"Rettegünk attól, hogy átlagosak leszünk" – járvánnyá vált a fiatal nők körében a tökéletességre való törekvés
Nancy Tucker fiatal angol írónő, aki maga is átélte ennek poklát, és éppen azért választotta ezt a hivatást, hogy minél kevesebben kerüljenek ugyanabba a helyzetbe, mint ő, a Daily Mailben
felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos értelemben még soha nem volt annyira jó nőnek lenni, mint manapság. Felidézi, hogy éppen 100 évvel ezelőtt kapták meg a nők Nagy-Britanniában a szavazati jogot, és hogy hamarosan valóra válik az a régi vágy is, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak egyenlő munkáért. Manapság már nem sok fiatal nő akar a korábbi szűk, életre szóló keretek közé visszatérni. Ugyanakkor a lányok olyan kultúrában nőnek fel, amely nem engedi meg, hogy boldogok legyenek.
Tucker, aki kiskamasz korában súlyos anorexiával küzdött, és első könyvében az ezzel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg, 70 fiatal nővel készített interjút a „tökéletességre való törekvés” okozta nyomásról, amely egy idő után valóságos mentális betegséggé vált náluk. Egy pszichiátriai felmérésre hivatkozik, amelyet 1993 óta hétévenként végeznek el Angliában és Wales-ben. Ebből kiderült, hogy napjainkban a 16 és 24 éves nők 26%-nál lelhetők fel mentálhigiénés problémák tünetei, míg a férfiaknál ez az arány csak 9,1%-os.
A már említett kultúra – írja Nancy – a többség számára elérhetetlen mércét állít az átlag elé, és ettől sokan csődtömegnek érzik magukat. Ezt táplálják beléjük már otthon, az iskolákban, és az igényeket egyre feljebb srófolja a közösségi média is.
„Azt sugallják, hogy nincs számunkra lehetetlen, csakhogy az 'az légy, ami lenni akarsz' mantra félrevezető, ugyanis nem vesz tudomást arról, hogy a képességeknek és az energiának megvannak a maguk plafonjai és az álmok meg nem valósulását nemcsak a személyes kudarc vagy a lustaság okozhatja. Ezek a konfliktusok és nyomások vezettek ahhoz, amit erősen érzek a nemzedékemben: félünk attól, hogy átlagosak leszünk. És a fiataloknak nagy erőfeszítésükbe kerül, hogy megküzdjenek a különböző, intellektuális, pénzügyi vagy fizikai korlátokkal, mert sosem tanították meg őket, hogy megbékéljenek a tökéletlenséggel.”
A 24 éves Nancy pontosan tudja, hogy miről van szó, mert már általános iskolában beleverték a tökéletesség eszméjét, amelyen nem tudott túllépni, és minél jobban törekedett erre, annál rosszabbul sültek el a dolgai.
