hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Egy jajkiáltás volt a város
Az 1838-as pesti nagy árvíz március 13-18. között súlyos pusztítást okozott az akkor még külön álló három városban, Pesten, Budán és Óbudán.
Fotók: A reformkori Buda-Pest (Enciklopédia Kiadó, 1995.) - szmo.hu
2012. március 13.


hirdetés

1837-38 telén a szokatlanul nagy hideg és sok csapadék miatt januárban a Duna teljes magyarországi szakaszát jég borította, magas vízállással. Március elején a hirtelen jött felmelegedést követően Bécsnél és Pozsonynál megkezdődött az olvadás és a jégzajlás.

Pest és Buda között a sekély medrű, zátonyokkal és szigetekkel szabdalt folyamszakaszon a jég több helyen feltorlódott. A Csepel-sziget csúcsánál jégtorlasz keletkezett. A Kisoroszinál, majd Vácnál képződött torlasz mögött összegyűlt víztömeg március 13-án zúdult a városra.

A Duna, kilépve medréből átszakította a várost északról védő váci gátat, és akadálytalanul árasztotta el a pesti Belváros alacsonyabban fekvő részeit. Az áradás olyan hirtelen történt, hogy este kilenc óra tájban a Német Színházban tartott előadást félbe kellett szakítani. A színház emeleti páholyának nézői közül sokan már nem tudták elhagyni az épületet, így az éjszakát is ott töltötték.

Schwindt Károly rajza, Perlaszka Domokos aquatintája

arviz_nyito

A Rózsa piac (a mai Duna utca és Váci utca kereszteződésénél kialakított tér. Az Erzsébet-híd építésekor, a városrendezés során megszűnt). Klette Károly és Schwindt Károly rajza, Johann Hürlimann aquatintája)

Március 13-a éjszakáján félrevert harangok zúgására ébredt Pest város megrémült lakossága. Hajnali öt óra körül a déli védvonalat képező soroksári gát is átszakadt, és innen a jeges árvíz mágállíthatatlanul zúdult a Ferencvárosra, a József- és Terézvárosra. A hatalmas jeges árvíz a várost felkészületlenül érte, így a szervezett mentés csak március 14-én kezdődött meg.

A Széna (ma Kálvin tér) az 1838. március 15-i árvíz idején. Kollár Ferenc rézmetszete

Terézvárosi részlet 1838. március 16-án, az árvíz idején. Kollár Ferenc rézmetszete

Báró Wesselényi Miklós, aki saját egészségét sem kímélve napokon keresztül segített a mentésben, naplójában jegyezte fel a tragikus napok eseményeit.

„E szomorú napnak (14-ikén szerdán) reggelén 7 és 8 óra közt egy ladikra ültem, mellyel éppen Havas senator jött… a Váci, a Kishíd, az Aranykéz és más utcákból hordtuk a menekvőket a Sebestyén piacra… A segíteni sietők közt kevés ismerőst s mágnásaink és ifjú uraink közül egyet sem láttam. … A József és Stáció utcákból harsogott a segélyért kiáltók lármája… Már akkor kezdtek a házak omlani és düledezni. Ezeknek ropogása, zuhanása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a dúló enyészetnek”

Wesselényi Miklóst mentés közben ábrázoló dombormű a ferencesek templomának falán. Holló Barnabás alkotása

József nádor március 14-én királyi biztossá Lónyay Jánost nevezte ki. Feladata volt az emberek kimentésének megszervezése, biztonságos elhelyezése és a város élelmiszer-ellátása. Pest és Buda városának rögtönítélő jogot adott, hogy megfékezhessék az elhagyott házakba a betöréseket.

Az árhullám március 15-én tetőzött, és 16-án megkezdődött az apadás, majd 18-án a Duna a fővárosi szakaszon visszahúzódott medrébe. A gyors pesti apadásnak azonban nagy ára volt. A hatalmas jégtömeg a budafoki Duna-ágban újra meg újra elakadt, a víz pedig utat tört magának elöntve Albertfalvát, Tétényt, Érdet, a teljes Csepel-szigetet és a Duna bal parti síkságának mély fekvésű területeit.

A jeges árvíz óriási pusztítást eredményezett. A halálos áldozatok száma 153 volt. Pesten 2281, Budán 204, Óbudán 395 ház dőlt össze. Jelentősen megrongálódott 1363 épület. A legnagyobb károkat Pest három külvárosa, a Teréz-, a József- és a Ferencváros szenvedte el.

Óbudai részlet és Kiscell az 1838-as árvíz idején. Klette Károly rajza, Georg Scheth litográfiája

A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, 4 ezer körüli volt a megsérült épületek száma. A keletkezett károkat 14 és 70 millió forint közötti összegre becsülték.

Az árvíz szintjét és tetőzését számos emléktábla jelzi több budapesti épületen.

Az 1838-as pesti árvíz szintjét jelző tábla a Nemzeti Múzeum kerítésén (Bródy Sándor utca)

Ha szerinted mindez érdekes volt, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:




10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogy egy fiatal férfi volt a böszörményi boszorkány
Arccal lefelé, összekötözött testtel temették el az Árpád-korban élt férfit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

Egy fiatal, 25 év körüli férfi lehetett a különleges módon eltemetett hajdúböszörményi boszorkány. A csontok vizsgálata sem sérülést, sem betegséget nem mutatott ki.

A sírt Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában találták meg, benne egy hasra fektetett, összekötözött testtel. A temetés módja alapján a régészek feltételezik, hogy ártónak, vagy boszorkánynak gondolták a kortársai. A különös temetési szokás oka az volt, hogy az élők így akarták biztosítani, hogy az eltemetett személy nem térhessen vissza és ne követhessen el újabb gonoszságokat.

A maradványok vizsgálata befejeződött, és Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatárs a 24.hu-nak elmondta, a

"böszörményi boszorkány" férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével."

Halálának oka még rejtély, mert lehetett olyan betegség, vagy gyilkosság, amelynek nem marad nyoma. A temetés módja miatt pedig lehetett valóban "boszorkány", annak ellenére, hogy férfi volt.

Őseink minden átlagtól eltérő megjelenésnek különös jelentőséget tulajdonítottak, de az is gyanús volt, ha valaki gyógynövényekhez értett. Elképzelhető, hogy a böszörményi boszorkányt is valamelyik ok miatt közösítették ki, és gondoskodtak arról, hogy ne térhessen vissza.

A Hajdúsági Múzeum beszámolója ITT olvasható.

Címlapfotó forrása: Hajdúsági Múzeum honlapja


KÖVESS MINKET:





A századforduló legismertebb magyarjára már nem emlékszik senki
Rozsnyay Kálmánt a századfordulón Európa-szerte a legismertebb magyarnak tartották, és a legjobb barátja lett Ady Endrének.
Forrás: Budapest romantikája blog - szmo.hu
2019. március 19.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Igazi életművész

A századforduló egyik legvitatottabb személyisége minden bizonnyal Rozsnyay Kálmán lehetett, akit a XX. század elején a legismertebb magyar művészként tartottak számon külföldön, bár maradandót soha nem alkotott.

Egy valamihez volt igazán tehetsége, hogy a világon bárhol rögtön bekerüljön a legnevesebb irodalmi és művészeti társaságokba.

De kezdjük az elején, ki is volt ez az igazi életművész, aki hol Oscar Wilde-dal parolázott, hogy itthon megbotránkoztassa a rossz nyelveket, hol pedig éppen az alig 80 éves Prielle Kornéliát csábította házasságra.

Rozsnyay Kálmán 1872-ben született Aradon, már egészen fiatalon kitűnt tehetségével, kiválóan rajzolt és írt. Amikor tizenévesen a székesfővárosba érkezett, akkor mintarajziskolába járt és mai néven grafikusként dolgozgatott, még Munkácsy Mihály is támogatta szépművészeti ambícióit. De a tiszta papír, mint írót is vonzotta Rozsnyayt, több cikke is megjelent az akkori lapokban. Mindemellett

a fiatal Rozsnyaynak leghőbb vágya az volt, hogy színész legyen, s bár felvették a legkiválóbb iskolákba, kitartásából csupán egy-két vándortársulati apró szerepre futotta.

Jóval több energiát fordított arra, hogy kiváló kapcsolatokat építsen ki a kulturális élet szereplőivel szerte Európában és itthon is. Élete során titkárként bekerült Oscar Wilde köreibe is, nem kevés pletykát szítva ezzel nembeli vonzalmairól az anyaországban. De az tény, hogy Wilde több művét is lefordította magyarra, amely révén némi ismertségre tett szert.

Párizsban is igen népszerű volt a különböző irodalmi és művészeti szalonokban, még Rodin is megmintázta arcképét, bár állítólag Rozsnyay e nemes gesztust egyszerű szoborlopással hálálta meg, ami miatt a híres szobrász találkozni sem akart többé magyar emberrel.

Persze a pénztelenség évről-évre hazahozta Rozsnyayt, aki itthon is hírhedt sztorikkal került be a sajtóba és a köztudatba.

Különös házasság Petőfi menyasszonyával

Még alig huszonévesen ismerkedett meg az idősödő Prielle Kornéliával, aki egykoron Petőfi menyasszonya volt, később pedig színésznőként aratott óriási sikereket a Nemzeti Színházban. A neves színésznő egyenes bejárást biztosított a kulturális életbe, így nem volt meglepő, hogy egy évtizeddel később Rozsnyay Magyarországra való visszaérkezésekor megkereste az egyedül éldegélő színésznőt otthonában. Kornélia megszerette a szórakoztató ifjút, aki elmondása szerint mindig meg tudta nevettetni.

Végül alig 80 évesen férjhez is ment a nála 45 évvel fiatalabb életművészhez, aki a rossz nyelvek szerint nem is igazán az öregasszonyhoz vonzódott, hanem azokhoz a relikviákhoz, amiket Petőfitől birtokolt.

Prielle Kornélia több mint 70 évesen. Forrás: kozvilagitas.blogspot.hu A Sárréti Múzeum és az OSzMI fotója.

Rozsnyay Kálmán 26 évesen. Forrás: kozvilagitas.blogspot.hu A Sárréti Múzeum és az OSzMI fotója.

A nász igen kérész életűnek bizonyult, hiszen a házasságkötés után pár hónappal Prielle Kornélia elhunyt. Rozsnyay egy újabb botránnyal búcsúzott feleségétől, hiszen a hivatalos temetés miatt óriási vitát kezdett a Nemzeti Színház képviselőivel, amit a korabeli sajtó is megszellőztetett. (Ha szeretnél többet olvasni erről a különös házasságról és más nagy korkülönbséggel köttetett frigyről, akkor látogass el a Mr Foster blogon erre a bejegyzésre.)

A gyűjtögető

Első házassága alapozta meg Rozsnyay nagy szenvedélyét a gyűjtögetést: mániája volt ugyanis, hogy minden irodalmi és kulturális tárgyat, irományt és papírt szenvedélyesen összegyűjtött. Így ő örökölte Kornélia hagyatékát is, amit tovább gazdagított a Holnap című magazin alkotóinak írásaival.

Volt egy emlékkönyve is, amelyet mindig magával hordott. Ebben a könyvben a korabeli Európa valamennyi író- és művészkiválóságának hiteles emléksorai és autogramjai sorakoztak.

Zolától Anatole France-ig, Gerhard Hauptmanntól Rilkéig mindenki együtt volt itt, eredeti kézirattal. Ezzel az emlékkönyvvel Rozsnyay mindenkit le tudott venni a lábáról. Kiváló barátságba került Ady Endrével is, állítólag, ha együtt kávéztak valamelyik kávéházban és Ady kidobta a piszkozatait, akkor Rozsnyay mindig összeszedte utána a papírokat. Ebből alakult ki később az a hihetetlen Ady-gyűjtemény, amit már második feleségével a szintén költő Dapsy Gizellával alapozott meg. Ez a kollekció később Nagyváradra került, és a mai Ady-múzeum alapjául szolgált.

Rozsnyay Kálmán 30 évig élt együtt feleségével - Dapsy Gizellával - akinek legjobb barátnője Brüll Adél (Léda) volt. Wikipédia

30 éves házasság

Rozsnyay 1908-ban ismerte meg későbbi feleségét, akivel két évig egyfajta se vele se nélküle kapcsolatot folytatott. Végül 1910-ben a szeghalmi református templomban esküdtek össze és egészen Gizella haláláig még pontosan harminc évig éltek együtt. A Nil néven publikáló költőnőt a családja kitagadta, mert ő a botrányhőst választotta. A gyermektelen pár egyébként Nógrádverőcén vásárolt házat magának, amely hamarosan a magyar kulturális élet kedvenc nyaralóhelyévé vált a XX. század első felében.

Ady és Léda is gyakran vendégeskedett itt, Dapsy Gizella egyébként Lédának utolsó s legközelebbi barátnője lett. A borzalmas bőrbetegségben elhunyt múzsaasszony testét ő mosdatta le. Rozsnyay pár évvel felesége elvesztése után Verőcén hunyt el 77 éves korában.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x