SZEMPONT
A Rovatból

Álomnyaralásból földi pokol: törött kezű gyerekkel menekült egy magyar család a rodoszi lángok elől

Órák alatt lett a rodoszi álomnyaralásból földi pokol. Egy négytagú magyar család szállodáról szállodára menekült a lángok elől úgy, hogy közben az egyik gyerek keze eltört. A görögországi sziget északi részén mindebből szinte semmit sem éreztek a turisták.


Nyolcadik napja pusztítanak erdőtüzek Rodoszon. A népszerű görög sziget déli, délnyugati erdős részein emberek tízezreit telepítik ki otthonaikból vagy szállodájukból, miközben az északi részen nyaralók legfeljebb a hírekből értesülnek arról, hogy mi történik néhány kilométerrel arrébb. A magyarok egyik kedvelt nyaralóhelye szabályosan kettészakadt: az északi városokban, például Faliraki vagy Rodosz település közelében pihenők szerint a média túloz és pánikkeltés folyik.

Akik azonban Lindosz környékére utaztak, ennek épp az ellenkezőjéről számolnak be, és a rémtörténeket saját bőrükön tapasztalták meg. Utóbbiak közé tartozik Zsanett is, aki férjével és a gyerekekkel érkezett egy hétre Kiotari környékére, azaz Lindosz szomszédságába még július 18-án, vagyis éppen egy nappal a tűz keletkezése után.

„Hazafelé a repülőtéren én is találkoztam olyanokkal, akik a sziget északi részén nyaraltak, és meg sem éreztek ebből az egészből semmit. De találkoztam olyan Rodosz városban nyaralóval, aki nem is tudott arról, hogy erdőtűz pusztít délen” – mondta olvasónk.

A magyar család először három nappal az érkezés után, vagyis július 21-én vette észre, hogy valami nem stimmel. Éppen a parton voltak, amikor a szállodák mögötti erdős résznél szúrtak ki egy vékony füstfelhőt. Ekkor kerestek rá az interneten, hogy mi lehet az, és szembesültek az erdőtüzekről szóló, akkor már háromnapos hírrel.

„Minket egyébként erről senki nem tájékoztatott, de nem ijedtünk meg. Úgy voltunk vele, hogy úgyis eloltják. Másnap, amikor lementünk a partra, brutális füstöt láttunk a szálloda felett” – folytatta olvasónk. A szálloda lakói szedelőzködni kezdtek, közben pedig megérkezett az első riasztás is a telefonokra, amiben felszólították őket a település elhagyására.

A szobába érve Zsanett felhívta az idegenvezetőt, aki egy magyar csoporttal épp hajókiránduláson vett részt, és tőle hallott először a helyzetről. Nagyjából tíz perc múlva bekapcsolt a hotel tűzriasztója is, így a család összeszedte a legszükségesebb holmikat, majd nem sokkal később elment az áram. Az embereket kiterelték az épület elé, ahol hatalmas volt a káosz: senki nem tudott semmit, a recepción dolgozó lányok és takarítónők sírtak, össze-vissza rohangáltak a pincérek, majd hirtelen valaki azt javasolta, hogy inkább menjenek a partra.

„Nagyon sokan voltunk a parton. Újból sikerült elérni az idegenvezetőt, aki azt mondta, hogy valószínűleg hajóval jönnek értünk. Azonban a hajók nem kötöttek ki, majd egy nagyobb széllökés egészen a partig fújta a fekete füstöt. Ekkor az emberek kiabálni kezdtek, hogy menjünk onnan mert megfulladunk.

A ruháinkat bevizeztük, az arcunk elé tettük, és nekivágtunk egy hosszú sétának a 40 fokos hőségben két gyerekkel, bőröndökkel. Nagyjából kétezren indulhattunk el az úton”

– mondta Zsanett.

Hozzávetőleg 8 kilométer gyaloglás után egy pihenőnél felvette őket a hotel éppen arra járó autója. Először egy másik szállodához vitte őket a sofőr, ahol ki sem szálltak, mert már annyian voltak, hogy amúgy sem fértek volna el, ezért egy távolabbi szálláshelyre vitte tovább a magyar családot.

Zsanették a másik szállodában kaptak vizet és hideg élelmet, majd azt tanácsolták nekik, hogy keressenek helyet valahol a földön éjszakára, de áram itt sem volt már. Olvasónk kislányával felsétált a közeli dombra, ahonnan azt látta, hogy a környék teljesen lángokban áll és gyorsan terjed a tűz. Azonnal felkeltette a férjét, hogy sürgősen induljanak tovább. Ekkor már folyamatosan érkeztek a járművek a szálloda elé a turistákért. Nagyjából egy óra telefonálgatás után végül a magyar család is felszállhatott egy buszra, ami egy újabb hotelbe fuvarozta őket. Itt a medence partján, nyugágyakban húzták meg magukat.

„Rengetegen voltak. Át kellett lépdelni a fekvő embereken, egyszerűen brutális volt. Az éjszakát végül itt töltöttük” – tette hozzá olvasónk. Az ébresztő után mindenkit a teniszpályához tereltek, ahol háromórás sorban állást követően meg kellett adni az adataikat. Közben Zsanették folyamatosan telefonáltak: internet híján az itthoni ismerősök segítségével repülőjegyet foglaltak július 23-ra, pedig eredetileg csak két nappal később kellett volna hazatérniük, de beszéltek a konzulátussal, az utazási irodával és az idegenvezetővel is. Mindezt úgy, hogy az áramkimaradások miatt a telefonokat sem tudták tölteni. A megpróbáltatások itt azonban még nem értek véget.

„23-án reggel a hotelben közölték velünk: úgy tudják, hogy lezárták a repteret, nem tudunk elmenni. Végül a nagykövetség küldött értünk egy kisbuszt, és még azt is elintézték, hogy az egyébként veszélyesnek ítélt, lezárt részeken is átengedtek minket a rendőrök” – folyatatta Zsanett, aki végül családjával délután kettőre ért a repülőtérre. Már csak itthon vették észre, hogy az egyik gyerek keze a menekülés közben eltört, amit azóta be is gipszeltek. A kisfiú út közben elesett, végig panaszkodott arra, hogy fáj a keze, de egyszerűen nem volt lehetőségük arra, hogy orvoshoz vigyék, ez már csak itthon történt meg.

Az egyhetesre tervezett nyaralásból így végül három teljes napja volt csak a családnak Rodoszon, amit nagyon élveztek. Azonban július 22-én egy pillanat alatt romba dőlt minden, és az sem biztos, hogy kapnak kártérítést.

„Mivel ez egy vis maior helyzet, ezért ilyenkor nem jár kártérítés” – tette hozzá Zsanett, aki már csak abban bízik, hogy a maradék négy napjuk és a eredetileg július 25-re szóló, fel nem használt repülőjegyek árát méltányosságból visszakaphatják. A biztosító elvileg megtéríti a bőröndök kitört kerekét, viszont könnyen elképzelhető, hogy a gyerek eltört kezével kapcsolatban nem jár pénz, mert álláspontjuk szerint nekik csak a külföldi orvosi ellátásért kellene fizetni. Ám család hazajött a sérült gyerekkel együtt, így már nem jár nekik semmi.

Olvasónk most azon dolgozik, hogy minden kárt összegyűjt, amit átküld az utazási irodának. Úgy számol, hogy a négy személyre teljes ellátással, repülőjeggyel kifizetett 1,7 millió forintos nyaralás mellett további 300 ezer forintjába került a július 23-ra vásárolt négy menekülő repülőjegy.

„Az ember egész évben azért dolgozik, hogy legyen egy olyan hete, amit élvezhet. És ez azért elég súlyos pénz. Jó lenne, ha valamennyit visszakapnánk ebből” – tette hozzá Zsanett, aki szinte biztosan nem indulna útnak most a környékre. Megjegyezte azonban, hogy akik az északi részen voltak, jóformán semmit nem éreztek abból, ami velük és a déli részen nyaralókkal történt.

„Elképesztő pusztítást végzett a tűz, amit mi láttunk Lindoszból útközben, az teljesen leégett. De vannak olyan szállodák, amik teljesen érintetlennek tűntek, miközben körülöttük minden leégett” – mondta olvasónk, aki épp ma kapott levelet a szállodától, hogy már dolgoznak a károk helyreállításán, és terveik szerint akár a hétvége előtt visszaköltözhetnek a vendégek az épületbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk