Tökéletesen lehet utánozni az emberi arc rezdüléseit: így szúrhatod ki a TikTokot elárasztó AI-videókat

Richard Dawkins brit evolúcióbiológus és világhírű szkeptikus gondolkodó azután borzolta fel a kedélyeket, hogy több napon át beszélgetett az Anthropic Claude nevű mesterséges intelligenciájával. A tudós annyira meggyőzőnek találta a párbeszédeket, hogy kijelentette: a gép talán már tudatossággal rendelkezik.

Dawkins az általa „Claudiának” és „Claudiusnak” elnevezett chatbotokkal folytatott eszmecseréi során azt tapasztalta, hogy a program nemcsak verseket ír különböző stílusokban és humorral reagál, hanem mély filozófiai kérdésekre is képes árnyalt válaszokat adni a saját létezéséről és az időérzékelésről. A tudós odáig ment, hogy a kapcsolatukat „barátságnak” nevezte, és egy nyílt levélben mondott köszönetet az MI-nak.

A kijelentés súlyát az adja, hogy a tudományos vitákban eddig főként elméleti lehetőségként kezelt kérdést a világszerte ismert, a kritikai gondolkodásáról híres tudós áthelyezte a „lehetséges” kategóriába – írta meg a The Guardian.

A tudományos közösség azonban korántsem ennyire biztos a dolgában. A kritikusok szerint Dawkins összekeveri a rendkívül fejlett nyelvi képességeket a valódi, szubjektív tapasztalattal. Jonathan Birch, a London School of Economics professzora szerint az MI-tudatosság „csupán illúzió”. Anil Seth idegtudós pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a gördülékeny nyelvhasználat nem megbízható jele az érző létezésnek egy gép esetében.

A kutatók szerint a kérdés eldöntéséhez nem elég a chatbotok válaszait elemezni, hanem a „motorháztető alá” kell nézni, és a rendszerek belső működését kell vizsgálni. Amíg ez nem történik meg, addig a csodálat mellett érdemes fenntartani a kételyt. Dawkins következtetését egyelőre nem támasztja alá tudományos konszenzus.

Via Blikk

Újra szökik a levegő a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmenséből, alig néhány hónappal azután, hogy a NASA „stabilnak” nyilvánította az évek óta problémás alkatrészt. A szivárgást május 1-jén észlelték a Zvezda modul egyik átjáróalagútjában, a veszteség mértéke naponta nagyjából egy font, vagyis körülbelül 0,45 kilogramm, írja a Daily Mail.

Az azonnali beavatkozás érdekében az érintett szakaszt alacsonyabb nyomáson tartják, és szükség szerint időnként pótolják az elvesztett levegőt. Josh Finch, a NASA szóvivője szerint a Roszkoszmosz döntött a nyomás csökkentéséről, miközben folyamatosan figyelik a szivárgás ütemét. A szóvivő tájékoztatása szerint „a területet most alacsonyabb nyomáson tartjuk, és szükség szerint kisebb újranyomásokat végzünk. Nincs hatása az állomás működésére, és a NASA valamint a Roszkoszmosz egyeztet a következő lépésekről.”

A probléma korántsem új, a Zvezda modul PrK átjáróalagútjából már 2019 szeptembere óta szivárog a levegő. A helyzet az évek során hullámzó volt: a szivárgás üteme 2024-re a duplájára nőtt, ami után az űrhajósoknak azt tanácsolták, hogy a modul nyitvatartása alatt maradjanak az evakuációra szolgáló űrhajóik közelében.

Idén januárban a NASA még arról számolt be, hogy a többszöri javítási kísérlet után a problémás szakasz elérte a „stabil konfigurációt”, ami reményt adott a probléma végleges megoldására. Ez a remény foszlott most szerte a májusi észleléssel, ami azt mutatja, hogy a korosodó szerkezet anyagfáradása továbbra is komoly kihívást jelent. Jelenleg hét űrhajós – három amerikai, egy európai és három orosz – tartózkodik a fedélzeten.

Bár a NASA hangsúlyozza, hogy a legénység nincs közvetlen veszélyben, az űrügynökség szigorú vészhelyzeti protokollokat tart érvényben. Egy hirtelen, nagy mértékű nyomásesés esetén riasztók szólnának az egész állomáson, az űrhajósok pedig egy kijelölt biztonságos helyen gyülekeznének. Első lépésként ellenőriznék a dokkolt mentőjárművek, a Szojuz és Crew Dragon kapszulák állapotát, majd megkezdenék az egyes modulok közötti átjárók lezárását, hogy izolálják a szivárgás forrását.

Az incidens az űrállomás utolsó éveiben történt. A jelenlegi tervek szerint az ISS-t 2030-ban vonják ki a forgalomból, és a Csendes-óceán déli része felett, irányított manőverrel léptetik be a Föld légkörébe, ahol megsemmisül. A feladatra a NASA már ki is választotta a SpaceX-et, amely egy erre a célra fejlesztett járművet épít. Ugyanakkor az amerikai kongresszus és a NASA is fontolgatja az állomás élettartamának meghosszabbítását 2032-ig, amíg a kereskedelmi űrállomások át nem veszik a helyét.

Vége a kábeldzsungelnek a laptopoknál is: április 28-tól az Európai Unióban értékesített új, vezetékesen tölthető laptopoknak kötelezően támogatniuk kell az USB-C-s töltést. A magyar vásárlókat és a hazai piacot is közvetlenül érintő szabályozás csökkenti a gyártóspecifikus töltőktől való függést, és a telefonok után a hordozható számítógépeknél is egységesebb töltési megoldást hoz.

Az új előírás nem csupán a csatlakozó típusát határozza meg, hanem a töltés módját is szabályozza. A gyártóknak világos és átlátható információt kell adniuk a készülékek töltési jellemzőiről, és a szabályok célja, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a töltési sebességet, ha a felhasználó kompatibilis töltőt használ.

A mostani lépés egy hosszabb folyamat része, amelynek alapjait még 2022-ben fektették le. Mi is beszámoltunk arról a megállapodásról, amely az egységes töltők bevezetéséről született, és amely 2024 végétől a legtöbb kisebb elektronikai eszköznél – például telefonoknál, tableteknél és fejhallgatóknál – már kötelezővé tette az USB-C-t. A laptopoknál későbbi, 2026. április 28-i határidőt szabtak.

Az Európai Parlament szerint a szabályozásnak kettős célja van: a fogyasztói kényelem növelése mellett az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése.

Fontos tisztázni, hogy az uniós szabályozás nem visszamenőleges hatályú, tehát csak az EU piacára újonnan bevezetett laptopokra vonatkozik, a már meglévő vagy használt gépeket nem érinti. Azt is érdemes tudni, hogy bár a csatlakozó egységes, a töltési sebesség továbbra is függ a töltő és a laptop által támogatott teljesítménytől, ezért vásárlás előtt mindig ellenőrizni kell a gyártó által megadott specifikációkat.

Aki tehát a közeljövőben tervez új laptopot vásárolni, annak érdemes figyelnie a dobozon feltüntetett teljesítményadatokra (W), a gyorstöltési szabványokra, és arra, hogy a csomag tartalmaz-e töltőadaptert.

Via HVG

„Újra meg fogjuk változtatni a világot” – ígéri John Ternus, az Apple következő vezetője, aki szeptemberben veszi át Tim Cook helyét a cég élén. Ternus feladata lesz, hogy a mesterséges intelligencia korában jelölje ki a vállalat jövőjét, ahol az Apple jelentős lemaradásban van a riválisaihoz képest – jelentette be az Apple egy hivatalos közleményben.

A 65 éves Cook tizenöt év után búcsúzik a vezérigazgatói széktől, de nem távozik teljesen: szeptembertől az Apple ügyvezető elnöke lesz, hogy a cég globális kapcsolatainak megerősítésén dolgozzon. Azt ígérte, mindenben támogatni fogja utódja munkáját - írja a qubit.hu.

Az 50 éves John Ternus hardvermérnök, aki életének felét az Apple-nél töltötte, és kulcsszerepet játszott a Mac számítógépek megújításában, valamint az Intel chipekről a cég saját szilíciumchipjeire való átállásban. Elemzők szerint termékfejlesztői fókusza és perfekcionizmusa miatt Steve Jobshoz hasonlít, jelölése pedig azt tükrözi, hogy az Apple ismét az innovatív termékekre helyezi a hangsúlyt. Ternus tavaly az ipari formatervező csapatok irányítását is átvette.

– jelentette ki.

Ternusnak azonnal szembe kell néznie az Apple legnagyobb jelenlegi kihívásával: a mesterséges intelligencia terén tapasztalható lemaradással. A cég nem tudta meglovagolni a ChatGPT 2022-es berobbanása által indított AI-lázat, és a régóta ígért, megújult Siri asszisztens még mindig nem jelent meg. A helyzetet jelzi, hogy az Apple idén januárban megállapodást kötött a Google-lel a Gemini AI-modellek használatáról.

Bob O'Donnell, a TECHnalysis technológiai tanácsadó cég vezetője szerint Ternus előtt álló legnagyobb feladat egy olyan AI-stratégia kialakítása lesz, „ami inkább az Apple saját képességeire támaszkodik, és kevésbé külső partnerekre”. Az új vezérigazgató a vezetőváltás bejelentése után arról beszélt a cég munkatársainak, hogy az AI szinte korlátlan lehetőségeket rejt.

– mondta.

Elemzők szerint Ternus kinevezése arra utal, hogy a vállalat a jövőben új hardvereszközökre, például hajlítható telefonokra és okosszemüvegekre fókuszálhat, felvéve a versenyt a Meta és a Google hasonló termékeivel. Tim Cook vezetése alatt az Apple elképesztő növekedést produkált: 2011 óta a cég bevételei 303, nyeresége 354, a vállalat értéke pedig 1251 százalékkal nőtt, elérve a 4 billió dollárt. Cook sikeresen emelte új magasságokba az iPhone-t, és olyan sikeres termékkategóriákat indított el, mint az Apple Watch és az AirPods. Az ő nevéhez fűződik az Apple gyártási bázisának Kínába helyezése is, ami pénzügyileg rendkívül jövedelmező volt, de egyben súlyos függőséget is teremtett az Egyesült Államok legfőbb gazdasági vetélytársától. Cook szoros kapcsolatot ápolt Donald Trump amerikai elnökkel is. A Kínától való függőség és az AI-korszak kihívásaira azonban már az új vezérigazgatónak kell választ adnia.