Az egri vár: fedezd fel a magyar történelem egyik legdicsőbb csatájának helyszínét

Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.

Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:

A belső vár északnyugati részén áll a régi püspöki palota, amelynek földszintje még a 15–16. századból való, emelete pedig a 18. században épült. Az épületben található a Hősök terme, ahol Dobó István vörös márvány sírkövét és az 1552-es várvédők nevét is meg lehet tekinteni. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás látható, a korábbi termekben pedig időszaki tárlatokat rendeznek.

A keleti oldalon találhatók a háromhajós székesegyház falmaradványai, a legmagasabb pilléren Szent István szobrával. A közelben kápolnasor, rotundaalapok és a provizori palota maradványai is láthatók. A vár más részein több egykori épület nyomai fedezhetők fel, köztük egykori kaszárnyák és gótikus házak.

Képgaléria: Az egri vár (Képekért kattints a fotóra)

A látogatók számos kiállítást tekinthetnek meg: az Egri Képtárat, a vár történetét bemutató tárlatot, a Börtönt, a Hősök termét, a kazamatákat bemutató „Lőporfüst – kövek között” kiállítást, a Dobó-bástyát, valamint a Panoptikumot, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szereplői életnagyságú viaszbábuként jelennek meg.

A várfalon sétálva pedig érdemes letekinteni Egerre, és elképzelni, hogy a ma nyüzsgő belváros helyén régen török katonai sátrak álltak, a most felszűrődő hangok helyett pedig odaképzelhetjük az ágyúk hangját, a török kardok csattogást.

Képgaléria: Az egri vár kiállításai (Képekért kattints a fotóra)

Az egri vár nemcsak az 1552-es ostrom hőseiről híres, története sokkal régebbre nyúlik vissza:

A dombtetőn, az Eger-patak fölé emelkedő magaslaton már a magyar államalapítás idején is állt egy udvarház és egy kápolna, amit később egy lakótoronnyal bővítettek ki. A XI. század második felében ide költözött Liduinus püspök, és ettől kezdve a terület az egyik legfontosabb egyházi központtá vált.

A következő évszázadokban folyamatosan épült és bővült a székesegyház, a püspöki palota és a környező erődítmények. A román stílusú katedrálisban temették el 1204-ben Imre királyt. A tatárjárás idején az egész egyházi központ súlyos károkat szenvedett, de Lampert püspök és utódai újjáépítették az épületeket, és új védelmi falakat is emeltek.

A XIV–XV. században több püspök is jelentős bővítéseket végzett. Beckensloer János például teljesen átépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit pedig új, késő gótikus szentélyt építtettek a székesegyházhoz.

1541-ben, Buda eleste után Perényi Péter csapatai megszállták a várat. Az ostrom alatt tűzvész pusztította el az épületek nagy részét. Később Dobó István lett a várkapitány, ő vette át az irányítást, ő hozatta rendbe a károkat, és tovább építtette a védelmi rendszert. Ezek a munkálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1552-ben a magyar védők sikeresen megállították a túlerőben lévő török sereget. Az ostrom közel egy hónapig tartott, a törökök október 17-én vonultak vissza. (Az esemény emlékére ezt a napot az Egri Vár Napjának nyilvánították, és ilyenkor ingyenesen látogatható a vár.)

Az ostrom után tovább folyt a vár megerősítése. Új bástyák és belső épületek készültek, és 1569-től már Ottavio Baldigara hadmérnök irányította a munkálatokat. 1596-ban a törökök elfoglalták az erődöt, és csak hosszú évek alatt tudták helyreállítani az ostrom okozta károkat. Egerben új vilajetet (tartományt) szerveztek, amely a hódoltság egyik legfontosabb tartománya lett.

A keresztény seregek 1687-ben visszafoglalták a várat. Ekkor azonban már elavultnak számított, és 1702-ben a külső várat le is bontották. A Rákóczi-szabadságharc alatt még egyszer fontos szerep jutott a belső várnak, melyet 1705-ben a kurucok, 1710-ben a császáriak vették birtokba.

A 18. század végétől a püspökség megkezdte a várfalak, bástyák és a belső épületek bontását. A pusztítást Pyrker János László érsek állította meg, ő volt az első, aki felismerte a vár történelmi jelentőségét. Az első régészeti feltárások az 1860-as években kezdődtek, majd az 1950-es évektől az 1980-as évekig folyamatosan zajlottak az ásatások. Az elmúlt évtizedekben már csak kisebb kutatásokat végeztek. 2016–2017-ben újraindultak a feltárások, a vár tervezett rekonstrukciója miatt.

Bővebb információk: ITT