A magányos építész, aki Pest képét kialakította
A kiegyezés évében, 1867. március 6-án hunyt el a magyar klasszicista építészet kimagasló alakja, Hild József. Művészetének mesterségbeli alapjait már igen korán elsajátította, hiszen atyja nem más volt, mint Hild János, aki József nádor felkérése az első nagyszabású városfejlesztési tervet dolgozta ki Pest számára. Az apja nyomdokaiba lépő Hild, kis túlzással, szinte egymaga alakította ki a reformkori Pest klasszicista városképét. Igaz, ehhez egy természeti katasztrófa biztosított neki „szabad terepet”. Az 1838-as nagy pesti árvíz szinte a fél várost romba döntötte, így az újjáépítés során Hild akadálytalanul kibontakoztathatta páratlan alkotó erejét: majd’ 900 darab jóváhagyott tervet készített, melynek nagy része meg is valósult.
Nem csak lakóépületeket tervezett, hanem több középületet is, a Valero-féle selyemgyár és a régi Tőzsde palotájától kezdve, a mai Eötvös József Gimnázium épületéig. Vidéken pedig több kastély, palota, kúria felépítése fűződik a nevéhez.
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.
Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..
Egyházi építészete is kimagasló: a zuglói Hermina-kápolna és az egri főszékesegyház az ő tervei alapján épült, de a Szent István-bazilikát is Hild tervei alapján kezdték el építeni, és ő fejezte be az esztergomi bazilika építését, hogy csak a legjelentősebbeket említsük.
Hild hatalmas életműve ellenére szegényen, magányosan és szinte elfeledten hunyt el a Fő (ma: Arany János) utcai bérelt házában. A korabeli lapok szűkszavúan, egymondatos hírként számoltak be haláláról.
Memento mori! Az elmúlásra emlékeztet egy ház is a Baross utca 40-es szám alatt. Már hosszú évek óta csak romlik, törik, pusztul, csúnyul. Senki sem tudja mi lesz vele. A házat Hild József tervezte 1843-ban.
Hermina út a kápolnával. Klösz György felv., 1896 k.
A régi Tőzsde (Lloyd-palota) épülete a mai Széchenyi tér déli oldalán. Klösz György felvétele a koronázási dombról. 1867-1877 között
A Feldunasor épületei (a mai Széchenyi téren). Ludwig Rohbock acélmetszete. [1850-es évek]
Hild József. Marastoni József rajza Az Ország Tükre 1864. évfolyamából
Valero J. Antal selyemgyára a Király utcában. Carl Vasquez színezett kőnyomata, 1837.
Tanári a IV. kerületi főreáliskolában (ma Eötvös József Gimnázium), 1905
A Császárfürdő udvara. Franz Xaver Sandmann litográfiája Rudolf Alt vízfestménye nyomán, 1853 k.
A Hild-féle Szent István-bazilika a mai Bajcsy-Zsilinszky út felől. Klösz György felv., [1870-76 között]
Baross utca 40.