a város híres szülöttének állít emléket.
A kiállítás Lenkey János életútját mutatja be történeti és irodalmi dokumentumok, relikviák segítségével. De látható bátyjához, Lenkey Károly ezredeshez, valamint más, az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban részt vett neves egri személyiségekhez köthető tárgyak másolatai is.
Az iskolás gyerekeknek játékos, interaktív elemek és a kézzelfogható műtárgymásolatok, felpróbálható ruharekonstrukciók teszik élménnyé a látogatást.
Az 1807. szeptember 7-én született Lenkey János osztrák katonaiskolákban eltöltött hosszú évek után előbb a 33. gyalogezredben, majd a 6. Württemberg huszárezrednél teljesített szolgálatot, 1845-től mint századparancsok. A márciusi események híre 1848-ban Galíciában érte, ahonnan a forradalom hívó szavára májusban szökött haza századával, tettükkel példát mutatva más külföldön állomásozó magyar katonáknak. Ezt követően a délvidéki harcokban, majd Komárom ostrománál tüntette ki magát. Kossuth Lajos 1849. márciusában nevezte ki tábornokká. A világosi fegyverletételt követően a többi aradi vértanúval együtt hadbíróság elé állították, a kivégzést csupán megbomlott elméje miatt kerülte el. Az aradi várbörtönben 1850 februárjában halt meg, hamvait 1936-ban hozták haza szülővárosába, és temették el ünnepélyes keretek között bátyja és édesanyja mellé az egri Kisasszony temetőben.
Bővebb információk: ITT