HÍREK
A Rovatból

Brutális előny lehet az Otthon Start és a CSOK Plusz kombinálása, akár 72 millióhoz is hozzájuthatnak az igénylők

Az első otthont vásárlók többféle kombinációból is választhatnak. A Bankmonitor példákon mutatta meg, hogy milyen lehetőségek lesznek.


A szerdai kormányinfón rengeteg új dolgot árultak el az új, 3 százalékos kamatozású támogatott hitelről, melyet az első ingatlanjukat vásárlók igényelhetnek. Többek között azt is, hogy

összekombinálható lesz a kölcsön más lakástámogatási elemekkel is. A CSOK Plusszal együtt akár 72 millió forint támogatott kölcsönt vehetnek fel az igénylők első otthonjuk megvásárlására

- írja a Bankmonitor a közleményében.

Eddig is elérhető volt a fiatal gyermekvállalást tervező házaspárok számára a futamidő végéig fix 3 százalékos kamatozású CSOK Plusz.

A kölcsön maximális összege gyermekszámtól függ:

• egy gyermek esetén legfeljebb 15 millió forint,

• két gyermek esetén legfeljebb 30 millió forint,

• három vagy több gyermek esetén legfeljebb 50 millió forint a felvehető kölcsönösszeg.

A maximális összeg meghatározásánál a meglévő és vállalt babák is számítanak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ehhez a kölcsönhöz mindenképpen kell legalább egy babát vállalni.

Emellé érkezik várhatóan szeptemberben az első lakást vásárlók számára elérhető legfeljebb 50 millió forint összegű, fix 3 százalékos kamatozású hitel.

A két lakáshitel kamata és a maximális hitelösszeg is hasonló. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy melyik konstrukciót válassza az a fiatal pár, amelyik első lakását vásárolná meg és gyermeket is vállalnának. De úgy néz ki, hogy ilyen választásra nincs is feltétlenül szükség, ugyanis a két támogatást akár össze is lehet kombinálni.

Akár 72 millió forint 3 százalékos kamatozású támogatott hitel?!

Gulyás Gergely bejelentése alapján ugyanis az új Otthon Start Programot a korábbi CSOK elemeivel együtt is fel lehet venni. Azaz az első lakásvásárlásra szolgáló támogatott hitel és CSOK Plusz kombinálható.

Ez potenciálisan akár 100 millió forint támogatott kölcsönt jelentene, de vannak vételárkorlátok is.

• Az Otthon Start Program esetében legfeljebb 100 millió forint lehet a vételár.

• A CSOK Plusz esetében az első otthont vásárlók legfeljebb 80 millió forintért vehetnek lakást.

Ez utóbbi a szigorúbb, azaz 80 milliós korlátból érdemes kiindulni. Ehhez a 10 százalékos önerő szabály mellett 72 millió forint támogatott lakáshitelt lehetne felvenni (például 50 millió forintot az új program keretében, míg 22 millió forintot CSOK Pluszból).

A kérdéses 72 millió forintnak a törlesztőrészlete 25 éves futamidő és 3 százalékos kamat mellett 341 432 forint lenne. Ekkora kölcsönösszeg felvételéhez legalább havi nettó 570 ezer forintos fizetésre lenne szükség. (Legalábbis a jogszabályi 60%-os jövedelemterhelési korlát mellett.)

6,5 százalékos piaci kamatszint mellett ekkora kölcsönösszegre havonta 486 149 forintot kellene fizetni 25 éven át. Vagyis a két támogatással együtt havonta 144 ezer forintot lehetne spórolni egy piaci hitellel szemben.

Arra azonban érdemes figyelni, hogy a fenti példa szerinti két támogatott hitelt csak azok a családok használhatják ki, akik első lakást vásárolnak és 2 gyermeket vállalnak, vagy már van egy gyermekük és szeretnének még egyet vállalni. A CSOK Plusznál ugyanis 22 millió forint igényléséhez legalább két gyermek szükséges.

Még más támogatások is felmerülhetnek

Érdekesség, de

akár 90 millió forintot is el lehetne érni a CSOK Plusz és az Otthon Start Program kombinálásával.

Más ugyanis az első lakás definíciója a két kedvezménynél. (Utóbbi esetben az az elvárás, hogy nem lehet olyan ingatlan, amiben mindketten tulajdonosok valamilyen mértékben.)

Elképzelhető, hogy valaki az új támogatott kölcsön szerint első lakást vesz, míg a CSOK Plusz előírásai alapján nem. Így a vételárkorlát akár 100 millió forint is lehetne úgy, hogy mindkét kedvezményes kölcsönt kihasználja a család. Ebben az esetben 10% önerő mellett akár 90 millió forint támogatott kölcsönt is fel lehetne venni.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy vélhetően nem lesz túl gyakori eset az, hogy valaki csak az egyik első lakás feltételnek felel meg.

Szóba jöhet még a Babaváró is

Az viszont nagyon is reális opció, hogy a CSOK Plusz és az első lakás vásárlók számára elérhető támogatott kölcsön mellé valaki még Babavárót is felvenne.

A legfeljebb 11 millió forint összegű Babaváró kamatmentes, így a törlesztőt is tovább csökkentheti ez a megoldás. Ráadásul a Babaváró részben, vagy akár teljes egészében az önerő részét is képezheti, ami plusz előnyt jelenthet a lakásvásárlás során.

Melyik támogatott hitelből mennyit vegyen fel a család?

Alapvetően a kombináció lehetséges, de nem mindegy, hogy melyik kölcsönből mennyit vesz fel a család. (Mindkettőt nem lehet ugyanis „kimaxolni”.)

Persze ez a kérdés is csak akkor merül fel, ha a család elvileg megkaphatná mindkét konstrukcióból a maximális összeget.

Ilyenkor érdemes szem előtt tartani, hogy melyik hitelnél milyen büntetések lehetnek. Ezeket milyen esetben kell megfizetni. Például a CSOK Plusznál a gyermekvállalás nem teljesülése mit eredményezne és van-e/lesz-e bármilyen hasonló eset, következmény az új Otthon Start Programnál.

Ezeket majd a részletek ismeretében lehet pontosan megítélni. Fontos azonban az is, hogy a családok saját élethelyzetén és céljain is múlhat az, hogy hogyan érdemes kombinálni az egyes lehetőségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.

Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.

Magyar Péter a Facebookon azt írja,

Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.

Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.

A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:

„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”

A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint

minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.

Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A lélegeztetőgépes posztja miatt perli az államtitkár, kikérték Kulja András mentelmi jogát
A TISZA politikusa szerint a per csak egy apró pontatlanságról szól a posztjában. Azt üzeni, nem fél, és szerinte áprilisban leváltják a kormányt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:

állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.

Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.

Bejegyzésében ezután a TISZA EP-képviselőcsoportjának sajtóközleményét idézte, amely szerint az Európai Parlament elnöke egy ülésen jelentette be a magyar hatóságok kezdeményezését. A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy Takács Péter rágalmazás miatt tett feljelentést a politikus egy 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt, amelyben

Kulja András arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban.

A posztban ez állt:

„A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a FIDESZ-közeli cégekhez többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése kapcsán – összesen több tízmilliárd forintért. Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád volt az egyik aláírási joggal rendelkező, - az ügyben érintett cég - ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig. A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével – azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, Kőszegi Éva Boglárka és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.”

A TISZA közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormányhoz köthető propaganda nap mint nap valótlan állításokkal árasztja el a nyilvánosságot, addig ellenzéki politikusokat tényekkel alátámasztott posztok miatt büntetőeljárással próbálnak meg elhallgattatni.

A közlemény szerint a Fidesz rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi nyomásgyakorlást.

Kulja András a posztjában azt is kiemelte, hogy korábban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy kész ugyanazzal a feltétellel élni:

„ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, akkor a csatlakozás pillanatában minden, a velem szemben indított – politikailag motivált– ügyben lemondok mentelmi jogomról.

A hatalom fél és retteg attól, hogy alig több, mint 2 hónap múlva új fejezetet nyitunk Magyarország történelemkönyvében és lezárjuk ezt a dicstelen korszakot, amit az Orbán kormány fémjelez.”

Az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmeket az EP Jogi Bizottsága (JURI) tárgyalja, majd a plenáris ülés dönt az ajánlásukról. A bizottság 2025 őszén elutasította a magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére, a döntés során felmerült szempont volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggály is. A képviselő mandátuma a mentelmi jog esetleges felfüggesztésétől függetlenül érvényben marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk