JÖVŐ
A Rovatból

Várkonyi Gábor: Tizenmilliókért egy magyar átlagember nem fog magának villanyautót venni

Az autópiaci szakértő szerint az átlag magyar autóvásárlónak még 4-5 milliós kocsira sem futja, miközben az autóárak három év alatt gyakorlatilag duplázódtak. A villanyautók elterjedéséhez lejjebb kellene menniük az áraknak, de ennek egyelőre nincs sok jele.

Link másolása

60 milliárd forintos programot jelentett be csütörtökön Szijjártó Péter az elektromos autók elterjedésének támogatására. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy ennek a feléből a következő két és fél évben a legforgalmasabb utak mentén 170 új elektromos töltőállomást építenek, a másik 30 milliárd forintot a cégek kedvezményes elektromosautó-vásárlásának támogatására különítik el. Emellett a héten jelentette be a Wallis Motor és a Duna Autó, hogy megkezdi a kínai BYD autók értékesítését Magyarországon. A BYD a Tesla legkomolyabb versenytársa a világpiacon, a konnektorról tölthető, tisztán elektromos és plug-in hybrid autók (New Energy Vehicle, NEV) világelső gyártója.

Várkonyi Gábor, autópiaci szakértővel arról beszélgettünk, mikor tehetik meg az átlagemberek is, hogy villanyautót vegyenek maguknak, mennyire értéktartóak ezek a kocsik, és változtathatnak-e a helyzeten a most épülő akkumulátorgyárak.

– Ez a 60 milliárd forint mekkora hatással lehet a villanyautók hazai elterjedésére?

– Az infrastruktúra kiépítésének elősegítését annyiban árnyalnám, hogy egyébként is vannak elég komoly EU-s direktívák a töltőhálózat sűrűségére vonatkozóan, főleg a gyorsforgalmi pályák mentén. Ezt tehát valószínűleg egyébként is kellett volna támogatni, így a mostani bejelentés csak ennek egy számszerűsített és kidolgozott programja lehet. A cégeket érintő támogatásokról még nem lehet sokat tudni. Iparági pletykák szerint azonban ennek biztosan köze van ahhoz, hogy szeretnének Magyarországra csábítani egy nagy, kínai autógyártót. Könnyen lehet, hogy ez a támogatás az egyik feltétele volt annak, hogy ez megtörténhessen.

– Feltűnő, hogy Szijjártó Péter bejelentésének egyik eleme sem érinti a magánembereket. Vagy ez a 170 új töltőállomás elégséges lehet ahhoz, hogy hirtelen mindenki kedvet kapjon az elektromosautó-vásárláshoz?

– Inkább úgy fogalmaznék: ez a szükséges minimum ahhoz, hogy az elektromos autókat egy olyan technológiaként tudjuk kezelni, ami ki tudja váltani a belső égésűt. Ha objektíven nézzük ezt az egészet, akkor a realitás az, hogy döntő többségében

a felső-középosztály játékszere a villanyautózás, akik általában meglévő autó mellé vásárolták az elektromos kocsikat.

Viszonylag kevesen vannak azok, akik első autó gyanánt használják ezt a technológiát, pontosan amiatt, hogy elég nagy kompromisszumokkal jár egy ilyen jármű használata például hosszabb távú utazások esetén. Budapesten és az ország nyugati részén talán első autónak is működhet már, de Kelet-Magyarország egyelőre gyéren van ellátva villám- vagy gyorstöltőkkel.

– Mikor fordulhat át az a tendencia, hogy az elektromos autókat már nemcsak a felső-középosztály vásárolja Magyarországon?

– Akkor, amikor majd az árak lejjebb mennek, de ennek egyelőre semmi jele. Tény, hogy ha nincsenek adókedvezmények, támogatások vagy egyéb hozzájárulások, akkor a villanyautó jelentősen drágább, mint a hagyományos. A beszerzési ár mellett az is komoly visszatartó erő sokak számára, hogy a hatótáv és a töltési sebesség még mindig egy teljesen más használati módot követel meg a megszokotthoz képest. A villanyautó ma még korántsem tud kompromisszumok nélkül kiváltani egy belső égésű járművet sokaknál. Szakemberek szerint azok közül sokan vettek már elektromos autót maguknak Európában az elmúlt két-három évben, akik ezt megengedhetik maguknak.

