FELFEDEZŐ
A Rovatból

Bugyiban vagy anélkül? - szakértők árulják el, miben a legegészségesebb aludni

Több mítosz is kering azzal kapcsolatban, hogy egészséges-e például meztelenül aludni, vagy kell-e bugyi a pizsama alá.


Nemcsak kényelmi, de az egészséget érintő szempontjai is vannak a pizsamaviselésnek: a tét a pihentető alvás és a fertőzések elkerülése. A The Sun egy háziorvost és életmódtanácsadót kérdezett arról, milyen ruházatban a legpihentetőbb az alvás: Sarah Garsed szerint a legfontosabb alapelv, hogy az alváshoz leginkább optimális 18-24 fokban aludjunk, és ruházatunkkal ahhoz járuljunk hozzá, hogy testünk komfortérzete kielégítő legyen.

Alsónemű a pizsama alá?

Gyakran kerekedik nagy vita abból, hogy most akkor kell-e alsóneműt viselni a pizsamaalsó alatt, avagy sem. Garsed sem vetemedik arra, hogy ezt a vitát végleg eldöntse, inkább néhány fontos egészségvédelmi támpontot ad: testünknek este nem árt, ha legalább este lélegzik, így ha alsóneműben is alszunk, válasszuk a minél bővebb, légáteresztőbb, kényelmesebb darabokat. A szűk és műszálas anyagok ráadásul gombás fertőzések melegágyai is lehetnek, így nem ajánlatos a legszűkebb tangában aludni például.

Selyem vagy pamut?

Azt hihetnénk, hogy a selyempizsama a hálóruhák császára, ám valójában nem ez a legegészségesebb viselet, hanem a pamut. Mivel könnyű, légáteresztő és kényelmes, ez biztosítja a test számára a legoptimálisabb hőmérsékletet a pihentető alváshoz. Szintén ennek van a legkevesebb esélye, hogy kidörzsölje, irritálja a bőrt.

Melltartóban vagy anélkül?

Érthető módon a nők körében képezi vita tárgyát, hogy kell-e az alváshoz vagy sem. Elsősorban azok a nők választják inkább ezt, akiket nagy mellel áldott meg a sors, és kényelmetlen úgy feküdniük, ha nincsen megfelelően alátámasztva a mellük. Az általános álláspont szerint azonban nem túl egészséges melltartóban aludni, a mellek alatti rész ugyanis szintén gombás fertőzésnek lehet kitéve, ráadásul feleslegesen szorítja le a területet. Azoknak, akik viszont a már említett okok miatt alszanak melltartóban, azoknak olyan anyagból készültet ajánl Garsed, amely nem túl feszes. Azt a mítoszt viszont ledönti, miszerint feszesebb és formásabb mellei vannak annak, aki melltartóban alszik - semmilyen tudományos bizonyíték nincs erre.

Meztelenül?

Legalább annyian hangoztatják, hogy egészséges meztelenül aludni, mint ahányan az ellentétjét, mindkettőben lehet igazság. A ruhanélküli alvás például abban kétségkívül segít, hogy testünk az alváshoz optimális hőmérsékletre hűljön. Ugyanakkor a pizsama helyett az ágy veszi át a testhőnket túlmelegedés esetében, ezért ébredünk fel gyakran például arra, hogy túl meleg a párna vagy a lepedő alattunk. Van olyan vélekedés is azonban, hogy az agy sokkal felszínesebben pihen ilyen esetben, mert bennünk van a félsz, hogy mi van ha bármi történik, és meglátnak minket.

Szoros vagy bő?

Ebben a kérdésben már könnyebb egyezségre jutni, a kényelmesebb, lazább darabok egyértelműen jobbak, mint a cicanadrágok, feszülős boxeralsók vagy csőtopok. A bőrnek éjjelente levegőznie kell, amely egy szorosabb ruhadarabbal nem megy, ráadásul a hőérzet is magasabb a testhezálló ruháknál. Emellett a bőrt is száríthatja, és nagyobb az esély a bőrfertőzések kialakulására.

Zokniban vagy anélkül?

A végére egy szintén nagy vitákat generáló kérdés: vegyünk-e zoknit az ágyban vagy ne? A tudomány álláspontja szerint igenis jó zokniban aludni, mivel a talpak melegítésével csökken a vérnyomás, ezáltal előkészül a test az alvásra. Több kutatás is bizonyította már, hogy a zokniban alvók hamarabb elszunnyadnak - ráadásul nem szárad ki ki annyira a talpunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.


Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.

Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.

„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”

– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.

„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”

A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Itt a meló a világ végén, ami megváltoztathatja az életedet: évi 14 milliót fizetnek az Antarktiszon fizikai munkáért
Olyan szakembereket keresnek, akik a fagyos viszonyokat választanák a szürke hétköznapok helyett.


Eleged van a munkádból? Abból, hogy semmi kihívást nem találsz?

Nos, a világ végén most fizikai munkásokat keresnek, ahol a kaland garantált, a megélhetésért pedig nem kell külön fizetni.

Mint arról a HR portál beszámolt, British Antarctic Survey januárban

nagyszabású toborzást indított antarktiszi kutatóállomásaira, ahová most nem tudósokat, hanem a mindennapi működést biztosító szakembereket várják.

A bázisok gyakorlatilag önellátó mini települések extrém körülmények között. A legnagyobb brit állomás, a Rothera nyáron akár száz embernek is otthont ad. A síléceken mozgatható Halley VI bázison a téli hőmérséklet mínusz 55 fokig is süllyedhet, és a dolgozóknak 105 napnyi folyamatos sötétséggel kell megbirkózniuk.

A szervezet asztalosokat, szakácsokat, víz- és gázszerelőket, gépkezelőket, dízelenergetikai technikusokat, hajózási tiszteket, búvárkoordinátorokat, meteorológiai megfigyelőket és rádiókezelőket is keres.

A következő hónapokban további állásokat is meghirdetnek, például állomásvezetőket.

A szerződések a cikk szerint 6–18 hónapra szólnak, a kezdő fizetés pedig juttatásokkal együtt évi 30 244 fonttól, azaz átszámítva nagyjából 14 millió forinttól indul.

Állítólag munkáltató a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot és a szükséges képzést is biztosítja.

Mike Brian, a Rothera állomás operatív vezetője szerint a logika egyszerű: „Ha végiggondoljuk, mi kell egy közösség fenntartásához – szerelők, ácsok, mérnökök, szakácsok –, arra itt mind van munka.” Hasonló utat járt be Dan McKenzie is, aki vízvezeték-szerelőként kezdett, ma pedig már a Halley VI állomás vezetője.

Szerinte a lehetőség bárki előtt nyitva áll, aki hajlandó keményen dolgozni.

Phill Coolman asztalos hat éve tér vissza minden évben. „Az antarktiszi munka alkalmazkodóképességet és csapatmunkát igényel” – mondja, hozzátéve, hogy a tapasztalatokat a „való világban” is kamatoztatni tudja.

A jelentkezési határidők pozíciónként eltérnek: egyes gépkezelői állásokra már február 22-ig, míg a legtöbb szakmai és támogatói szerepkörre március 29-ig vagy április 26-ig lehet pályázni. A kiválasztott jelölteknek kötelező felkészítő tréningen kell részt venniük, mielőtt május és szeptember között megkezdik a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk