hirdetés

EGER

Így kirándulhatsz biztonságban Egerben

A járványidőszakban érkező kirándulókat segíti egy új kampány. Megtudhatod, mit érdemes megnézni, de az elvitelre kiszolgáló vendéglátóhelyek listáját is megtalálod.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 13.

hirdetés

Bár a korlátozásokat követő újranyitás dátumát még nem tudjuk, a magyar lakosság utazási kedvének növekedése már Egerben is tapasztalható - írja az Eger Városi Turisztikai Kft. Hétvégenként egyre több kiránduló érkezik a megyeszékhelyre, ami komoly felelősséggel és kockázattal jár, hiszen párhuzamosan szükséges nyújtani az elvárt vendégélményt és megőrizni Eger egészségügyi biztonságát. A város az egy napra érkező látogatóknak indított új kampányt "Biztonságban, Egerben" néven.

Az a céljuk, hogy a városba egyetlen napra érkező vendégek jól érezzék magukat, de úgy, hogy ne egy-egy helyszínen csoportosuljanak, hanem megtalálják a sokféle érdekességet. Ezért is szeretnék Eger sokszínűségét bemutatni.

"Szeretnénk, hogy Eger most is jó választás legyen: a hozzánk érkezők biztonságban, valamint azzal a benyomással térjenek haza a látogatás végeztével, hogy Eger egy fantasztikus város, ahová a járványidőszak után hosszabb időre is vissza kell térni"

- írja Törőcsik Gábor – Az Eger Városi Turisztikai Kft ügyvezetője.

Összesen 20 olyan ajánlatot gyűjtöttek össze, melyek a jelenlegi helyzetben is élvezetesek lehetnek a kirándulók részére. A visiteger.com oldalon közzétett listában megtalálható a Szépasszony-völgytől a Nagy-Eged hegyig számtalan jó célpont, és több olyan egri látványosság is szerepel közöttük, melyeket bezárt állapotukban is érdemes megnézni. Az ajánlatok között megtalálhatók a helyi, elvitelre kiszolgáló vendéglátóhelyek is.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGER

A statikus nem látott omlásveszélyt az egri vár leomlott támfalánál

Pedig a bástya falán már hónapokkal ezelőtt is láttak repedéseket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 17.

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy leomlott az Egri Vár egyik bástyájának támfala körülbelül 20 méteres szakaszon szerdán reggel.

A város polgármestere, Mirkóczki Ádám az RTL Híradónak azt mondta:

már hónapokkal ezelőtt láttak repedéseket a bástya falán, de a korábbi felújítást végző statikus decemberben szakvéleményben közölte, hogy nincs omlásveszély.

A kőfal és föld olyan erővel zúdult le, hogy a szemben lévő várrész tetejét is megrongálta. A helyszínt azonnal lezárták és megkezdték a károk felmérését. Az elsődleges adatok szerint az elmúlt hetekben hullott csapadék és a nagy hideg okozta fagyás miatt omolhatott le a fal.

Az RTL Híradójának teljes riportja:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGER

Leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala egy 20 méteres szakaszon

Az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.
Fotó: Mirkóczki Ádám/Facebook - szmo.hu
2021. február 17.

hirdetés

Szerda délelőtt 9 óra előtt, kb. 20 méteres szakaszon leomlott az egri várban a Szép-bástya támfala - közölte Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere a Facebookon.

A helyszínt azonnal lezárták, már elkezdték felmérni a károkat. Statikusok, kivitelezők, tervezők, szakemberek dolgoznak a megoldáson. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A polgármester közlése szerint

az omlást valószínűleg a sok csapadék és fagyás okozta.

Mirkóczki azt ígérte, a városvezetés mindent megtesz, hogy Eger legnagyobb történelmi értékét mielőbb helyreállítsák és a további károktól megmentsék.

Néhány fotót is mutatott a leomlott támfalról:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGER

Hazánk egyik legszűkebb, leglátványosabb szurdoka a Mátrában rejtőzik

A fokozottan védett domoszlói Tarjánka-szurdokba csak nagyon ritkán lehet eljutni, mert kizárólag szakvezetéssel látogatható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 31.

hirdetés

Vannak olyan rejtett szépségek, amelyeket csak ritkán láthat még az elszánt turista is. Ilyen

a Mátra déli oldalába mélyülő patakvölgy, a Tarjánka-szurdok, amely hazánk egyik legszűkebb, leglátványosabb szurdoka. A természeti értékek védelme és a balesetveszély miatt csak szervezett szakvezetések keretében lehet bejutni.

Az andezit kőzetben a patakmeder 700 méter hosszan kanyarog és helyenként 15-20 m magas, és 3-4 méter keskeny szurdokot alakított ki. Jól megfigyelhetők itt a hegység változatos kőzettípusai és kőzetváltozatai, melyek látványosan szemléltetik a hajdani vulkáni folyamatokat.

A patak völgyében számos védett növény is található,

pl. a gérbics, a bársonyos kakukkszegfű, a hegyközi cickafark, a magyar perje, a macskahere, a magyar repcsény, az epergyöngyike, a házi berkenye, a selymes boglárka, a magyar bogáncs és a hosszúlevelű árvalányhaj.

hirdetés

A védett állatok közül a vöröshasú unka, a fali gyík, a zöld gyík, a folyami rák, a nappali pávaszem, a lapos kékfutrinka és a kisasszony szitakötő. De szubmediterrán jellegű ritka rovarokat is találtak már, pl. lándzsás karimáspoloskát és a mannakabócát. Fokozottan védett madárfajok is jól érzik itt magukat, pl. uhu, fehérhátú fakopáncs is fészkel errefelé.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGER

Tűzvész, áradás pusztította, de nevét az űrben is megtalálni – 10+1 érdekesség Eger múltjából

Tényleg 200 ezer török ostromolta a várat? Miért nem a város őrzi Pyrker János László érsek értékes gyűjteményét? De az is kiderül, milyen elismerést kapott Eger a műemlékei védelméért.
Fotók: Vámossy Béla, Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. március 19.

hirdetés

Tudtad, hogy Észak-Magyarország egyik legnépesebb városa Eger? És a neves oktatási, kulturális intézményei mellett itt található hazánk egyik legnagyobb bazilikája? A turisták egyik fő célpontja számos érdekes történelmi eseményt élt meg, a legismertebb közülük az egri vár ostroma. De pusztította tűzvész és áradás és néhány különleges érték is létrejött a városban. Ha erre jársz, érdemes ezeket ismerve is szétnézned a sokat látott utcákon.

1.

Már István királyunk is fontos szerepet szánt Egernek, amikor az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. A település első székesegyháza a Várhegyen állt, de az az idők során elpusztult. Jelentősége azonban nagy volt, mert körülötte alakult ki a város történelmi magja. A régészek egy kör alakú, 11. századi templom és egy kisebb palota maradványaira is rábukkantak.

2.

Eger stratégiai szerepe is fontos volt, végvárként nem véletlenül ostromolták a törökök. Dobó István és a hős várvédők (nőkkel és gyerekekkel együtt 2100-an) hatalmas sereggel néztek szembe. Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban mintegy 200 ezres tömegről írt, a későbbi történetírók 80 ezres seregről szóltak, a mai történészek azonban 35-40 ezerre teszik a törökök létszámát.

hirdetés

3.

A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger lett a felszabadult országrész központja. A fejedelem főhadiszállását itt alakították ki, és rendszeresen járt is a városban. 1709-ben itt találkozott a fejedelem I. Péter cár követével, aki Egerben halt meg, és a Rác-templom környékén temették el.

4.

1705-ben, egri keltezéssel jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). Mivel nyomda nem volt akkoriban Egerben, így máshol nyomtatták ki a lapot.

5.

A 18. században fellendült a város. Ekkor épültek meg a mai jellegzetes városképet nyújtó barokk épületek, melyek az akkori püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly nevéhez fűződnek. Az építkezés sok mesterembernek adott munkát. Iparosok, kézművesek, kereskedők és művészek érkeztek a településre, köztük Fellner Jakab és Fazola Henrik is.

6.

A két püspök a nagyszombati és bécsi egyetemek mintájára szerettek volna egy egyetemet kiépíteni Egerben is. Eszterházy Károly erre a célra építette meg a Líceumot, ám Mária Terézia nem engedte meg az intézmény megalapítását. 1769-ben Markhot Ferenc vezetésével nyílt meg az ország első orvosi iskolája, de a királyné megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, így az intézmény 1775-ben megszűnt.

7.

A 19. század több katasztrófát is hozott a városra. 1800-ban egy hatalmas tűzvész elpusztította a belváros felét. 1801-ben leomlott a vár déli fala, megrongálva több környező lakóépületet is. 1827-ben a belváros nagy része megsemmisült egy újabb tűzvészben. 1805-ben pedig a kolerajárvány tizedelte a lakosságot, több mint kétszázan vesztették életüket.

8.

Pyrker János László érsek egy képtárat hozott létre, de Eger nem adott ehhez megfelelő helyet. Ezért a gyűjteményt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez lett végül az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyker nevéhez fűződik még az Egerben megnyílt első magyar nyelvű tanítóképző, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

9.

1878 augusztusában újabb természeti katasztrófa sújtotta a várost. Egy hatalmas felhőszakadás miatt megáradt az Eger-patak és elárasztotta a belvárost. Tízen meghaltak, 35 ház megsemmisült, 136 épület súlyosan megrongálódott, több száz háziállat elpusztult. A víz legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Ennek emlékét 17 tábla jelezte, rajta a vízszinttel, ezek közül több még ma is látható.

10.

1968-ban védetté nyilvánították a barokk belvárost. 1978-ban pedig Eger a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjat kapott. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

+1

Eger nevét az űrben is megtalálni. A város egyike annak az öt magyar településnek, melyről krátert neveztek el a Marson. A többi város Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Ezen kívül létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: