SZEMPONT
A Rovatból

Bosszút álltak a Lázár miatt dühöngő tanáron

Egy Facebook-posztból indult ki minden. Az iskola indoka ma viszont már egészen más.
Fődi Kitti írása az Abcug.hu-n, Fotók: Dimény András - szmo.hu
2017. november 28.



Vári Anikót azért nem vették fel a makói szakgimnáziumba tanárnak, mert egy Facebook-posztban nem értett egyet Lázár Jánosnak azzal a kijelentésével, hogy a PISA-eredmények a tanárok lelkén száradnak.

Korábban az igazgató biztosra ígérte a tanárnőnek, hogy felveszik, de aztán váratlanul meggondolta magát. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyértelmű jogsértést állapított meg, az iskola azóta az EBH-t perli.

Vári Anikó és férje 10 évvel ezelőtt kezdett el tanítani a makói Galamb József Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskolában. Anikó 2014-ig tanított az iskolában mezőgazdaságot, közgazdaságtant, vállalkozást és marketinget, de aztán elment Budapestre dolgozni. Mikor 2016-ban úgy döntött, hogy mégis visszatérne, jelentkezett az iskolába, ahol már a vezetőség és a tantestület is jól ismerte. Az iskola igazgatója biztosra mondta, hogy felveszik, hiszen éppen akkor volt megüresedés.

Vári Anikó meg is pályázta az állást, de még aznap megosztott egy Facebook-bejegyzést arról, hogy Lázár János szerint a rossz PISA-eredmények a tanárok hibája. Két nappal később pedig az igazgató a férjén keresztül megüzente, hogy a poszt miatt nem veszik fel.

Azóta természetesen más az iskola sztorija az esetről.

3

Vári Anikóval Maroslelén az otthonában találkoztunk, ami tele volt két kisgyerekének rajzaival. A férje és ő is okleveles agrármérnök, de később mindketten megszerezték a tanári végzettséget is. 2007-ben Mosonmagyaróvárról költöztek ide, és mindketten állást kaptak a makói mezőgazdasági gimnáziumban. Évek óta ismerik az igazgatót és az ott dolgozó tanári testületet, Anikó férje vezetőségi tag volt a nyár végéig, most szaktanár, Anikó maga pedig rengeteg projektet, pályázatot csinált korábban az igazgatóval együtt.

Amikor a nő visszatért Budapestről még csak a férje említette meg az igazgatónak, hogy visszajönne dolgozni. Az igazgató azt mondta, hogy valószínűleg csak részmunkára fogja tudni felvenni, de később nem így alakult. Az a tanár, akit korábban Anikó helyére vettek fel, otthagyta az iskolát, ezért az intézmény egy álláskereső hirdetést rakott fel a kozigallas.gov.hu-ra. Ebben az álláshirdetésben feltételként kötötték ki a főiskolai szakirányú végzettséget, a mérnöktanári végzettséget és azt, hogy a jelentkező teljes állást vállaljon.

Anikónak eredetileg az volt a terve, hogy a gyerekek miatt csak részmunkaidőt vállal el, de végül arra jutott, hogy a teljes állás is megfelel neki, hiszen egy pedagógus állás elég rugalmas tud lenni.

„Minden szükséges feltétel megvolt, hogy elnyerjem az állást, emellett nyilván ismert az igazgató, ismertek a kollégák, ismertem az iskolát, nem tévedek el a folyóson. Tehát számos olyan előnyt tudhattam magaménak, ami egy teljesen új kollégának nincs”

– mondja.

Bár már korábban is volt szó arról, hogy visszaveszik, az igazgató azt javasolta, hogy mindenképpen adja be a pályázatát, mert csak így tudják felvenni. Rajta kívül akkor még egy ember jelentkezett, de neki nem volt meg a szükséges képesítése.

A nőnek éppen ekkor tett egy cég egy ajánlatot, hogy menjen hozzájuk pályázatíróként dolgozni.

Anikó inkább tanítani szeretett volna, de hogy ne essen a két szék közé, írt egy levelet az iskola igazgatójának, amiben arra kérte, hogy mondja meg, mennyi esély van arra, hogy őt veszik fel, mert akkor visszautasítja a cég ajánlatát.

Az igazgató azt írta neki, hogy szerinte vagy 70 százalékban, vagy részmunkaidőben tudják felvenni (noha az álláshirdetésben teljes munkaidőről volt szó), de a levél lényege az volt, hogy biztosan őt választják. A munkaidő mennyiségén még maga az igazgató is vacillált. Anikó beadta a pályázatát december 9-én, egy pénteki napon, és még ugyanaz a napon a következőt posztolta a Facebookjára:

1

Vasárnap Anikó férje megkapta a szokásos vezetői emailt, amiben az igazgató összefoglalta, hogy mi várható januártól. Ebben három lehetséges variációt tüntetett fel, de mindegyikben az szerepelt, hogy Anikót ilyen vagy olyan óraszámban felveszik. Sőt, a levél végére konklúzióként is odaírta, hogy azt javasolja, hogy Vári Anikót vegyék fel 70 százalékos óraszámban. Ezt az emailt Anikó nem láthatta, hiszen ez az iskola belső levelezése volt, de a férje később megmutatta neki, hogy mennyire biztosnak tűnt, hogy fel fogják venni.

„Kedden reggel hívott a férjem, hogy már megint mit posztoltál, mert behívatott az igazgató az irodájába, és közölte, hogy a posztod miatt nem fog felvenni, mert neki erre nincs szüksége. Teljes hidegzuhany volt, leforrázva éreztem magam, hogy ilyen nincs, ez biztos csak egy vicc vagy félreértés”

– meséli.

Anikó már korábban is kapott bíráló megjegyzéseket az igazgatótól a Facebook-posztjaira, túlzottan bátornak tartotta, amiért mer politikai véleményt nyilvánítani a profilján. Mivel a nő úgy érezte, hogy az igazgatót zavarják ezek a posztok, letörölte az ismerősei közül. Mindez több évvel ezelőtt volt, de most mégis visszaköszönt.

Miután a férje felhívta a hírrel, írt egy emailt az igazgatónak, hogy igaz-e, amit a férje állít, de erre a levélre a mai napig nem kapott választ.

A férj még a hatóság vizsgálata előtt rájött, hogy az igazgatóhelyettes láthatta a posztot és mutathatta meg az igazgatónak. A férfi jelezte az igazgatónak, hogy nem tud együtt dolgozni az igazgatóhelyettessel, mert szerinte gyomorforgató, amit tett. Ekkor az igazgató egy kicsit megváltoztatta a történetet, miszerint nem az igazgatóhelyettes figyelmeztette, hanem a minisztériumból kapott felszólítást, hogy ne vegyék fel a nőt.

2

„Ez azért hihetetlen, mert a minisztérium gyakorlatilag azt is ellenőrzi, hogy hány WC papírt vesz az iskola, de ezekbe a dolgokba nem szól bele. A felvételre kerülő kollégák anyagait soha nem kérte be a minisztérium” – mondja Anikó.

Anikó sokáig tépelődött, hogy mit tegyen, de végül úgy döntött, hogy ezt nem hagyhatja annyiban, ezért a TASZ-hoz, majd velük együtt az Egyenlő Bánásmód Hatóságához fordult.

A hatósági vizsgálat megerősítette a férj gyanúját, hogy az igazgatóhelyettes volt az, aki látta a Facebook-posztot, és mutatta meg az igazgatónak, és befolyásolta abban a döntésben, hogy felvegyék-e Anikót vagy sem.

Ahogy megkezdődött a vizsgálat, az iskola új álláspontra helyezkedett, és bár korábban az igazgató hiába mondta meg Anikó férjének, hogy a poszt miatt nem veszik fel, már mást állítottak.

Az ő verziójuk szerint azért nem vették fel a nőt, mert korábban jelezte nekik, hogy csak részmunkaidőt tud vállalni, de mivel ez egy teljes állású hirdetés volt, meg sem nézték a pályázatát.

Anikó azt mondja, hogy ez nem igaz, hiszen neki kezdettől fogva mindegy volt, hogy milyen formában veszik fel, ráadásul ő az álláshirdetésre jelentkezett, tehát tisztában volt a feltételekkel.

Az állás feltételeit egyébként az a tanár sem teljesítette, akit végül felvettek Anikó helyett, mert nem volt meg a képesítése.

A hatóság megállapította, hogy életszerűtlen, amit az igazgató állít, kimondták, hogy jogsértés történt. Az iskola ezért perelni kezdte az EBH-t, amelynek januárban lesz a tárgyalása.

Az iskola azzal próbál fogást találni Anikó történetén, hogy nem az eredeti posztot vette az EBH figyelembe. Ugyanis a poszt első verziójában volt egy plusz mondat a lincselésről, amit Anikó is meredeknek érzett, ezért pár órával a közzététel után kitörölte. Az igazgatóhelyettes, aki észrevette a posztot, lementette print screenben, és most ezzel próbálnak érvelni, miközben állítják, hogy de egyébként nem ezért utasították el Vári Anikó jelentkezését.

Anikó férje most egy rendkívül rossz légkörben dolgozik az iskolában, a hatósági vizsgálat óta pedig nem hívják meg a vezetői értekezletekre. Ez a történet pedig azért különösen szomorú, mert az igazgató korábban erősebb szakmai viszonyt ápolt mindkettőjükkel, mint bármelyik másik kollégájukkal.

„Az az igazság, ha ő válaszol az e-mailemre vagy felhívott volna, akkor ez az egész lehet, hogy másképp alakul”

– mondja Anikó.

Az ügyben megkerestük az iskolát is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: