Disznót vágtunk a Samsung Galaxy S21 Ultrával!

Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.

Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak

Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.

Ennek a januári balesetnek az eredménye egyrészt egy teljes egészében kiégett utasszállító repülőgép, másrészt pedig néhány új szabály, amelyet egyelőre csak ázsiai légitársaságok vezettek be, de nyugodtan számíthatunk rá, hogy lassan az egész világon elterjednek majd.

A puszani eset kivizsgálása során a szakértők rátaláltak a tűzfészekre, és benne az egyik utas power bankjára, amiről azt állítják, hogy műszaki hiba miatt túlhevült, majd lángra lobbantotta a poggyászt, és a tűz rövid idő alatt a teljes fedélzetre átterjedt. Az Air Busan repülőgépe viszont csak egy a sokból, ami az utóbbi években veszélyhelyzetbe került hibás akkumulátorok miatt.

A Reuters szerint az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala 2024-ben kéthetente három olyan esetet regisztrált világszerte, amikor egy repülőgépen lítium-ion akkumulátorok túlmelegedtek és zavart, illetve kis híján balesetet okoztak. 2018-ban még kevesebb mint heti egyszer történt hasonló, szóval pár év alatt szignifikáns növekedés történt. És ezt akkor is komolyan kell venni, ha csupán néhány elszigetelt incidensről beszélünk, hiszen, ha több kilométer magasan gyullad ki az utastér, borítékolható a súlyos légikatasztrófa.

Többé nem tehetjük a fedélzetre vitt poggyászba sem

A legtöbb légitársaság és nemzetközi szabályozás szerint már eddig is tilos volt lítium-ion akkumulátort tartalmazó eszközöket vagy külső akkumulátorokat (power bankokat) a feladott poggyászba tenni. Az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) előírásai szerint a power bankokat és a tartalék akkumulátorokat kizárólag a kézipoggyászban lehet szállítani. És még ebből is lehet baj. Ezt jól demonstrálja ez az eset, amikor a reptéri csomagellenőrzés során lobbant lángra egy külső akkumulátor.

A beépített lítium-ion akkumulátorral rendelkező eszközöket (pl. laptop, tablet, okostelefon, e-cigaretta, elektromos fogkefe stb.) általában szintén a kézipoggyászban kell tartani, de ha a feladott bőröndbe kerülnek, kikapcsolt állapotban kell lenniük, és megfelelő csomagolásokkal vagy tokokkal ki kell védeni, hogy véletlenül bekapcsolódjanak.

A repülésbiztonsággal foglalkozó szakemberek és jogalkotók régóta kockázatként kezelik az akkumulátorokat, és időről-időre szigorítják a szabályokat - főleg balesetekre reagálva. Az utóbbi időben történt incidensek miatt több légitársaság frissítette a lítium-ion akkumulátorok szállítására vonatkozó előírásait, hiszen meghibásodás esetén extrém hőt és füstöt termelhetnek, illetve akár tüzet okozhatnak.

Dél-koreai légitársaságok

A fent írt baleset miatt aligha meglepő, hogy az Air Busan lett az első légitársaság, amely megváltoztatta a szabályzatát: az utasoknak a hordozható akkumulátorokat a „testükön”, magyarán a zsebeikben, kézitáskáikban kell tartaniuk, nem pedig a fej feletti csomagtartóban (ahol a januári baleset során a tűz keletkezett).

Március 1-jétől aztán nemcsak ők szigorították a szabályokat, hanem Dél-Korea kormánya is: immár minden helyi légitársaságnak arra kell köteleznie az utasokat, hogy maguknál tartsák a hordozható akkumulátorokat, illetve az e-cigarettákat. Specifikusan ezeket az eszközöket nem helyezhetik el a csomagtartókban, és nem is tölthetik a fedélzeten.

Hongkongi légitársaságok

Itt is vastagon voltak előzményei a szabályok szigorításának. Március 20-án egy Kínából indult Hong Kong Airlines járatnak kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy utas kézipoggyászában tűz keletkezett. A helyi polgári légügyi hatóság pár nappal később közölte, hogy „rendkívüli aggodalomra adnak okot az utasok által szállított és használt hordozható akkumulátorokkal kapcsolatos biztonsági incidensek”, majd a légügyi hatóság április 7-i hatállyal megtiltotta, hogy az utasok használják vagy töltsék a hordozható akkumulátorokat a repülőgépen, és azok nem helyezhetők el a fej feletti csomagtárolókban sem.

A szintén hongkongi Cathay Pacific bejelentette, hogy már határidő előtt alkalmazza az új szabályokat - megváltoztatva ezzel korábbi kijelentését, amiben a végrehajtás nehézségei és a nem kívánt következmények miatt még nem akart változtatni az új irányelvein.

AirAsia - A maláj Capital A tulajdonában lévő AirAsia április 1-jétől szintén betiltja a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten. Az új előírás szerint az akkumulátorokat kizárólag az ülészsebben vagy az ülés alatti tárolóban lehet elhelyezni, de a fej feletti csomagtartókban nem.

Air Astana - A kazah légitársaság március 13-tól tiltotta meg a power bankok használatát és töltését a fedélzeten, de azt engedélyezi, hogy ezeket az eszközöket a kézipoggyászba, illetve a csomagtartóba helyezzék.

Batik Air - A Lion Air csoporthoz tartozó indonéziai vállalat gépein március 14. óta tilos a hordozható akkumulátorok használata a fedélzeten. Az utasok legfeljebb két hordozható akkumulátort tarthatnak maguknál, de nem helyezhetik azokat a fej feletti csomagtartókba.

Kína - A kínai légügyi hatóság megelőzte a korát - a Reuters szerint az ázsiai ország légitársaságainak már legalább 2014 óta előírják, hogy nem engedélyezhetik az elektronikai cikkek power bankról történő töltését a fedélzeten.

Tajvan - A tajvani China Airlines és EVA Air március 1-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék lítium akkumulátorok használatát és töltését a repülőgépen. Előbbi azt javasolja, hogy ezeket senki ne tegye a feje feletti csomagtartóba, míg utóbbi csak az ülésekbe szerelt USB-töltővel engedélyezi az eszközök töltését.

Malaysia Aviation Group - A Malaysia Airlines anyavállalata április 1-től tiltja meg a hordozható akkumulátorok elhelyezését a fej feletti csomagtartókban. Az akkumulátorokat a kézipoggyászban, az ülés alatt vagy az ülészsebben kell tartani, míg a mágneses vezeték nélküli akkumulátorok csak külön tasakban szállíthatók és a használatuk szintén tilos a repülőgépeken.

Singapore Airlines - A légitársaság és diszkont leányvállalata, a Scoot szintén április 1-től tiltja be az utasoknak a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten.

Thai Airways - A thaiföldi légitársaság március 15-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék elemek használatát, illetve töltését.

VietJet - A vietnami diszkont légitársaság március 24-én jelentette be, hogy az utasok nem tölthetik és nem használhatják a hordozható akkumulátoraikat a fedélzeten. Az eszközöket ki kell venni a kézipoggyászból, és olyan módon kell tárolni, hogy a személyzet bármikor ellenőrizhesse őket.

Mint látható, a legtöbb ázsiai légitársaság hetek alatt képes volt átállni az új szabályokra, és kétség sem fér hozzá, hogy globálisan ugyancsak várhatóak hasonló változások. Addig is az európai és amerikai vállalatok leginkább a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) veszélyes árukra vonatkozó előírásait követik. Ezek szerint a hordozható akkumulátorokat kizárólag a fedélzetre vitt kézipoggyászban lehet elhelyezni, nem a feladott bőröndben.

Az IATA előírásai ezenkívül meghatározzák a szállítható akkumulátorok mennyiségét és teljesítményét is. Bár e szempontok alapján szintén ahány légitársaság, annyi szabály, jó tudni, hogy utasonként legfeljebb két darab, maximum 100-160 Wh-s és 20.000 mAh-s külső akkumulátort szoktak engedélyezni. Érdekesség, hogy a Virgin Australia például csak úgy engedi a fedélzetre ezeket az eszközöket, ha védve vannak rövidzárlat ellen. Kizárólag az eredeti dobozukban vagy olyan csomagolásban lehetnek az utasoknál, ami jól szigeteli az érintkezőket.

A lítium-ion akkumulátorok problémája

A mobiltelefonokat, laptopokat, drónokat, okosórákat, valamint az elektromos kerékpárokat, rollereket és autókat mind-mind lítium-ion akkumulátorok működtetik. Ezek az akkumulátorok túlmelegedhetnek egy „hőmegfutásnak” nevezett jelenség miatt, ami egy tűzhöz vagy robbanáshoz vezető láncreakció.

A lítium-ion akkumulátorok, amelyeket például külső akkumulátorokban is használnak, rendkívül reakcióképes és gyúlékony anyagokat tartalmaznak. „A lítium akkumulátorok maguk is lehetnek gyújtóforrások, vagy táplálhatják egy máshol keletkező tüzet. A kockázat különösen nagy, ha az akkumulátorok sérültek, megduzzadtak, gyártási hibát tartalmaznak, túltöltődtek vagy túlmelegedtek” – mondta a CNN-nek Sonya Brown, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem repülőgép-tervezéssel foglalkozó vezető oktatója.

Brown azt is tanácsolja az utazóknak, hogy indulás előtt ellenőrizzék a külső akkumulátoraikat, és ha duzzadást vagy külső sérülést észlelnek, semmiképpen se vigyék magukkal a repülőgépre, sőt, az előírásoknak megfelelően inkább szabaduljanak meg tőle, hogy az otthonaikat se veszélyeztesse.

Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.

A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.

Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

??????? ????? (@sarkyster) által megosztott bejegyzés

Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.

Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre

A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:

A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.

Egy kamu SMS, egy ismerősnek tűnő Marketplace-hirdetés, egy gyanús telefonhívás – mindenki hallott már ezekről. Mégis, a Mastercard friss kutatása szerint

És ami még aggasztóbb: a legtöbben úgy gondolják, velük ez biztosan nem fordulhat elő. Pedig dehogynem. Nézzük, melyek most a leggyakoribb digitális átverési formák, és hogyan védekezhetünk ellenük!

1. Csomagküldős csalások – „Csomagja érkezett, kattintson ide!”

Te is találkoztál már olyan SMS-sel, amiben arról értesítenek, hogy csomagot kapsz, és egy linkre kell kattintanod, hogy megtudd a részleteket? Nos, sokszor pont ez a csapda. A csalók ilyenkor hamis oldalra irányítanak, ahol adatokat csalnak ki, vagy rosszindulatú programot telepítenek a telefonunkra.

Miért működik még mindig?

A gyorsaságra játszanak. Rohanunk, várunk egy csomagot – és már kattintunk is.

Tipp: Ne kattintsunk automatikusan! Ha csomagot várunk, inkább az eredeti applikációban vagy a hivatalos weboldalon nézzünk utána. Ha mégis megnéznénk magunknak azt a felületet, ahová az SMS irányít, legyünk résen, mi a weboldal címe, nincs-e benne valami turpisság – például nem .hu-ra végződik a domainnév, vagy az adott szolgáltató nevétől kicsit eltér a cégnév.

2. Marketplace csalások – „Nagyon érdeklődöm, küldje a bankkártyaadatokat!”

Online piactereken is aktívak a csalók. Gyakori trükk, hogy vásárlást színlelnek, majd „a fizetéshez” kérnek kártyaadatokat, vagy hamis linket küldenek. Ugyanilyen veszélyes a fordított helyzet is: a csaló népszerű, valójában nem létező termékeket hirdet meg, és a gyanútlan vevőtől próbál pénzt vagy kártyaadatot kicsalni.

Vásárlóként pedig mindig legyünk óvatosak, ha valaki előre utalást kér, vagy gyanúsan nyomul.

Miért működik még mindig?

A bizalomra építenek. Ha valaki segítőkésznek, kedvesnek tűnik, kevésbé vagyunk óvatosak. A Mastercard adatai szerint a 18–29 évesek 90,5%-a tartja magát „nehezen átverhetőnek” – mégis ők teljesítettek a leggyengébben a biztonsági teszteken.

Tipp: Soha ne osszunk meg bankkártyaadatot chatben, és ne hagyjuk el a piactér hivatalos felületét. Vásárlóként is legyünk gyanakvóak, ha előre utalást kérnek, vagy ha túl olcsón kínálnak valamit: ilyenkor inkább kérjünk referenciát, értékeléseket, és ne féljünk visszalépni az üzlettől.

3. Telefonos csalások – „A banktól hívom, gyanús tranzakciót észleltünk”

A legijesztőbb talán, amikor „a banktól” hívnak, és azonnali adatellenőrzést kérnek. Sajnos sokan ilyenkor bepánikolnak és együttműködnek.

Miért működik még mindig?

A csalók a félelemre építenek. Ha azt halljuk, hogy a pénzünk veszélyben van, hajlamosak vagyunk gyorsan cselekedni.

Tipp: Tegyük le a telefont, és hívjuk vissza a bankot a hivatalos ügyfélszolgálat számán! Figyeljünk arra is, hogy a hívó fél száma sokszor hamisítva jelenik meg a kijelzőn, akár a bank hivatalos számának látszatát keltve. Ezért soha ne bízzunk meg egy bejövő hívás számában, hanem mindig mi kezdeményezzük a visszahívást a bank honlapján, kártyánkon vagy hivatalos applikációban található elérhetőségen keresztül.

+1 aranyszabály: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen – az valószínűleg nem igaz

Legyen szó csomagról, vásárlásról vagy telefonhívásról: álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig, és ne féljünk utánajárni az információknak! A biztonság nem a technológiával kezdődik, hanem velünk.

Brit tudósok 3,2 milliárd dollárnyi hamis kriptoüzlet felelőseit azonosították, akik az értéktelen coinok árát mesterségesen felduzzasztották a kereskedelmi platformokon. Az elkövetők összesen 250 millió dollár nyereséget szereztek ezzel a módszerrel – szúrta ki a Fast Company cikkét a Telex.

Honglin Fu és csapata a University College Londonban olyan eszközt fejlesztett ki, amely képes nyomon követni a csaló sémák elindítását, terjedését és koordinációját. A csalók többnyire a Telegramot használták a megtévesztő ajánlások terjesztésére, amelyeket azután többszöröztek meg különböző csatornákon keresztül. A gyanútlan embereket így tudták rávenni arra, hogy érdektelen és értéktelen coinokba kezdjenek befektetni.

A kutatók visszafejtették az üzenetláncokat, és 400 és 500 közötti szervezőtől indulva közel 750 ezer üzenetet azonosítottak.

Amikor sikerült elegendő érdeklődést generálniuk, az értéktelen valuták piacán tényleges kereskedés indult meg, amit a csalók kihasználtak, és a felduzzasztott árakon szálltak ki a kriptovalutából. A folyamat végén valódi pénzben kivehető nyereséghez jutottak.

– mondta Fu professzor.

A „pump and dump” csalás egy olyan piaci manipulációs technika, amely során szervezett csoportok mesterségesen felhajtják egy jellemzően kevésbé ismert kriptovaluta árát, majd a csúcson eladják saját készleteiket, hirtelen árzuhanást okozva. Ez a módszer különösen elterjedt a kriptovaluta-piacokon, ahol a szabályozás hiánya és a piaci ármozgások mértéke és gyorsasága kedvez az ilyen típusú visszaéléseknek.