ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Az egyetlen dolog, amire a nők valójában vágynak

A nők nem egy kidolgozott férfitestre vagy egy sokszámjegyű bankszámlára vágynak, hanem egy megbízható férfira.
Jánosi Vali írása a Személyescoach blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2019. március 18.



Jánosi Valéria párkapcsolati coach és mediátor. Általában azért keresik meg, mert ellaposodott a viszonyuk, romboló veszekedésekbe bonyolódtak, megcsalták egymást, vagy éppen „szépen” szeretnének elválni. Dolgozik olyan szülőkkel is, akik nehezen értenek szót kamasz gyerekeikkel, és szükségük van arra, hogy egy közvetítő jelenlétében ismét visszataláljanak egymáshoz.

Blogján pedig segítséget találnak azok is, akik maguk szeretnék megoldani problémáikat.

Mire is vágyik a nő? Ez az a kérdés, amibe olyan tudós férfiaknak is beletört a bicskája mint Freud vagy Stephen Hawking. Pedig a válasz pofonegyszerű, és minden férfi képes arra, hogy ezt megadja a nőnek.

John Gottman, amerikai házasságterapeuta kutatásai során megtalálta a választ.

A nők nem egy kidolgozott férfi testre vagy egy sok számjegyű bankszámlára vágynak, hanem egy megbízható férfira. A megbízhatóság pedig azt jelenti, hogy az vagy, akinek mondod magad, és azt teszed, amit megígérsz. A lényeg a megbízhatóság, szavahihetőség, bizalomraméltóság.

Annak, hogy miért pont erre vágynak a nők, evolúciós magyarázata van. A nő és gyerekeinek életben maradása a partnere megbízhatóságán múlott évezredekkel ezelőtt, és ez még ma is rendkívül fontos.

Ha az apa nincs jelen a gyerekek életében, nevelésében, ötször akkora a valószínűsége, hogy a gyerekek szegénységben nőnek fel, és háromszor akkora a valószínűsége, hogy rosszul teljesítenek az iskolában. Tehát érthető, hogy a nők megbízható férfiakra vágynak.

A nők két leggyakoribb panasza

A nők két fő dologra panaszkodnak a férfiakkal kapcsolatban:

1. Soha nincs ott, amikor szükségem van rá.

2. Hiányzik a meghittség, érzelmi közelség. Ezek a nők magányosnak érzik magukat a párkapcsolatukban.

A férfiak szintén két dologra panaszkodnak:

1. Túl sok a veszekedés

2. Kevés a szex. Ezek a férfiak épp olyan magányosak mint a nők.

A nők és férfiak egymástól látszólag független panaszai mégis ok-okozati összefüggésben állnak egymással, és egyszerűen orvosolhatók. Ez pedig az érzelmi ráhangolódás. Ha a férfi érzelmileg ráhangolódik a feleségére, kevesebb lesz a veszekedés, több a szex, és megszűnik a magányuk.

Amivel a férfire rá lehet hozni a frászt

A párok veszekedéseinek zöme azért tör ki, mert a férfi lekicsinyli, leszólja vagy elutasítja a nő érzelmeit. Ezt úgy csinálja, hogy kigúnyolja, figyelmen kívül hagyja, esetleg megpróbálja elterelni a nő figyelmét. No, nem azért mert egy érzéketlen tuskó, hanem mert a férfiak többsége felelősnek érzi magát a párja érzéseiért.

Amikor egy nőből előtörnek az érzelmek, a férfi azonnal közbe akar lépni, hogy orvosolja a dolgot, mert még egy felnőtt férfit is rendszerint halálra rémít a női érzelemkitörés.

Semmivel sem lehet jobban frászt hozni egy férfira, mint egy látszólag ok nélküli, semmiből kitörő sírással, amit a nő csak két órás beszélgetés után hagy abba.

A legtöbb férfi ilyenkor türelmetlenné, ingerültté válik, és felvesz egy “mi a fene van már megint?” pózt. Ilyenkor kötelességének érzi, hogy minél előbb eltüntesse a nő szomorúságát, és boldoggá tegye őt. Szerinte a legegyszerűbb megoldás ilyenkor, hogy előáll valami (tényleg) kézenfekvő megoldási javaslattal.

Csakhogy a nőn ez egy cseppet sem segít, mert azt érezteti vele, hogy ostoba, amiért ilyesmiken rágódik, és megalázva érzi magát az érzékenysége miatt. A férfi nem hangolódott rá a nőre érzelmileg, aki nem érzi magát megérve, nem érzi magát biztonságban. Mit tehet másként a férfi?

A ráhangolódás mozzanatai

A megbízhatóság legjobb megnyilvánulási formája, amikor egy férfi érzelmileg ráhangolódik a párjára: odafigyel, együttérzést mutat, és egyáltalán nem próbálja megoldani a párja problémáit.

Figyelj oda a másikra!

Ha a párod beszélni akar veled, kapcsold ki a játékot, tedd le a távirányítót és a telefont, és add tanújelét annak, hogy figyelsz rá, és érdekel, amit mondani akar.

Fordulj felé!

Szó szerint, fizikailag fordulj a partnered felé, és vedd fel vele a szemkontaktust!

Próbáld megérteni, hogy mit mond!

Csak próbáld megérteni a szavait, és közben ne a megoldáson gondolkodj, ne tereld másra a szót, ne próbáld bagatellizálni a problémát, és ne vicceld el a dolgot! Nem elég, ha azt mondogatod, hogy “értem, értem”! Tényleg próbáld megérteni, esetleg összefoglalóan visszamondani neki, hogy mit értettél meg abból, amit mondott!

Csak hallgasd meg, és ne próbálj védekezni!

Ha a párodnak épp veled van baja, nagyon nehéz nem visszavágni vagy védekezni. Ebben az esetben is a legfontosabb, hogy próbáld megérteni, hogy mit akar! Ha védekezel vagy támadsz, nagyon gyorsan elmérgesedik a helyzet. Nem kell egyetértened azzal, amit mond, de megérteni megpróbálhatod.

Mutass együttérzést!

Próbáld átérezni, hogy mit érez a társad! Szerezz információkat az érzelmi állapotáról. Például kérdezd meg, hogy mit érez, esetleg kínáld meg érzelmekkel! “Ez biztosan nagyon nehéz neked. Szörnyen bosszantó ez az egész. Látom, hogy nagyon felháborít a dolog.” Furcsa módon a nő ettől elkezd megnyugodni, mert megértést, elfogadást kaptak az érzései. Figyelem! Továbbra sem kell vele egyetértened, de együtt érezhetsz vele!

Ha ez megtörténik, a nő elkezd megnyugodni, és hamarosan te is elmondhatod, hogy mit gondolsz a témáról. Ekkor már sokkal nyitottabban fogja meghallgatni a véleményedet, hiszen megértést, együttérzést kapott tőled, tehát biztonságban érzi magát.

Ha ezeket a lépéseket követed, sokkal kevesebb lesz a veszekedés, ergo több lehet a szex. Vagyis ezzel a módszerrel mindkét fél sokkal jobban jár.

Valójában ezt a “spanyolviaszt” nem Gottman találta fel. Az erőszakmentes kommunikáció, a Gordon-módszer évtizedek óta tanítja a konfliktuskezelésnek ezeket a módjait. Kidolgozott, hétköznapi emberek számára is gyorsan elsajátítható módszerek vannak erre.

Ha úgy érzed, kezd zátonyra futni a kapcsolatod, vagy nem tudsz zöldágra vergődni a kamasz gyerekeddel, olvasd a Személyescoach blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk