Ha a nőkön múlna, hatékonyabb klímapolitikát folytatna a világ, de minden téren alulreprezentáltak
Egy 91 országon átívelő tanulmány szerint a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a szigorúbb klímapolitikák kidolgozásában, valamint helyi szinten is aktívan hozzájárulnak az erőforrások fenntartható kezeléséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ugyanakkor szerte a világban a nők továbbra is akadályokba ütköznek a döntéshozatalban való részvétel terén: globális átlagban a nemzeti parlamenti képviselők mindössze 26%-a nő, míg Magyarországon ez az arány csupán 13%. A politikai, társadalmi és gazdasági rendszerekben tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek miatt a klímaváltozás is keményebben sújtja a nőket, például a vízhiány jobban érinti őket háztartási kötelezettségeik miatt, időjárási katasztrófák során nagyobb arányban halnak meg, esnek ki az oktatásból vagy válnak erőszak áldozatává. A nők politikai képviseletének erősítésével, az egészségügyi ellátáshoz és családtervezéshez való hozzáférésük javításával, valamint a rugalmas munkapolitikák és fizetett szülői szabadság támogatásával csökkenthetők az egyenlőtlenségek. Ezek mellett a lányokra és fiúkra egyaránt kiterjedő minőségi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felnövekvő generációk meg tudjanak birkózni a klímaváltozás és fenntarthatóság kihívásaival.
***
A nők és lányok kulcsfontosságú szerepet játszanak a hatékonyabb környezet- és klímavédelemben. Kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a társadalmilag elvárt nemi szerepek miatt a nők a férfiaktól eltérően értékelik a kockázatokat, és jellemzően családjuk és közösségeik jólétét helyezik előtérbe az erőforrás-gazdálkodási döntésekben.
Ezek a döntéshozatali különbségek a nemzeti politikában is megfigyelhetők: egy 91 országon átívelő tanulmány megállapította, hogy
Ezek a klímapolitikák alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetnek, így mérsékelve az adott ország hozzájárulását a klímaváltozáshoz. A nők szerepe a helyi döntéshozásban is alapvető fontosságú, részvételük hozzájárul például a fenntarthatóbb földhasználathoz, a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség növeléséhez és a közösség igényeit szolgáló napelemek telepítéséhez is.
Ugyanakkor szerte a világban a nők továbbra is akadályokba ütköznek mind a döntéshozatalban való részvétel, mind pedig a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Míg a nők – különösen az őslakosok és a „Globális Dél” országaiban élők – sokszor vezető szerepet töltenek be a klímaaktivizmusban és az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekben otthonuk közelében,
Az ennek okait vizsgáló kutatások szerint a nők részvételére sokszor korlátozóan hatnak a nemek szerint differenciált feladatok (pl. a nők nagyobb felelőssége a háztartási munkában, ami sok időt igényel és nem hoz jövedelmet), valamint a családokon és közösségeken belüli egyenlőtlen erőviszonyok.
Az ENSZ nőjogi és esélyegyenlőségi ügynökségének (UN Women) becslése szerint a nők 64%-a világszerte nem rendelkezik a férfiakéval egyenlő földjogokkal, így ahol a földtulajdonlás előfeltétele a részvételnek, a nők sokszor kimaradnak a saját megélhetésüket is érintő döntésekből. De a nemek közötti egyenlőség nemcsak a helyi, de a nemzeti és nemzetközi szintű környezettel kapcsolatos döntéshozásban is ritka,
Bár a klímatárgyalásokon részt vevő kormányzati delegációk nemek közötti egyensúlya javult az évek során, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) titkárságának kutatása szerint az idő 74%-ában férfiak beszéltek a köztes ülésszak tárgyalásain 2021-ben.
2022-ben a nemzeti parlamenti képviselők mindössze 26%-a volt nő, ami előrelépés az 1995-ös 11%-kal szemben. Magyarországon ez a szám 13%, ami jóval a világátlag alatt van. A globális arány javításában segített, hogy az országok több mint kétharmada alkalmazott nemre vonatkozó kvótát – akár jelöltkvótákat, akár fenntartott helyeket a parlamentben –, ami egyre inkább teret adott a nők politikai szerepvállalásának.
A nemek közötti egyenlőtlenségek miatt a nőket keményebben sújtja a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás negatív hatásai aránytalanul nagy mértékben érintik a nőket és a lányokat, különösen a „Globális Dél” országaiban. Ez nem azért van, mert a nők gyengébbek lennének eredendően, hanem a politikai, társadalmi és gazdasági szférákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenség következménye, amire ráerősítenek az egyéb társadalmi faktorok, mint például a jövedelem, az életkor, a társadalmi osztály vagy az etnikai hovatartozás miatti hátrányos helyzet.
Például időjárási katasztrófák után a nők és a lányok jobban ki vannak téve a nemi erőszaknak, és a lányok kisebb valószínűséggel folytatják tanulmányaikat, mint a fiúk. A Malala Fund becslése szerint
Azokban kultúrákban, ahol a nők nem tanulnak meg úszni, vagy a társadalmi elvárás szerint a házban kell maradniuk még árvíz (vagy árvízkockázat) idején is, a nők halálozási aránya magasabb az ilyen katasztrófák során. Az aszály és a vízhiány is jobban érinti őket háztartási kötelezettségeik miatt. Mivel sok kultúrában a nők és a lányok túlnyomórészt víz-, élelem- és tűzifa-gyűjtéssel foglalkoznak, amikor egy súlyos aszály idején a közeli vízforrások kiapadnak, nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy vízhez juttassák a családot.
Az Oxfam és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint,
Az éghajlatváltozás már most is súlyosan érinti a szegényebb közösségeket a hozamok mennyiségének és minőségének csökkenése, illetve a növényi kártevők és betegségek fokozódása miatt. Ráadásul a nők csak korlátozott mértékben (vagy egyáltalán nem) férnek hozzá mezőgazdasági támogatásokhoz, és jutnak kompenzációhoz terméskárok esetén, ugyanis az sokszor földtulajdonjoghoz kötött. Emellett mivel gyakrabban dolgoznak az informális szektorban, így sokkal sebezhetőbbek gazdasági és környezeti sokkhatások idején.
Ugyanakkor a háztartásban dolgozó nők azok, akik óriási ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek a víz gyűjtésével és tárolásával, az élelmiszerek tartósításával és adagolásával, a hasznos növényfajtákkal, a természeti erőforrások kezelésével, sőt sokszor a katasztrófák alatti teendőkkel kapcsolatban is. Egy indiai kutatásból kiderült, hogy a nők által vezetett tanácsok területein az ivóvízprojektek száma 62%-kal magasabb volt, mint a férfiak által vezetett tanácsok esetében. Ez egy jó példa arra, hogy
Rendszerszinten kell elgördíteni az akadályokat
A nemek közötti egyenlőtlenségeket fenntartó rendszerszintű akadályok eltávolítását jól célzott politikai intézkedésekkel fel lehet gyorsítani. Például a nemekre vonatkozó kvóták támogathatják a nők szakmai előmenetelét a környezetvédelmi intézményekben és más politikai terekben. A szociális szolgáltatásokra, különösen a gyermekgondozásra vonatkozó támogatások csökkenthetik a nőkre háruló fizetetlen háztartási munka terhét, csakúgy, mint a rugalmas munkapolitikák és a fizetett szülői szabadság.
Földbirtokreformmal támogatható a nők földhöz kötődő tulajdon-, öröklési és használati joga, például azáltal, hogy előírják, a házaspárok telekkönyvezésekor mindkét fél nevének szerepelnie kell. A nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és erőszak elleni törvények és politikák (illetve azok betartatása) szintén hozzájárulhatnak a biztonságosabb és igazságosabb társadalmi működéshez, és a nemek közötti egyenlőséget elősegítő kultúrához.
A lányok és nők minőségi oktatáshoz, egészségügyhöz és családtervezéshez való hozzáférésének javítása – amellett, hogy az alapvető emberi jogokhoz tartozik az ezekhez való hozzáférés –, a klímacélok elérését is nagyban segíti. Fontos, hogy a lányok is bátorítva érezzék magukat a korábban inkább férfiak által dominált ún. STEM (tudomány, technológia, mérnöki és matematika) területeken és az ezekhez kötődő „zöld” szakmákban is.
A kritikus és rendszerszintű gondolkodás, az éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek és az informatikai alapok az alapvető oktatás részét kell, hogy képezzék. Ehhez kötődően 2023-ban a Nemzetközi Nőnap témája „a digitalizáció, az innováció és a technológia a nemek közötti egyenlőségért”.
