hirdetés
bp1_0002.jpg

Egy jajkiáltás volt a város

Az 1838-as pesti nagy árvíz március 13-18. között súlyos pusztítást okozott az akkor még külön álló három városban, Pesten, Budán és Óbudán.
Fotók: A reformkori Buda-Pest (Enciklopédia Kiadó, 1995.) - szmo.hu
2012. március 13.


hirdetés

1837-38 telén a szokatlanul nagy hideg és sok csapadék miatt januárban a Duna teljes magyarországi szakaszát jég borította, magas vízállással. Március elején a hirtelen jött felmelegedést követően Bécsnél és Pozsonynál megkezdődött az olvadás és a jégzajlás.

Pest és Buda között a sekély medrű, zátonyokkal és szigetekkel szabdalt folyamszakaszon a jég több helyen feltorlódott. A Csepel-sziget csúcsánál jégtorlasz keletkezett. A Kisoroszinál, majd Vácnál képződött torlasz mögött összegyűlt víztömeg március 13-án zúdult a városra.

A Duna, kilépve medréből átszakította a várost északról védő váci gátat, és akadálytalanul árasztotta el a pesti Belváros alacsonyabban fekvő részeit. Az áradás olyan hirtelen történt, hogy este kilenc óra tájban a Német Színházban tartott előadást félbe kellett szakítani. A színház emeleti páholyának nézői közül sokan már nem tudták elhagyni az épületet, így az éjszakát is ott töltötték.

Schwindt Károly rajza, Perlaszka Domokos aquatintája

arviz_nyito

A Rózsa piac (a mai Duna utca és Váci utca kereszteződésénél kialakított tér. Az Erzsébet-híd építésekor, a városrendezés során megszűnt). Klette Károly és Schwindt Károly rajza, Johann Hürlimann aquatintája)

Március 13-a éjszakáján félrevert harangok zúgására ébredt Pest város megrémült lakossága. Hajnali öt óra körül a déli védvonalat képező soroksári gát is átszakadt, és innen a jeges árvíz mágállíthatatlanul zúdult a Ferencvárosra, a József- és Terézvárosra. A hatalmas jeges árvíz a várost felkészületlenül érte, így a szervezett mentés csak március 14-én kezdődött meg.

A Széna (ma Kálvin tér) az 1838. március 15-i árvíz idején. Kollár Ferenc rézmetszete

Terézvárosi részlet 1838. március 16-án, az árvíz idején. Kollár Ferenc rézmetszete

Báró Wesselényi Miklós, aki saját egészségét sem kímélve napokon keresztül segített a mentésben, naplójában jegyezte fel a tragikus napok eseményeit.

„E szomorú napnak (14-ikén szerdán) reggelén 7 és 8 óra közt egy ladikra ültem, mellyel éppen Havas senator jött… a Váci, a Kishíd, az Aranykéz és más utcákból hordtuk a menekvőket a Sebestyén piacra… A segíteni sietők közt kevés ismerőst s mágnásaink és ifjú uraink közül egyet sem láttam. … A József és Stáció utcákból harsogott a segélyért kiáltók lármája… Már akkor kezdtek a házak omlani és düledezni. Ezeknek ropogása, zuhanása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a dúló enyészetnek”

Wesselényi Miklóst mentés közben ábrázoló dombormű a ferencesek templomának falán. Holló Barnabás alkotása

József nádor március 14-én királyi biztossá Lónyay Jánost nevezte ki. Feladata volt az emberek kimentésének megszervezése, biztonságos elhelyezése és a város élelmiszer-ellátása. Pest és Buda városának rögtönítélő jogot adott, hogy megfékezhessék az elhagyott házakba a betöréseket.

Az árhullám március 15-én tetőzött, és 16-án megkezdődött az apadás, majd 18-án a Duna a fővárosi szakaszon visszahúzódott medrébe. A gyors pesti apadásnak azonban nagy ára volt. A hatalmas jégtömeg a budafoki Duna-ágban újra meg újra elakadt, a víz pedig utat tört magának elöntve Albertfalvát, Tétényt, Érdet, a teljes Csepel-szigetet és a Duna bal parti síkságának mély fekvésű területeit.

A jeges árvíz óriási pusztítást eredményezett. A halálos áldozatok száma 153 volt. Pesten 2281, Budán 204, Óbudán 395 ház dőlt össze. Jelentősen megrongálódott 1363 épület. A legnagyobb károkat Pest három külvárosa, a Teréz-, a József- és a Ferencváros szenvedte el.

Óbudai részlet és Kiscell az 1838-as árvíz idején. Klette Károly rajza, Georg Scheth litográfiája

A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, 4 ezer körüli volt a megsérült épületek száma. A keletkezett károkat 14 és 70 millió forint közötti összegre becsülték.

Az árvíz szintjét és tetőzését számos emléktábla jelzi több budapesti épületen.

Az 1838-as pesti árvíz szintjét jelző tábla a Nemzeti Múzeum kerítésén (Bródy Sándor utca)

Ha szerinted mindez érdekes volt, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x