Most jönne az a fázis, amikor a tömegek számára lesz elérhető a villanyautózás, de a kiadások és fenntartási költségek tekintetében még van házi feladata az iparágnak.

Többek között ennek köszönhetően láthatunk már most is megtorpanást a kiszállításokkal kapcsolatban a kontinensen, ami a negyedik negyedévben még látványosabb lesz.

– Mennyibe kerül ma Magyarországon egy átlagos villanyautó? És mennyibe kerül a legolcsóbb?

– Alapvetően az akkumulátor mérete határozza meg, hogy egy villanyautó mire alkalmas. Egy kisebb autó 25-40 kWh-s akkumulátorral tényleg csak második, városi autónak alkalmas. De már ezek az autók is belekarcolnak a 10 milliós szintbe. Ennél valamivel olcsóbb a Dacia Spring, ami ma a legolcsóbb elektromos autó itthon. De a legfrissebb jövevény, a kínai BYD körülbelül 11 millió forintba kerül viszonylag nagyobb akkumulátorral.

Az átlagos elektromos autó ára hazánkban olyan 15-16 millió forint körül lehet, de vannak ennél jelentősen drágább típusok is.

Fontos tudni, hogy akkumulátor teszi ki az elektromos autók méretétől és jellegétől függően a gyártási költség 60-70 százalékát, ezért nem nagyon van tér és lehetőség arra, hogy jelentősen faragjunk végül az árból.

– A hagyományos autókhoz képest mennyit és hogyan veszítenek az értékükből az elektromos autók?

– Ezt nagyon nehezen lehet jelenleg prognosztizálni. Olyan gyakran és annyiféleképpen nyúlnak bele az alapvető piaci logikába, hogy tervezhetetlen a villanyautók értékesítése. Jelentős torzító hatása van az Európa-szerte össze-vissza bevezetett támogatásoknak. Közben pedig

nagy léptekkel fejlődik a technológia, emiatt egy mai elektromos autó jelentősen rosszabb paraméterekkel rendelkezik ahhoz képest, ami majd öt év múlva jelenik meg.

Ezen felül befolyásolja az értéktartást a kedvezmények bevezetése, megtartása vagy éppen megszüntetése. Hatással lehet az értékvesztésre a geopolitika is, a hagyományos üzemanyag árának alakulása, de az is, hogy minden nemzetgazdaság költségvetésén jókora lyukat fog ütni a jövedékiadó kiesése, amit előbb-utóbb kénytelen lesznek valahogyan pótolni. Nagy valószínűséggel egy kilométer alapú adózás jöhet ehelyett Európában, ami megint csak a kedvét szegheti azoknak, akik azt hitték, hogy a villanyautózás olcsóbb lesz, mint a benzines volt.

– Az áron kívül van bármi olyan feltétel, ami itthon átfordíthatná a trendet, és megugorhatna az elektromos autók értékesítése?

– Ez abszolút árkérdés, én úgy látom. Tizenmilliókért egy átlagember nem fog magának villanyautót venni egy olyan országban, ahol az autópark átlagéletkora 15 év.

– Ha már itt járunk: milyen állapotban van a magyar autópark?

– Szerintem sajnálatosan gyatra állapotban, amin a Covid jelentősen rontott. A járvány alatt nagyon sokan elhanyagolták, és nem vitték szervizbe az autóikat. Ezen felül

az átlag magyar autóvásárlónak még 4-5 milliós kocsira sem futja, miközben az autóárak három év alatt gyakorlatilag duplázódtak.

Ezt a drágulást pedig nem tudta lekövetni a reálbérek növekedése. A drasztikus áremelkedés egyébként nagyon nagy összefüggésben van az EU-s direktívák drága teljesíthetőségével, emiatt az autók átlagéletkora nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, és nem látszik, hogy mitől fordulna meg ez a trend.

– Hogyan alakul az új autók értékesítése? És nem csak a villanyautókra gondolok.

– Magyarországon tartósan be kell rendezkednünk arra, hogy 100 ezer vagy ez alatti értékesítési számot fogunk látni a következő néhány évben. Ez 40-50 százalékos csökkenést jelenthet, ami főképp az áraknak és a gazdasági bizonytalanságnak köszönhető.

– Ma Magyarországon inkább már elektromos autót vagy még mindig hagyományos, belső égésű kocsit érdemes vásárolni?

– Van egy jelentős réteg, akinek már most is megéri villanyautót venni, mert nem kell fizetnie különböző adókat, parkolást, vagy otthon lényegesen olcsóbban tud tölteni az átlagosnál. De sokan vannak olyanok, akiknek most még nem éri meg, és valószínűleg ez a jövőben sem fog változni. Akadnak olyanok is, akiknek most megéri az elektromos autó a jelenleg érvényben lévő törvények miatt, de ha ezeknek egy részét visszavonják, akkor már nem fogja megérni. Ha erre létezne konkrét válasz, akkor a piac már magától eldöntötte volna kérdést. Ezzel szemben az látszik, hogy ezt az ügyet folyamatosan lökdösni kell ahhoz, hol korbáccsal, hol pedig cukorkával, hogy haladjon.

– Milyen hatással lehet a hazai elektromosautó-penetrációra a Magyarországra települő rengeteg akkumulátorgyárnak?

– Lehet itt akárhány akkumulátorgyár, ha nem lesz olcsóbb a villanyautó, és nem lesz jobb az infrastruktúra, akkor nem lesz nagyobb az elterjedtség. Minden azon múlik, hogy az országnak milyen hosszútávú stratégiája van arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a villanyautó. Az már egy másik kérdés, hogy az akkumulátorgyártás ilyen mértékű Magyarországra hozatala a további beruházások szempontjából is a pályán tartja az országot.

Ha van Magyarországon akkumulátorgyártás, akkor lesz hosszú távon autógyártás is. Ha nincs itthon akkumulátorgyártás, akkor még azokat a gyárakat is elveszíthetjük, akik már itt vannak.

Ilyen szempontból mi bebiztosítottuk a saját autóiparunkat, miközben mondjuk a szlovák, a román vagy a cseh gazdaságban lemaradás van Magyarországhoz képest, és elég nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy ők is el tudjanak hozni egy-két hasonló beruházást.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
A kakis pelusból is pénzt csinál, és közben a környezetet is védi a magyar származású Tom Szaky
Világhírű cége, a TerraCycle több helyen megoldotta, hogy ne szennyezze a Földet a kidobható műanyag pelenka. Amerikában már mosodába szállíttatják a piszkos darabokat, sőt kiderítik belőlük azt is, hol tart a baba fejlődése.

Link másolása

Kedvelem a munkájukért rajongó interjúalanyokat. A szemétkérdésről végtelen szenvedéllyel beszélő Tom Szakyval immár harmadszor találkoztam. Kilenc éve Budapesten mesélt, hogyan vezetett útja a kendertermesztéstől a gilisztatrágya-gyártáson át az egyedülálló világcég, a TerraCycle megalapításáig. Hat éve Londonban beszélgettünk például arról, hogy Magyarországon miért nem gyűjt már semmit a cége, de Budapesten van a TerraCycle informatikai központja, 60 emberrel. Most újra Londonban találkoztunk, hogy megbeszéljük, mi változott.

Noha négyévesen hagyta el Magyarországot, folyékonyan lehet vele magyarul beszélni, csak ha elragadja a hév, akkor vált angolra.

2015-ben azt mondta, egyetlen nadrágja van, mert csak akkor vesz másikat, ha tönkrement, ami rajta van. Máig tartja magát ahhoz, hogy nem divatból vásárol újat, csak akkor, ha a régi elszakadt.

„100 éve egy átlagember két ruhát vett évente, és húsz évig használta. Ma évi 77-et vásárol és csak háromszor hordja, mielőtt kidobja”

– avat be az amerikai helyzetbe.

Tomnak 21 országban működik a cége. A szemétből nemcsak pénzt csinált, hanem komolyan foglalkoztatja, hogy ő se termeljen túl sok hulladékot, óvja a Földet.

A TerraCycle a világ egyik legnagyobb reciklálással foglalkozó cége. 2021-ben a Time100 az egyik legbefolyásosabb vállalattá választotta. Olyan ügyfeleik vannak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé.

Az egyik legjobb változás volt az utolsó beszélgetésünk óta, hogy drasztikusan csökkent az utazásai száma.

„Egy évben nyolcszor repülök most, a Covid előtt százszor. Nem szeretek utazni, csak kellett”

- mondja.

A járványig nem voltak online előadások, megbeszélések, de ma már ez általános. Tom nemcsak azért örül, mert fárasztó folyamatosan úton lenni, hanem azért, mert a repüléssel végre nem szennyezi úgy a környezetet.

A TerraCycle bevétele is több mint a duplájára nőtt legutóbbi találkozásunk óta.

„2023-ban 78 millió dollár volt, előtte 74, tavalyelőtt pedig 71. Előtte 50, és azelőtt 30. Igy szokott működni, hogy pár évig nagyot nő, aztán pár évig lelassul. Később nő megint.”

Az irodákban is változott kicsit az élet, csak két napot kell bent tölteniük a munkatársaknak, hármat otthonról dolgozhatnak.

A Covid egyébként nem okozott semmi gondot a cégnél. A TerraCycle begyűjti a műanyag kesztyűket, szájmaszkokat is, a fél cég intézményekkel dolgozik, például védőfelszereléseket dolgoz fel. Mi most azt nézzük meg, hogy az egyéni fogyasztók szempontjából milyen változások vannak.

Tom szerint egyre több cikket írnak arról, hogy a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás nem jó. Szerinte ez azért van, mert sokan nem értik, hogyan működik, és mivel nem úgy, ahogy ők hiszik, azt mondják, hogy csalás, felesleges.

Példának a ruhák adományozását említi.

„Azt hiszed, hogy amit beteszel a dobozba, azt valaki meg fogja kapni és hordani fogja. Ez csupán 1-2 százalék Amerikában. 98 százalékot összenyomnak, és nagy kockákként eladják szegény országokban. 50 cent egy kiló. Ennek csak egyharmadát lehet eladni olcsón. Rengeteg túlhasznált, rossz ruha van az adományokban. Sok a túl nagy méret is. Meleg országban ki fog megvenni téli ruhát? A szegény országban hova dobják ki? Az óceánba, az erdőbe.”

Az emberek nem értik, hogyan készülnek, amiket megvesznek, és mi történik velük, ha már nem használják. Sokan azt sem tudják, hogy újrafeldolgozni valamit milyen folyamat, hogy például a kávékapszulák begyűjtése veszteséges, hacsak nem fizet valaki.

„Mindenképpen van költség, de hogyha egy cég vagy egy bolt kifizeti, akkor a népnek az ingyen van. Ha nem fizet a gyártó, akkor a fogyasztó fizethet.”

Országonként változik, hol, mit gyűjtenek, és hol kell fizetniük a fogyasztóknak.

Összesen ezerféle tárgyat dolgoznak fel újra Tomék. Sokfelé nem kell fizetniük a vevőknek a kávékapszulák, a csomagolási műanyag és az elektromos cigi leadásáért. Angliában viszont most indult egy program, ahol a fogyasztó fizet azért, hogy a nehezen újra feldolgozható hulladéka ne a szeméttelepet növelje, hanem készítsenek azokból új terméket. Ez a Zero Waste program. Meg lehet rendelni online pár ezer forintért olyan zacskókat, amikben egyféle hulladékot lehet gyűjteni, például csak szájápolási termékeket vagy csak kozmetikai tárgyakat, esetleg videó- és magnókazettákat vagy irodai cikkeket. Nagyon sokan gyűjtik az üres gyógyszeres leveleket, a kontaktlencséket, a gyerekjátékokat, a kutya- és macskaeledeles zacskókat. Ezeket el kell vinni egy csomagpontba, ahonnan a TerraCycle elszállítja és feldolgozza.

Lehet látni olyan változásokat is az elmúlt években, hogy egyre kevesebben szívnak normál cigarettát, viszont egyre több elektromosat használnak. Tom szerint egyre inkább nő a körülményesebben, drágábban újrafeldolgozható termékek száma, a tipikus szelektív tárgyak száma pedig csökken.

Tomék 4 országból voltak kénytelen kivonulni, mert ott nem volt elég pénz a speciális újrahasznosításhoz. Magyarországon kívül Izrael és Argentína nem tudott hasznot termelni. Törökországban pedig az volt a gond, hogy a nők nem vehették kézbe a szervezést.

„Amikor egy gyűjtést kezdünk, 91 százalékban a nők futtatják a programunkat, és csak 9 százalékban a férfiak” – magyarázza, mennyire meghatározóak a nemi szerepek ezen a területen is.

A szegénységre úgy tűnik, találtak megoldást. Nonprofit cégként dolgoznak. Thaiföldön kezdték ezt. Ott már 3 éve működnek.

„Ahol a cégeknek nincs elég pénzük fizetni, mert a piac nem elég nagy, ott jótékonyság van, más országok fizetik az ottani költségeket.”

Egymillió dollárt adnak össze évente európaiak és amerikaiak, hogy Thaiföld folyóiból kihalásszák a szemetet, mielőtt az bekerülne az óceánba.

„Szegény területeken úgy élnek, mint ötszáz éve. Csakhogy amit akkoriban fogyasztottak, mind ki lehetett dobni a vízbe, minden természetes volt, nem volt műanyag. A fejlődés óta viszont egyre több.”

Tom szerint a legnagyobb baj az, hogy még a műanyagdobozt, palackot sem tudják megvenni, hanem apró kis zacskókban árulják még a sampont is. Ezek a csomagolások nagyon olcsók, de senki nem akarja feldolgozni azokat. Falvakban és zsúfolt városokban próbálják eltűntetni gödrökben, de amikor jön az eső, az kimossa, és viszi a folyóba, onnan a tengerbe.

Tomék visszahozták a visszaváltást. Rábírtak cégeket, hogy olyan üvegben, dobozban áruljanak, amit ha visszavisznek a vevők, akkor újra lehet tölteni.

Ehhez Franciaországban, Japánban és Amerikában külön szekciók vannak bizonyos boltokban. A vevő fizet 50 cent betétdíjat, és visszakapja, amikor visszaviszi.

Nem könnyű meggyőzni a cégeket, mert módosítaniuk kell a csomagolási rendszert, új cserélhető tartályokra kell átállniuk. Körülbelül két év pluszmunka van vele. A tisztítást a TerraCycle szervezi.

„Ami már hússzor-harmincszor körbement, vagy valami eltört rajta, azt egyszerűen beolvasztjuk” – mondja, miközben mutatja, hogy milyen italok, kávék, szószok és egyéb ételek kaphatók visszaváltható üvegben, dobozban.

Példaként említi Franciaországot, ahol most 120 boltban lehet venni Loop-os termékeket. Hat hónap múlva ez 300 lesz, és még három másik hálózatban is lesz újabb 50-100 üzlet.

„Ez nem sok, de így megy lassan, így kell kezdeni.”

Nagyon bíznak ebben a befektetésben.

Az elmúlt 5 évben erre költötték a legtöbbet. Tom szerint az eddig beáldozott 40 millió dollárhoz még kell újabb 60 millió, hogy haszon legyen rajta.

Tengeri műanyagból is készítenek kozmetikai palackokat. Ez kicsit körülményesebb a termékeket eladó cégnek, mint a különleges termékek szelektív gyűjtése. Ott a gyártónak csak pénzt kell adnia, és Tomék hirdetik, mit, hol lehet leadni, és az újrahasznosításig megcsinálnak mindent. Itt a Terracycle csak begyűjti a szemetet és műanyag alapot gyárt. A palack előállítása, kipróbálása a gyártóra vár.

Fontos változás még a legutolsó találkozásunk óta, hogy

Tom gyerekeinek száma megduplázódott. Már három fia és egy lánya van. A pelenka-probléma megoldásával már sokszorosan szembesült.

A most 6 és 8 éves fia csecsemőkorában tapasztalta, hogy napi 5-10 pelenka mennyire növeli a háztartási szemetet, és az otthoni mosás sem egyszerű.

Először kifejlesztették a koszos darabok szétválasztását és komposztálását. Mutat is egy nagy dobozt, amivel például Hollandiában gyűjtenek.

„A telefonod ide teszed, hogy tudjuk, hogy ki vagy. Kinyitod, fizetsz, és bedobod a kakis pelust. Ebben az volt nehéz, hogy ne jöjjön ki a szag.”

Van olyan doboz is, amiben otthon is lehet bűzmentesen tárolni a koszos pelenkákat.

Mosható pelenkával sokan próbálkoznak már a világban, de a többség feladja, mert sok kellemetlenséget kell megoldani és időigényes is. Tomék erre azt találták ki, hogy

a kakis pelusért házhoz mennek és patyolatba viszik azokat.

A telefonján mutatja, hogy működik a rendszer.  48 pelenka és egy doboz a kezdő csomag. Egy gyerekre átlagosan 1300 dollárt kell így költeni, amíg nem lesz szobatiszta. Az eldobhatós pelenkánál 2800 dollárral lehet számolni. Vagyis nemcsak környezetkimélőbb, hanem olcsóbb is, ha okosan használják.

„A kicsit piszkost nem küldöd be, csak a nagyon kakisat. Ha ötből csak egyet, vagy épp tízből egyet küldesz mosni, akkor spórolsz. Átlagember ezt csinálja.”

Az amerikai szemétdomb 3 százaléka pelenka. Tomék hozzájárulnak, hogy ne nőjön, hanem csökkenjen ez a szám.

A pelenka újrahasznosítása

Egy másik találmányuk a csecsemők vizsgálata. Beküldik a koszos pelust, és abból kiderül, hol tart a baba fejlődése, hogyan működik az immunrendszere, kell-e módosítani az étrendjén. Ezt a mikrobiom vizsgálatot már két gyerekén is elvégezték.

Tom úgy látja, a szemét sokáig fog nekik munkát adni. A helyzet egyre rosszabb, hiszen a fogyasztók és a cégek is egyet akarnak, egyszerűt és olcsót. Arra vágynak, hogy több pénzük maradjon, illetve nagyobb legyen a haszon. Ez pedig egyre több szemetet jelent. Tom szerint a vásárlási láz egy olyan függőség, aminek egyszer vége lesz, így vagy úgy.

„Ha valaki szeret egy kábítószert, de még nem látja a testén, hogy baj van, akkor még használja. Ameddig majdnem meghal. De lehet, hogy meghal. Vagy változtat, és nem fogyaszt többet. Ugyanaz a helyzet a világban.”

„Ha például Kaliforniában a farmokból sivatag lesz, akkor kevesebb termék lesz, magasabb áron. A fogyasztás csökken. Azt remélem, hogy ha ezt a nép látja, akkor magától tud változtatni, de ez egy hosszú folyamat.”

A világ szomorú helyzete ellenére ő optimista. Angolul, teljes beleéléssel osztja meg, hogy

nagy problémákat csak úgy lehet megoldani, ha hisszük, hogy jót tehetünk, depressziósan csak negatív eredményt lehet elérni.

Azt mondja, ha feladná és semmit nem csinálna, az biztos bukás.

Tom pontosan tudja, mi érdekli, és aszerint halad az úton. Elmesélte, hogy 8-9 évesen már vállalkozó akart lenni, és 13 évesen meg is csinálta első üzletét. Webdesign cégében még egy alkalmazottja is volt.

Bár az egyetemen azt tanították neki, hogy üzletben a legfontosabb a pénz, és ez szerinte is elengedhetetlen, akárcsak az embernek a szívdobogás, de nem ez a cél. Ő olyan területtel foglalkozik, amivel kevesen akarnak. Élvezi, hogy itt van lehetőség olyan újításokra, amitől jobb lesz a környezetnek, az embereknek.

„Ezt én tudom egész életemben csinálni. Nehéz lenne, ha csak a pénzért kellene. Úgy nem tudnám. Kell az igazi cél.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET: